Kalinyingrád
.svg)
Kalinyingrád (oroszul Калининград, németül Königsberg, litvánul Karaliaučius, lengyelül Królewiec) balti-tengeri kikötőváros, Oroszország exklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi területnek a székhelye. A várost Mihail Ivanovics Kalinyin szovjet politikusról nevezték el. Königsberg néven Kelet-Poroszország, korábban a Porosz Hercegség, még korábban a Német Lovagrend államának fővárosa volt.
Területe 215,7 km², népessége 431 902 fő volt a 2010. évi népszámláláskor.[2]
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Königsberget („A király hegye”) 1255-ben teuton lovagok alapították, amikor meghódították Poroszországot. II. Ottokár cseh király tiszteletére nevezték el, aki segítette a rendet a kereszténység terjesztésében, melyet északi keresztes hadjáratnak neveztek. Évtizedek alatt a teuton rend, különböző nyugat-európai királyok segítségével, meghódította a balti poroszokat, és gyarmatosította a területet. A megmaradt kis népességet germanizálták és asszimilálták. Ennek ellenére a balti porosz nyelv a 18. századig fennmaradt.
Königsberg volt Szambiának, a négy egyházkerület egyikének a fővárosa, melyre Poroszországot 1243-ban felosztotta Modénai Vilmos pápai legátus. Prágai Adalbert lett a védőszentje a königsbergi székesegyháznak. Königsberg a Hanza-szövetség tagja lett, a történeti Poroszország, a Porosz provincia és Litvánia fontos kikötője.
A Rend és a Lengyel Korona közötti tizenhárom éves háború eredményeként a lovagok államának mérete lecsökkent 1466-ban a későbbi Poroszország méretére, és a Lengyel Korona fennhatósága alá került.
1525 óta a herceg székhelye, 1701-től pedig a porosz királyé. 1544-ben alapították az első evangélikus egyetemet Albertina néven. 1618-ban János Zsigmond brandenburgi választófejedelem örökölte a porosz hercegi címet.
1701. január 18-án III. Frigyes brandenburgi választófejedelmet megkoronázták az altstadti katedrálisban. Ekkor vette fel a porosz királyi címet. 1724-ben egyesült Löbenicht, Altstadt, Kneiphof Königsberg néven. A város ekkor lett Kelet-Poroszország fővárosa. 1764-ben, 1769-ben, 1775-ben tűzvész pusztított a városban. 1807. június 16-án a francia fegyveres erők Nicolas-Jean de Dieu Soult Königsberg tábornok alatt megszállta a várost. 1860-ban építették meg a várost Berlinnel összekötő vasútvonalat.
1920-ban tartotta meg Friedrich Ebert birodalmi elnök az első keleti vásárt. 1919-ben Königsberg-Devauban adták át a Hans Hopp tervezte első németországi, polgári repülőteret. 1945 decemberében a második világháború előtti lakosság 12%-a maradt életben. 1946-ban nevezték át a várost Kalinyingrádra. 1947-ben aláírták a Párizsi békét, amelynek értelmében a város és a vidéke a Szovjetunió része lett. Ez év októberében kezdte el Sztálin kitelepíteni a németeket a városból, és oroszokat telepített a helyükre. 1991-ben a Szovjetunió felbomlásával a város az Oroszországi Föderáció része lett. A három balti állam függetlenségével elzáródott az út az anyaország és Kalinyingrád között. Ezt a problémát különböző egyezményekkel oldották meg.
2005-ben ünnepelték a város alapításának 750. évfordulóját.
Gazdaság[szerkesztés]
A város ipari és gazdasági központ. Bútorgyártás, vegyipar, gépgyártás fejlett Kalinyingádban. A halfeldolgozás is kiemelkedő.
