Biológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Biológia
A Természet allegorikus ábrázolása (Élisabeth Sonrel, képeslap, 1900 körül)
A Természet allegorikus ábrázolása (Élisabeth Sonrel, képeslap, 1900 körül)

Tárgya az élőlények eredete, leszármazási kapcsolatai, testfelépítése, működése, és a környezettel való kapcsolatai
Ágai
Jelentős művelői Theophrasztosz, Dioszkoridész, Plinius, Albertus Magnus, Gessner, Linné, Buffon, Lamarck, Cuvier, Humboldt, Darwin, Pasteur, Huxley, Haeckel, Pavlov, Szent-Györgyi, Pauling, Lorenz, Crick, Watson
Jelentős kézikönyvei Ádám–Straub F.–Győrffy–Loksa: Biológiai lexikon (Budapest, 1987)
természettudományok
Nektárt gyűjtő méh

A biológia (a görög bios – ’élő’ és logos – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik. A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében. A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban, Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean-Baptiste Lamarck szintén 1802-ben. Treviranus könyve („Biologie oder Philosophie der lebenden Natur”) már címével jelzi a mai értelmét.

A modern biológia különböző szakterületekből áll, melyek lényegét az alábbi öt axióma foglalja össze:

  1. A sejtek az élet alapvető egységei.
  2. Az öröklődés alapvető egységei a gének.
  3. Az új fajok és öröklött jellemzőik az evolúció eredményei.
  4. Egy szervezet úgy szabályozza belső környezetét, hogy fenntartsa stabil és állandó állapotát.
  5. Élő szervezetek energiát fogyasztanak és alakítanak át.

Története[szerkesztés]

Áttekintés[szerkesztés]

A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az általános biológia (vagy biologia generalis, probiológia) néven szokás összefoglalni (például evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig biontológia vagy biologia universalis néven (például zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.). A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az individuális biológia), de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a szupraindividuális vagy szünbiológiának). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az őslénytan (paleontológia) tudományai. Ezért sokan vélik úgy, hogy a „biológia” nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.

Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére:

Híres biológusok[szerkesztés]

A biológia főbb ágazatai[szerkesztés]

Eperfa termései (Morus alba)
Vadgesztenye virága
Egy kék tengericsillag pihen a korallon, Ausztrália partjainál
Felföldi marha
Fotó a mára már kihalt kvaggáról
Triceratopsz csontváza

Azokat a tudományágakat, amelyek az élő természettel foglalkoznak, biológiai tudományoknak nevezzük. Az általános biológia az élő természet fejlődéstörvényeit foglalja össze.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]