Jézus Társasága

Jézus Társasága (Societas Jesu)
A Jézus Társasága címere
Rövidítés	SJ
Egyéb nevek	jezsuiták
Mottó	Ad maiorem Dei gloriam (Mindent Isten nagyobb dicsőségére)
Alapító	Loyolai Szent Ignác
Alapítva	1534
Jóváhagyva	1540. szeptember 27.
Típus	szabályozott klerikus rend, pápai jogú
Tevékenység	evangelizálás, apostoli szolgálatok, tanítás, tudományos kutatás
Superior generalis	Arturo Sosa
Székhelye	Róma, Borgo S.to Spirito, 4
Védőszent	Loyolai Szent Ignác
Elhelyezkedése
Jézus Társasága Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 54′ 05″, k. h. 12° 27′ 35″41.901388888889, 12.459722222222
A Jézus Társasága weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jézus Társasága témájú médiaállományokat.

A jezsuiták (latinul: Societas Jesu) a Jézus Társasága katolikus szerzetesrend tagjai. A társaság magyarul főként jezsuita rend néven ismert.

A Jézus Társasága jelenleg a katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje. Világszerte mintegy 18 000 jezsuita él, összesen 126 országban. Elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, és a médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek.

Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

A Jézus Társasága célja és jellegzetessége

A jezsuiták célja (saját megfogalmazásuk szerint), hogy nemcsak saját üdvösségükön és tökéletesedésükön, hanem a hit védelmén és terjesztésén, valamint másoknak a keresztény hitéletben való előrehaladásán is fáradozzanak. Újabb megfogalmazásban a jezsuiták küldetése a hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

A jezsuiták a hármas hagyományos szerzetesi fogadalom mellett (szegénység, tisztaság, engedelmesség) felajánlják szolgálatukat Róma püspökének, a pápának mint Krisztus helytartójának, hogy az egyházfő bármikor szabadon rendelkezhessen a jezsuitákkal, ahol belátása szerint a legnagyobb szükség mutatkozik rájuk. A jezsuitáknak így voltaképpen nincs sajátos munkaterületük, illetve minden munka jezsuita feladatnak számít, amely küldetésüknek megfelelően a hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

A jezsuiták neve után szereplő SJ a rend latin nevének kezdőbetűi (Societas Jesu) a jezsuita rendhez tartozást jelzi. Jelszavuk latinul: Omnia ad maiorem Dei gloriam (O.A.M.D.G., azaz magyarul: Mindent Isten nagyobb dicsőségére M.I.N.D.) Címerükben az IHS Jézus görögösen írt nevének latin betűs átírásából származó rövidítés látható. Ez a középkortól elterjedt Krisztus monogram a domonkosoknál és a ferenceseknél is általános volt. Loyolai Szt. Ignác rendalapítót gyakran ábrázolják az IHS monogrammal, amelyet ő így oldott fel: Jesum habemus socium (Jézus a mi társunk), vagy Jesu humilis societas (Jézus alázatos társasága). Ehhez a monogramhoz később egy kereszt is járult, valamint három szeg a címer alján, amely Krisztus keresztre feszítésére emlékeztet.

Története

III. Pál pápa 1540. szeptember 27-én a Regimini militantis Ecclesiae kezdetű bullájával hivatalosan jóváhagyja a Jézus Társaság megalapítását

A jezsuita rend alapítója Loyolai Szent Ignác. Rendalkotmányukat III. Pál pápa 1540. szeptember 27-én hagyta jóvá. A rendalapítás idején javában terjed a reformáció, és ez döntően meghatározza az alakulófélben lévő jezsuita rend szellemiségét. A protestáns hitújítókhoz hasonlóan, a jezsuiták is az egyház megújulásáért szálltak síkra, de anélkül, hogy elszakadtak volna a katolikus egyháztól, amelyet szerintük a pápához való hűségük biztosít.

