San Diego (Kalifornia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(San Diego szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
San Diego
Sandiego.arp.750pix.jpg
San Diego zászlaja
San Diego zászlaja
San Diego pecsétje
San Diego pecsétje
Becenév: America's Finest City
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
Állam Kalifornia
MegyeSan Diego megye
Alapítás éve1769. május 14.
Polgármester Jerry Sanders
Irányítószám
Lista
92101–92117
Körzethívószám
  • 619
  • 858
Testvérvárosai
Lista
Népesség
Népesség 1 394 928 fő (2015. júl. 1.)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság22 m
Terület963,6 km²
- ebből vízi123,6 km²
Időzóna PST (UTC-8)
Elhelyezkedése
San Diego (Kalifornia)
San Diego
San Diego
Pozíció Kalifornia térképén
é. sz. 32° 42′ 54″, ny. h. 117° 09′ 45″Koordináták: é. sz. 32° 42′ 54″, ny. h. 117° 09′ 45″
San Diego County California Incorporated and Unincorporated areas San Diego Highlighted.svg
San Diego honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz San Diego témájú médiaállományokat.

San Diego az Egyesült Államok 8. legnagyobb városa,[1] haditengerészeti kikötő és bázis is egyben, amely Kalifornia (és az USA) legdélnyugatibb szegletében helyezkedik el, a Csendes-óceán partján, az azonos nevű megyében.

San Diego egyik leghíresebb pontja az állatkert, a San Diego Zoo, mely a világon az egyik legnagyobb ilyen intézmény, s közel 800 állat- és növényfaj mintegy 4000 példánya tekinthető meg benne, illetve az ehhez kapcsolódó San Diego Zoo Safari Park, a veszélyeztetett állatfajok széles skáláját vonultatva fel, eredeti élőhelyüket a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálva a parkban.

Haditengerészeti bázis révén az amerikai hadiflotta egy része itt állomásozik, köztük két repülőgép-hordozó, több romboló, cirkáló illetve Los Angeles típusú tengeralattjáró, valamint számos más, kisebb hajó is. A helyi bázison található a tengerészgyalogosok két kiképzőhelye közül az egyik. A város tiszteletére négy, különböző típusú hajó is viselte, viseli a „USS San Diego” nevet (jelenleg a LPD-22 jelzésű, 2010-ben vízre bocsátott 25 000 tonnás csapatszállító hajó).

Történelme[szerkesztés]

A kumiai törzs élt itt a spanyolok betelepülése előtt

A környéket a kumiai törzs lakta a spanyolok betelepülése előtt. Az első ismert európai, aki a vidékre érkezett, a spanyol zászló alatt hajózó portugál felfedező, Juan Rodríguez Cabrillo volt 1542-ben, aki a spanyol korona számára birtokba is vette. 60 év múlva, 1602. november 12-én a spanyol felfedező Sebastián Vizcaíno hajózta végig a partvidéket. Szent Didacus (spanyolul San Diego) napján érkezett a mai város környékére, melyet ez alkalomból San Diegónak keresztelt át. Véletlen egybeesés, hogy Vizcaíno zászlóshajójának neve szintén San Diego volt.

A spanyol király megbízásából Pedro Fages ezredes 1769. május 14-én megalapította San Diego királyi erődjét, egy katonai erődítményt, ahonnan irányítani lehetett Kalifornia spanyol gyarmatosítását, kolonizálását. Ezzel San Diego lett az első állandó európai település a mai Amerikai Egyesült Államok Csendes-óceáni partvidékén. Két hónap múlva megérkeztek a Ferences rendi szerzetesek is, akik Junípero Serra vezetésével 1769. július 16-án megalapították Kalifornia első misszióját, a környékbeli indiánok megtérítésére. Ebből hamar kisebb összetűzések kerekedtek az őslakosok és a betelepülők között, melyből kifolyólag a misszió 1774-ben néhány kilométerrel északabbra költözött, a további összetűzéseket elkerülendő. 1797-ben már Kalifornia legnagyobb indián gyülekezetét tudhatta magáénak, mintegy 1400-1500 taggal.

