San Diego (Kalifornia)

	San Diego
; San Diego zászlaja	; San Diego pecsétje
	Becenév: America's Finest City
	Közigazgatási adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Állam	Kalifornia
Megye	San Diego megye
Alapítás éve	1769. május 14.
Polgármester	Jerry Sanders
Irányítószám	Lista 92101–92117
Körzethívószám	619; 858;
Testvérvárosai	Lista Vlagyivosztok; Alcalá de Henares; Campinas; Edinburgh; Dzsalálábád; Csondzsu; León; City of Perth; Quanzhou; Tajcshung; Tema; Tijuana; Varsó; Jentaj; Jokohama; Ciudad Juárez; Cavite; City of Perth; Cavite; Panamaváros;
	Népesség
Népesség	1 394 928 fő (2015. júl. 1.)
	Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	22 m
Terület	963,6 km²
- ebből vízi	123,6 km²
Időzóna	PST (UTC-8)
	Elhelyezkedése
	San Diego Pozíció Kalifornia térképén
	é. sz. 32° 42′ 54″, ny. h. 117° 09′ 45″Koordináták: é. sz. 32° 42′ 54″, ny. h. 117° 09′ 45″
	San Diego honlapja
	A Wikimédia Commons tartalmaz San Diego témájú médiaállományokat.

San Diego az Egyesült Államok 8. legnagyobb városa,^[1] haditengerészeti kikötő és bázis is egyben, amely Kalifornia (és az USA) legdélnyugatibb szegletében helyezkedik el, a Csendes-óceán partján, az azonos nevű megyében.

San Diego egyik leghíresebb pontja az állatkert, a San Diego Zoo, mely a világon az egyik legnagyobb ilyen intézmény, s közel 800 állat- és növényfaj mintegy 4000 példánya tekinthető meg benne, illetve az ehhez kapcsolódó San Diego Zoo Safari Park, a veszélyeztetett állatfajok széles skáláját vonultatva fel, eredeti élőhelyüket a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálva a parkban.

Haditengerészeti bázis révén az amerikai hadiflotta egy része itt állomásozik, köztük két repülőgép-hordozó, több romboló, cirkáló illetve Los Angeles típusú tengeralattjáró, valamint számos más, kisebb hajó is. A helyi bázison található a tengerészgyalogosok két kiképzőhelye közül az egyik. A város tiszteletére négy, különböző típusú hajó is viselte, viseli a „USS San Diego” nevet (jelenleg a LPD-22 jelzésű, 2010-ben vízre bocsátott 25 000 tonnás csapatszállító hajó).

Tartalomjegyzék

1 Történelme
2 Demográfia
3 Látnivalók
4 Neves San Diegó-iak
- 4.1 Itt született
5 Testvérvárosai
6 Jegyzetek
7 További információk

Történelme[szerkesztés]

A kumiai törzs élt itt a spanyolok betelepülése előtt

A környéket a kumiai törzs lakta a spanyolok betelepülése előtt. Az első ismert európai, aki a vidékre érkezett, a spanyol zászló alatt hajózó portugál felfedező, Juan Rodríguez Cabrillo volt 1542-ben, aki a spanyol korona számára birtokba is vette. 60 év múlva, 1602. november 12-én a spanyol felfedező Sebastián Vizcaíno hajózta végig a partvidéket. Szent Didacus (spanyolul San Diego) napján érkezett a mai város környékére, melyet ez alkalomból San Diegónak keresztelt át. Véletlen egybeesés, hogy Vizcaíno zászlóshajójának neve szintén San Diego volt.

A spanyol király megbízásából Pedro Fages ezredes 1769. május 14-én megalapította San Diego királyi erődjét, egy katonai erődítményt, ahonnan irányítani lehetett Kalifornia spanyol gyarmatosítását, kolonizálását. Ezzel San Diego lett az első állandó európai település a mai Amerikai Egyesült Államok Csendes-óceáni partvidékén. Két hónap múlva megérkeztek a Ferences rendi szerzetesek is, akik Junípero Serra vezetésével 1769. július 16-án megalapították Kalifornia első misszióját, a környékbeli indiánok megtérítésére. Ebből hamar kisebb összetűzések kerekedtek az őslakosok és a betelepülők között, melyből kifolyólag a misszió 1774-ben néhány kilométerrel északabbra költözött, a további összetűzéseket elkerülendő. 1797-ben már Kalifornia legnagyobb indián gyülekezetét tudhatta magáénak, mintegy 1400-1500 taggal.