A reformációt követő katolikus megújulásban döntő szerepet játszott a tridenti zsinat (1545-1563), amelynek munkájára a jezsuiták is nagy hatással voltak. Hogy válaszolni tudjanak a hitújítók kihívásaira, a jezsuiták szorgalmazták a katolikus papság emeltebb szintű oktatását, és számos iskolát, kollégiumot, egyetemet és tudományos társaságot alapítottak. Intellektuális tevékenységük, valamint a lelkigyakorlatok és a népmissziók által a jezsuiták rendkívüli népszerűségre tettek szert a katolikusnak még megmaradt országokban. A jezsuiták gyakorlatilag megállították a reformáció további terjedését, sőt több országban (közöttük Magyarországon is) jelentős tömegeket térítettek vissza a katolikus egyházba. Hithirdetésük jelentős sikerrel járt Európán kívül is, elsősorban Latin-Amerikában (redukciók), Indiában (főleg Goa), Kínában és Japánban.

Loyolai Szent Ignác rendalapító

A felvilágosodás hívei a 17-18. században azzal vádolták a jezsuita szerzetesrend vezetőit, hogy azokban az országokban, ahol a rend működik, beleavatkoznak az állami politikába. Jézus Társaságának pápai betiltását több történész a szabadkőművesség egyik legjelentősebb egyházellenes sikerének tekinti.

A sikeres missziók és az oktatásban kifejtett tevékenységük következtében a jezsuiták jelentős befolyásra tettek szert világszerte, amitől Európa abszolút uralkodói korlátozva érezték hatalmukat. A jezsuita rend franciaországi szervezetét a király Madame de Pompadour ösztönzésére oszlatta fel. 1773. július 21-én, a Bourbonok nyomásának engedve, XIV. Kelemen pápa a Dominus ac Redemptor noster kezdetű bullájával kénytelen volt feloszlatni a Társaságot. A rend tagjait feloldotta fogadalmaik alól, ezután a felszentelt jezsuita papok egy része más szerzetesrendekhez csatlakozott, más részük pedig a világi papság közé kérte felvételét.

A rend feloszlatása nem volt teljes, mivel a túlnyomórészt ortodox Oroszországban és a többnyire protestáns Poroszországban a jezsuiták hasznos tevékenységét szem előtt tartó uralkodók egyszerűen nem engedték meg a pápai bulla kihirdetését.

Jacques Marquette francia jezsuita atya 1673-ban a huronok és szomszédaik, a lakota indiánok között vezetett missziót

Mária Terézia, a pápai döntés ellenére még két évig fenntartotta a rendet, és csak a fenyegető külpolitikai támadások bírták rá a feloszlatására. Az 1740-es évek elején a jezsuita rend kezdeményezte Ausztriában, hogy létrehozna egy olyan intézetet, amely egyrészt az egyház és az állam szempontjait is szem előtt tartva kisgyermek korától fogva oktatná és nevelné a nemesi ifjúságot. Az Academia Theresiana el is kezdte működését. Ennek ellenére a Habsburg Birodalom részét képező Magyar Királyságban a jezsuiták tevékenységének Mária Terézia vetett véget. Feljegyezték, hogy az uralkodónő sírva fakadt, miközben kénytelen volt kihirdetni XIV. Kelemen pápa bulláját, ami azt jelentette, hogy a rend működését feloszlatta a Habsburg Birodalomban.

A jezsuiták egykori temploma Székesfehérvárott, a Fő utcán. A templom később a pálosok, majd a ciszterciek kezelésébe került

1814. augusztus 7-én VII. Piusz pápa Sollicitudo omnium ecclesiarum kezdetű bullájával visszaállította a jezsuita rendet. Amikor az erre vonatkozó bullát kihirdették, többen még éltek a „régi jezsuiták” közül.