A mexikói függetlenségi háború végén (1821) az újonnan alakult Mexikó állam részévé vált. 1848. február 2-án a mexikói–amerikai háborút lezáró Guadalupe Hidalgó-i béke értelmében (18 250 000 – mai árfolyamon 627 500 000 dollárért) San Diego és Kalifornia északi része, illetve Arizona, Texas, Utah és Új-Mexikó, valamint a mai Colorado és Wyoming jelentős része együtt az Egyesült Államok fennhatósága alá került. Még meg sem száradt a tinta a papíron és máris özönlöttek az emberek a nyugati partra a néhány nappal a békekötés napja előtt kitört kaliforniai aranyláz következtében, mely révén San Diego is villámgyors fejlődésnek indult. 1885-ben emelkedett városi rangra.

A 20. század első felében két világkiállításnak is otthont adott (1915, 1935). A második világháború után stratégiai szerepe felértékelődött, ekkor költözött ide az amerikai haditengerészet egy része is, jelentős szerepet vállalva a város gazdasági életének fellendítésében. Az 1990-es évek közepe-vége óta egyre inkább fellendülő turizmus új iparágat teremtett, mely egyben új lendületet is adott a hidegháború utáni hadi kiadások hirtelen csökkentése miatt visszaesett gazdaságnak.

A elmúlt egy évben több vesztegetési botrány is megrázta San Diegót, több városvezetőt és helyi politikust is elítéltek, mert csúszópénzeket fogadtak el.

Demográfia[szerkesztés]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1850500
186073146,2%
18702 300214,6%
18802 63714,7%
189016 159512,8%
190017 7009,5%
191039 578123,6%
192074 36187,9%
1930147 99599%
1940203 34137,4%
1950333 86564,2%
1960573 22471,7%
1970696 76921,6%
1980875 53825,7%
19901 110 54926,8%
20001 223 40010,2%
20101 307 4026,9%

San Diegón erős mexikói hatás érezhető, jelentős mexikói kisebbséggel, mely egyrészt a város történelméből, másrészt a határ közelségéből adódik. (A határ déli, mexikói oldalán található Tijuana, ami gazdasági szempontból gyakorlatilag egy várost alkot San Diego-val.) Jelentős kisebbség még a portugálok, akik a város alapítása óta jelen vannak már; illetve a 19. század végén, 20. század elején, elsősorban Szicíliából bevándorolt olaszok. Az előbbiek a város Point Loma, míg utóbbiak a Little Italy nevű negyedben élnek legnagyobb számban.

Az újabb migrációs hullámban, a Szovjetunió felbomlása után sokan érkeztek annak egykori tagországaiból (főleg Ukrajnából, Oroszországból, illetve a Kaukázus vidékéről), illetve Görögországból, a Fülöp-szigetekből, Délkelet-Ázsia államaiból, Kínából, Indiából, a csendes-óceáni szigetvilágból, Irakból, Iránból, Libanonból, Törökországból, Brazíliából, Kelet- és Dél-Afrikából, mind mind hozzájárulva a város mai, roppant sokszínű arcának kialakulásához.

Hold a felhők mögött

A 2000-es népességszámlálási adatok szerint a város lakossága abban az évben 1 223 400 fő volt, akik 271 315 családot alkottak 450 691 otthonban. A népsűrűség 1456,4 fő/km² volt.

Az etnikai összetétel a következő volt:

  • Fehér (46,4%)
  • Hispán (spanyol) (25,4%)
  • más etnikumból (12,4%)
  • Fekete (10,8%)
  • Filippínó (6,1%)
  • Vegyes etnikumú (kettő vagy több) (4,8%)
  • Vietnámi (2,2%)
  • Kínai (1,9%)
  • Más ázsiai etnikumú (1,5%)
  • Amerikai őslakos (indián) (1,3%)
  • Japán (0,8%)
  • Koreai (0,6%)
  • Indiai (0,6%)

Látnivalók[szerkesztés]

Neves San Diegó-iak[szerkesztés]

  • Márai Sándor magyar író (1900–1989) 1980-tól itt élt haláláig
Itt született[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

San Diegónak ma 15 testvérvárosa van.[2]

   

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. We're now No. 8 a „San Diego Union Tribune” cikke
  2. Sister Cities International, Inc.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz San Diego (Kalifornia) témájú médiaállományokat.