A területen atomerőmű felépítését tervezik, összesen 2 db, egyenként 150 MW-os atomreaktorral – a termelt áramot európai exportra szánják.[3][4]
A város beosztása[szerkesztés]
A város 5 kerületre van osztva:
- Baltyijszkij (Balti kerület)
- Moszkovszkij (Moszkvai kerület)
- Lenyingradszkij (Leningrádi kerület)
- Oktyabrszkij (Október kerület)
- Centralnij (Központi kerület – az óvárostól kicsit északabbra)
Lakosság[szerkesztés]
|
|
|
Kultúra[szerkesztés]
Múzeum[szerkesztés]
Kalinyingrádban számos múzeum van:
- Immanuel Kant Múzeum
- Dómmúzeum
- Történelmi múzeum
- Művészeti múzeum
- Művészeti galéria
- Óceán múzeum.
Színház[szerkesztés]
- Filmharmónia is van a városban: a katolikus templom mellett építették 1907-ben. A második világháborúban felrobbantották ugyan, de később újjáépítették.
- Drámaszínház 1910-ben építették, a második világháborúban megrongálódott, 1960-ban építették újjá.
Látnivalók[szerkesztés]
- Katedrális – a régi Königsberg főkatedrálisa
- Brandenburgi kapu
- Sackheimi kapu
- Királyi kapu
- Szovjetek Háza
- A megváltó Jézus katedrálisa, ortodox katedrális.
- Állatkert
- Egyetem
- Koszmonavt Viktor Pacajev múzeumhajó
Galéria[szerkesztés]
A kalinyingrádi városháza a Győzelem terén
Üzletközpont a Győzelem terén
A tengerészek kultúrpalotája (eredetileg a helyi tőzsde épülete volt)
Oroszlánszobor a volt tőzsde épülete előtt
A Szovjetek Háza
A Moszkvai sugárút a Szovjetek Háza mellett
A Béke sugárút
A Déli pályaudvar
Az 1200 szovjet gárdista emlékműve
Győzelmi szobor
Testvértelepülések[szerkesztés]
Híres emberek Königsbergből, illetve Kalinyingrádból[szerkesztés]
Születési évszám szerint:
- Regiomontanus (1436–1476) matematikus
- Brandenburgi Katalin (1604–1644) erdélyi kormányzó
- Christian Goldbach (1690–1764), matematikus
- Leonhard Euler (1707–1783), matematikus
- Immanuel Kant (1724–1804), filozófus
- Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776–1822), író
- Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen (1797–1884), fizikus
- Fanny Lewald (1811–1889), feminista és író
- Gustav Robert Kirchhoff (1824–1887), fizikus
- Karl Rudolf König (1832–1901), fizikus
- Otto Wallach (1847–1931), kémikus
- David Hilbert (1862-1943, Wehlau), matematikus
- Erich von Drygalski (1865–1949), felfedező
- Arnold Sommerfeld (1868–1951), fizikus
- Agnes Miegel (1879–1964), író
- Fritz Rumey (1891–1918) első világháborús német pilóta
- Lea Rabin (1928–2000), író, Jichák Rabin felesége
- Alekszej Leonov, űrhajós (1934–), az első űrséta a nevéhez fűződik
- Heinrich August Winkler (1938–), történész
- Ljudmila Alekszandrovna Putyina (1958–), Vlagyimir Putyin orosz elnök volt felesége
Lásd még[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ http://kaliningrad.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/kaliningrad/resources/4c6615804d803f6cb760f70d534aab22/%D0%A7%D0%B8%D1%81%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D0%BE%D1%81%D1%82%D1%8C+%D0%BD%D0%B0%D1%81%D0%B5%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%B8%D1%8F+%D0%9A%D0%B0%D0%BB%D0%B8%D0%BD%D0%B8%D0%BD%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%81%D0%BA%D0%BE%D0%B9+%D0%BE%D0%B1%D0%BB%D0%B0%D1%81%D1%82%D0%B8++%D0%BD%D0%B0+01.01.2015%D0%B3.,+01.01.2016%D0%B3.,01.01.2017.xls, 2017. május 13.
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Magyar Televízió, Árak és energia, 2008. szeptember 12.
- ↑ banktrack.org: Baltic nuclear power plant- Kaliningrad (angol nyelven) (html), 2013. június 24. (Hozzáférés: 2013. december 11.)
- ↑ A lengyel Wikipédia nem tud erről a testvérvárosról. Egyáltalán nem is tud ilyen nevű lengyel(országi) városról.
További információk[szerkesztés]
|