A Jézus Társasága visszaállítását követően a jezsuiták Magyarországon csak azzal a feltétellel indulhattak újra, ha semmit sem kérnek vissza a rend feloszlatásakor elvett javaikból. Ennek következtében több korábbi, tipikusan jezsuita jellegű épület és intézmény továbbra is más katolikus vagy világi intézmény tulajdonában maradt. Például Budapesten a vízivárosi plébániatemplom, Egerben a mai ciszterci templom, a mellette lévő rendház és gimnázium, a "jezsuita patika", a csillagvizsgáló, Győrött a bencés templom és gimnázium, Pécsett a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Sopronban a volt jezsuita templom, a volt rendház a templom mellett, valamint a jelenleg múzeumként működő patika, Székesfehérvárott a jelenlegi ciszterci templom, stb.

A II. világháború után több kommunista országban újra betiltották a Jézus Társaságát, közöttük Magyarországon is. 1950-ben Magyarországon közel 400 jezsuitát internáltak munkatáborokba, intézményeiket pedig államosították. A legfőbb jezsuita elöljáró (generális) rendelkezésére a magyar jezsuitáknak (főképpen a fiatal rendtagoknak) el kellett hagyniuk az országot. A jezsuita rend magyarországi működése csak az 1989. évi II. (az egyesülés és vallásszabadság jogáról szóló) törvénnyel válhatott ismét legálissá.

2013-ban Ferenc pápa révén először lépett jezsuita szerzetes a pápai trónra.

A jezsuita képzés

Tanulmányaikat végző magyar jezsuita rendtagok (skolasztikusok) évi találkozója, Miskolc, 2006

A jezsuita kiképzés meglehetősen hosszú (általában 10-12 év).

• 1.) A noviciátus (újoncidő) rendszerint két év, leglényegesebb eleme Szent Ignác harminc napos lelkigyakorlata. Az újoncidő a fogadalmak letételével ér véget.
• 2.) A juniorátus (idegen nyelv tanulása, általános műveltség fejlesztése) egy év.
• 3.) A filozófia legalább két évig tart, általában a rend saját egyetemein és főiskoláin.
• 4.) A magisztérium rendszerint két évig tartó gyakorlati időszak a rend intézményeiben.
• 5.) A teológia alaptanulmányai általában négy évig tartanak. Ekkor készül a skolasztikus (tanulmányait végző jezsuita rendtag) a pappá szentelésre, amire a teológiai és a lelkipásztori kiképzés végén kerül sor.
• 6.) pasztorális gyakorlatok – Miután a jezsuita rendtagokat pappá szentelték, néhány évig rendszerint kifejezetten lelkipásztori munkát végeznek.
• 7.) A posztgraduális vagy speciális tanulmányok a fiatal szerzetes adottságaitól és a lelkipásztori szükségletektől függően kettő-négy évig tarthatnak.
• 8.) A kiképzés végén a tercia következik (ez a két év noviciátus után a harmadik probációs év), ez egyben az addigi jezsuita élet tapasztalatainak értékelésére szánt idő is. Lényeges eleme a 30 napos nagy lelkigyakorlat, amit a jezsuiták ekkor végeznek másodszor és rendszerint utoljára. A tercia készít fel az ünnepélyes fogadalmakra, amelyekkel a szerzetes nyilvánosan és ünnepélyesen elkötelezi magát a rend mellett.

A Jézus Társasága felépítése

A Ratio atque institutio studiorum Societatis Iesu címlapja, a jezsuita iskolák 1599-ben bevezetett és hosszú időn át érvényes tanulmányi szabályzata

A jezsuiták nem monasztikus szerzetesrend, azaz a Jézus Társasága tagjai nem vonulnak el a világtól (legalábbis nem hosszabb távra), ennek megfelelően nem monostorokban, illetve kolostorokban élnek, hanem ún. rendházakban. A jezsuita rendházakat rendszerint nagyobb városokban alapították, tehát kulturális, adminisztratív, vagy ipari központokban, ahol széles körű pasztorációs (lelki gondozói) tevékenységre van lehetőség.

