Iónok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ión szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az iónok a Hellasz négy alapító törzsének egyike (a dórokkal, akhájokkal és aiolokkal együtt) . Az i. e. 16. századra tehető betelepülésük és jelentőségük szerint is az elsők közé tartoznak. Az ékiratokban Juna, a hieroglifákban Junan, az ótestamentumban Javan, a hinduk szent könyveiben Javana.

Történelmük[szerkesztés]

A görög ősmonda szerint ősük Ión, akinek utódai egy ideig Aigialeia népességét képezték, majd más, erősebb jövevények nyomására Attikában telepedtek meg, ahol az athéniek szívesen fogadták őket, mint szövetségeseket az egyre jobban elhatalmasodó dórok ellen. Az attikai dórok elleni küzdelemben nem találtak athéni részről kellő támaszt, így az Égei-tenger Kis-Ázsiai partjára költöztek és kiszorították Lüdia és Kária őslakóit. Ott gyökeret vertek, elfoglalták Szamoszt és Khioszt és megalapították 12 városból álló szövetségüket (a dodekapoliszt) a következő városokkal: Epheszosz, Erüthrai, Klazomenai, Kolophón, Lebedosz, Milétosz, Müusz, Phókaia, Priéné, Szamosz, Teósz és Khiosz. Volt közös szentélyük, a Paniónion, Epheszosz közelében, Poszeidón templomában, ahol minden évben ünnep és tanácskozás alkalmából összejöttek.

A szomszéd birodalmak (Lüdia, Perzsia) tisztelték ezt a belső szervezetet, sőt a perzsa uralom alatt fejlődött ki az iónok gyarmatpolitikája a Földközi-tenger mellékén. Akkor keletkezett csaknem az összes gyarmat a Márvány-tenger és a Fekete-tenger mellett, Abüdosztól és Küzikosztól Trapezuszig és Pantikapaionig. Így lettek Fönícia versenytársai keleten, Karthágó és Etruria ellenlábasai nyugaton.

Perzsia nyomását megelégelve, i. e. 502-ben felkeltek a perzsák ellen, kivált Hisztiaiosz és Arisztagorasz alatt. A felkelést elnyomták, Milétosz elbukott és a megtorlás elől számosan kivándoroltak, gyarmatokat alapítottok Itáliában (Magna Graeciában), Szicíliában és Afrikában. De az otthon maradottak is új erőre kaptak, Mükalainál elnyomóik sorába küzdöttek és csata közben átpártolván, ők döntötték el a csata sorsát. I. e. 449-ben békekötés alapján Kimón szabadságot adott nekik.

A peloponnészoszi háborúban Athénnel tartottak, s ezért büntetésül az Antalkidasz-féle béke ismét kiszolgáltatta őket Perzsiának (i. e. 387). Bár politikailag megtörve, de szellemileg tovább virágzottak, különösen a Nagy Sándort követő hellenisztikus korszakban.

Ión stílus[szerkesztés]

Az i. e. 7. és i. e. 6. században a kis-ázsiai partvidék görög települései körében egy olyan művészi irányzat alakult ki, amire a fejlett díszítőkultúra, elegancia jellemző (lásd pl.: ión oszolpok). Legfőbb motívumai a keleti műalkotásokból került át.

Forrás[szerkesztés]

  • A Pallas nagy lexikona