A mexikói függetlenségi háború végén (1821) az újonnan alakult Mexikó állam részévé vált. 1848. február 2-án a mexikói–amerikai háborút lezáró Guadalupe Hidalgó-i béke értelmében (18 250 000 – mai árfolyamon 627 500 000 dollárért) San Diego és Kalifornia északi része, illetve Arizona, Texas, Utah és Új-Mexikó, valamint a mai Colorado és Wyoming jelentős része együtt az Egyesült Államok fennhatósága alá került. Még meg sem száradt a tinta a papíron és máris özönlöttek az emberek a nyugati partra a néhány nappal a békekötés napja előtt kitört kaliforniai aranyláz következtében, mely révén San Diego is villámgyors fejlődésnek indult. 1885-ben emelkedett városi rangra.

A 20. század első felében két világkiállításnak is otthont adott (1915, 1935). A második világháború után stratégiai szerepe felértékelődött, ekkor költözött ide az amerikai haditengerészet egy része is, jelentős szerepet vállalva a város gazdasági életének fellendítésében. Az 1990-es évek közepe-vége óta egyre inkább fellendülő turizmus új iparágat teremtett, mely egyben új lendületet is adott a hidegháború utáni hadi kiadások hirtelen csökkentése miatt visszaesett gazdaságnak.

A elmúlt egy évben több vesztegetési botrány is megrázta San Diegót, több városvezetőt és helyi politikust is elítéltek, mert csúszópénzeket fogadtak el.

Demográfia[szerkesztés]

Népesség különböző években
Év	Népesség	Vált. (%)
1850	500	—
1860	731	46,2%
1870	2 300	214,6%
1880	2 637	14,7%
1890	16 159	512,8%
1900	17 700	9,5%
1910	39 578	123,6%
1920	74 361	87,9%
1930	147 995	99%
1940	203 341	37,4%
1950	333 865	64,2%
1960	573 224	71,7%
1970	696 769	21,6%
1980	875 538	25,7%
1990	1 110 549	26,8%
2000	1 223 400	10,2%
2010	1 307 402	6,9%

San Diegón erős mexikói hatás érezhető, jelentős mexikói kisebbséggel, mely egyrészt a város történelméből, másrészt a határ közelségéből adódik. (A határ déli, mexikói oldalán található Tijuana, ami gazdasági szempontból gyakorlatilag egy várost alkot San Diego-val.) Jelentős kisebbség még a portugálok, akik a város alapítása óta jelen vannak már; illetve a 19. század végén, 20. század elején, elsősorban Szicíliából bevándorolt olaszok. Az előbbiek a város Point Loma, míg utóbbiak a Little Italy nevű negyedben élnek legnagyobb számban.

Az újabb migrációs hullámban, a Szovjetunió felbomlása után sokan érkeztek annak egykori tagországaiból (főleg Ukrajnából, Oroszországból, illetve a Kaukázus vidékéről), illetve Görögországból, a Fülöp-szigetekből, Délkelet-Ázsia államaiból, Kínából, Indiából, a csendes-óceáni szigetvilágból, Irakból, Iránból, Libanonból, Törökországból, Brazíliából, Kelet- és Dél-Afrikából, mind mind hozzájárulva a város mai, roppant sokszínű arcának kialakulásához.

Hold a felhők mögött

A 2000-es népességszámlálási adatok szerint a város lakossága abban az évben 1 223 400 fő volt, akik 271 315 családot alkottak 450 691 otthonban. A népsűrűség 1456,4 fő/km² volt.

Az etnikai összetétel a következő volt:

Fehér (46,4%)
Hispán (spanyol) (25,4%)
más etnikumból (12,4%)
Fekete (10,8%)
Filippínó (6,1%)
Vegyes etnikumú (kettő vagy több) (4,8%)
Vietnámi (2,2%)
Kínai (1,9%)
Más ázsiai etnikumú (1,5%)
Amerikai őslakos (indián) (1,3%)
Japán (0,8%)
Koreai (0,6%)
Indiai (0,6%)

Látnivalók[szerkesztés]

San Diego Zoo
San Diego Zoo Safari Park
Balboa Park – ingyenes kulturális rekreációs központ, közpark
Black's Beach – Amerika legnagyobb nudista strandja
Little Italy – olasznegyed
Old Town San Diego State Historic Park – történelmi park, egy skanzen, mely az 1821-72 közötti helyi életet mutatja be
Presidio of San Diego – az eredeti, spanyolok által alapított erőd romjai
SeaWorld – tengeri akvárium (szórakoztatópark)
Mission San Diego de Alcalá – az eredeti misszió romjai