Minden jezsuita tagja valamelyik rendház közösségének, még akkor is, ha közülük néhányan történetesen nem élnek egy fedél alatt a többi rendtárssal (például munkájuk ezt nem teszi lehetővé).

A rendházak élén a rendházfőnök (szuperior) áll. A nagyobb rendházaknak ún. minisztere is van, aki a közösség anyagi gondjait adminisztrálja.

Egy-egy ország, vagy nyelvterület, ahol több jezsuita rendház működik, rendtartományt (provinciát) képez. Népesebb, illetve túlnyomórészt katolikus országokban több jezsuita provincia is működhet. A rendtartományok élén a tartományfőnök (provinciális) áll, akit a Rómában székelő legfőbb rendi elöljáró, a jezsuita általános rendfőnök (generális) nevez ki. A jezsuita tartományfőnök mandátuma három évre szól, de rendszerint megújítják újabb három évre, így egy-egy provinciális többnyire hat évig töltheti be ezt a hivatalát. Csak kivételes esetekben fordul elő, hogy egy provinciális hat évnél hosszabb időn keresztül marad egy adott rendtartomány élén.

A legfőbb rendi elöljárót, a „generálist” életre szólóan választják meg, a rendalkotmányban előírt módon. A jezsuiták legutóbbi, 31. legfőbb elöljáróját 2016. október 14-én választották meg, a venezuelai származású Arturo Sosa személyében.

Hivatala lejárta után a provinciális (és más, kiváltképpen felelősségteljes munkakörben dolgozó rendtag) fél évtől egy évig terjedő szabbatikumra vonulhat el, amely rendszerint a szokásos munkakörtől eltérő, kevésbé megerőltető munkával jár, és a lelki, illetve szellemi megújulást szolgálja. A szabbatikum után a jezsuiták újra beépülnek rendtartományuk aktív munkájába.

Több rendtartomány ún. asszisztenciát alkot. A magyar jezsuita rendtartomány például a közép-európai asszisztencia tagja, a német, az osztrák, a svájci és a közös lett-litván jezsuita provinciával együtt. Az asszisztenciák élén az asszisztens áll. Az asszisztens feladata nem egyféle „szuper tartományfőnöki” szerepkör (például nincs végrehajtó hatalma), hanem tanácsaival a generális munkáját segíti, közvetít az egyes rendtartományok és a legfőbb rendi eléljáró között, és ennek megfelelően többnyire Rómában tartózkodik.

A Jézus Társasága számokban

A rendtagok száma

2011. január 1-jén közzétett adatok szerint világszerte 17 906 tagja van a jezsuita rendnek. A Társaság létszáma alapján a jezsuita rend a katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetes közössége. Tagjai összesen 126 országban vannak jelen szerte a világban.

A jezsuita papok száma 12 737. A papokon és a papságra készülő rendtagokon (ún. skolasztikusok, vagy tanuló rendtagok, 2 850) kívül testvérek is tartoznak a társasághoz (1 535), akik a szerzetesrend teljes jogú tagjai azzal a különbséggel, hogy nem részesülnek papszentelésben. A novíciusok, vagyis újoncok száma 2011 januárjában 784 volt.

2010. január 1-jén a jezsuita rend tagjainak átlagéletkora 57,49 év volt.

Jezsuita nevelés és oktatás

Jezsuita templom és iskola Miskolcon, az Avason

A Társaság 2005-ben közzétett adatai szerint mintegy 4600 jezsuita dolgozik az oktatásban teljes munkakörben. A jezsuita oktatási intézmények tanulóinak száma közel két és fél millió 68 különböző országban.

Az utóbbi időben a jezsuiták fokozott figyelmet fordítanak a világiak, vagy laikusok (nem-pap és nem szerzetes) széles körű bevonására a Szent Ignác-i lelkiségen alapuló pedagógiába. Ennek következtében a jezsuita intézményekben 123 985 világi pedagógus dolgozott a legutóbbi adatok szerint.

A világiak erőteljes bevonása a jezsuita oktatói és nevelői munkába újabb feladat elé állította a szerzetesrendet, mégpedig hogy folyamatosan gondoskodjanak, ne csak a diákok neveléséről Loyolai Szent Ignác szellemében, hanem hogy a jezsuita lelkiséget illetően a világi oktatók is folyamatos képzésben részesüljenek.

Összesen 3 451 jezsuita oktatási intézmény működik szerte a világon, amelyek közül:

• 202 felsőfokú intézmény (egyetem és főiskola),
• 444 másodfokú iskola (középiskola és gimnázium),
• 79 intézményben nyújtanak szakképzést (szakközépiskola),
• 123 az általános iskolák száma,
• 98 óvoda is jezsuita vezetés alatt áll.
• Az iskolákon kívül a jezsuita rend fenntart még 124 bennlakásos kollégiumot és nevelőközpontot,
• Dél-Amerikában 2,603 úgynevezett Fe y Alegría intézmény is működik, ahol a jezsuiták a legszegényebb szociális hátterű fiatalok egész napos és átfogó nevelésével foglalkoznak.

A Szív 2012. októberi száma

Média

A tömegtájékoztatásban 237 jezsuita szerzetes dolgozik teljes munkakörben, míg 130-an fél munkaidőben. A kommunikációs készség nevelése a jezsuita kiképzés alapvető részét képezi. Médiaszakembereik segítségével szinte minden jezsuita hozzájárul az ún. „média apostolkodáshoz”.

A 2005-ös adatok szerint, világszerte összesen 30 jezsuita könyvkiadó működik. A jezsuita folyóiratok száma 129, ezek főleg lelkiségi és kulturális lapok, 25%-uk mindenesetre kifejezetten teológiai és keresztény lelkiségi kérdésekkel foglalkozik. 66 rádióállomás és 27 televíziós csatorna működik a Társaság vezetése alatt. A világhálón összesen 811 kifejezetten a renddel kapcsolatos honlap található.

Az 1931-ben felavatott Vatikáni Rádió szintén jezsuita vezetés alatt áll, amely 33 különböző nyelven fordul a hallgatósághoz: 270 program Európának, 130 Afrikának, 50 Amerikának és több mint 40 Ázsiának és Óceániának szól. A Vatikáni Rádió 1949-től naponta sugároz negyedórányi magyar műsort, amelyet több magyar médium Magyarországon is lead. A „pápa hangja”-ként is ismert Vatikáni Rádiónak ma elsősorban az a célja, hogy megbízható hírforrásként szolgáljon a katolikus egyházat érintő kérdésekben a többi média számára.

Szociális munkák

Összesen 324 szociális intézmény működik a rend vezetése alatt, amelyekben 702 jezsuita dolgozik teljes munkakörben. A jezsuiták nem csak saját intézményeikben végeznek szociális munkát, hiszen a szegényekkel és a kirekesztettekkel való törődés kezdetektől fogva erős hangsúllyal bír a rend történetében.

Lelkipásztori munka

A rend tagjainak 10%-a dolgozik kifejezetten lelkigyakorlatos és egyéb pasztorális intézményekben. Világszerte mintegy 2000 plébániát és lelkészséget, valamint 279 lelkigyakorlatos központot vezetnek jezsuiták. Az ún. Keresztény Élet közösségéhez (azok lehetnek tagjai, akik elvégezték Szent Ignác Lelkigyakorlatait) mintegy 35 000 ember tartozik, akik szintén kiveszik a részüket a jezsuita lelkiség terjesztésében.

A jezsuiták külön fogadalommal erősítik meg, hogy nem törekszenek egyházi címek, méltóságok és elismerések megszerzésére. Ha ez egyes rendtagok esetében netalán mégis előfordulna, a rendtársak kötelessége emlékeztetni egymást a rend eredeti szellemiségére és figyelmeztetni az adott elöljárót. Ennek ellenére, ha a római pápa ragaszkodik a jezsuiták szolgálatára egyes címekkel és rangokkal járó egyházi hivatalok betöltésében, a jezsuiták a pápának tett engedelmesség nevében elfogadják azt. Így 2006-ban 89 jezsuita töltött be püspöki hivatalt, és a pápához legközelebb álló bíborosi testületnek is 7 jezsuita tagja volt.

A magyar jezsuita rendtartomány

A jezsuiták hivatalos elnevezése Magyarországon Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, rövidítése JTMR.

A magyar jezsuita rendtartomány 1909-ben vált független provinciává. Korábban az egész Osztrák–Magyar Monarchia területe - a Jezsuita Rend legnagyobb provinciájaként - egyetlen jezsuita rendtartományt képezett.

A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya 2014-es katalógusa szerint a provinciának összesen 80 tagja van. Ezek közül 61 pap, 7 szerzetes testvér, 12 tanuló rendtag és 2 novícius.

Pázmány Péter

A kezdetek

Az első két magyar jezsuita (Hernád Péter és Szabó István) az 1550-ben alapított bécsi jezsuita kollégium diákja volt. 1561-ben Nagyszombatban nyitják első magyarországi kollégiumukat. 1579-ben Báthory István telepítette le a jezsuitákat a kolozsmonostori apátságban azzal a céllal, hogy Kolozsvárott közismereti és államvezetési ismereteket tanító kollégiumot nyissanak. Két évvel később ennek a kollégiumnak a tanulói között találjuk a 17. század majdani legismertebb jezsuitáját, Pázmány Pétert. (A jezsuitákat több ízben kitiltották Erdélyből (1588, 1607, 1610, 1653), de visszatérve folytatták a tanítást.) Pázmány esztergomi érsekként többek között megalapította a nagyszombati egyetemet, melynek utóda a mai ELTE Budapesten. 1773-ban 19 kollégiumban tanítottak a magyar jezsuiták. A 18. században 700 könyv jelent meg jezsuita szerzőtől, ezek között évente fél tucat magyar nyelven. Az évszázad végére 935 jezsuita dolgozott az országban 50 különböző helyen, és számuk gyorsan gyarapodott.

Az önálló Magyar Jezsuita Rendtartomány

Az Osztrák–Magyar Monarchia egész területét átfogó egyetlen osztrák jezsuita provinciából vált ki a független magyar rendtartomány 1909. szeptember 7-én. Az önálló rendtartománynak 1945-ben már 400 tagja volt, akik kilenc templomban, két gimnáziumban (Kalocsán és Pécsett) és egy lelkigyakorlatos házban működtek. Ezekhez járultak még a rendi ifjúság képzésére rendelt intézmények, a budai noviciátus (Manréza) és a szegedi filozófiai és teológiai főiskolák. Nyolc folyóiratot adtak ki a magyar jezsuiták (A Szív, Magyar Kultúra, Mária Kongregáció, stb.). Az egész országra kiterjedő apostoli munkáik közé tartoztak a Mária kongregációk, a KALOT, a Szívgárda, a Szívtestőrség és a népmissziók. A jezsuita rendházak az ország minden részét behálózták: Nagykapornak (1859), Kalocsa (1860), Budapest (1886), Pécs (1912), Szeged (1920), Mezőkövesd (1923), Hódmezővásárhely (1936), Kispest (1939), Kaposvár (1948). Magyarországi munkáikon kívül Kínában is vállaltak egy missziós területet.

1950-ben betiltották a szerzetesrendek működését, elvették házaikat, államosították intézményeiket és eltiltották őket minden apostoli munkától. Negyven éven keresztül a jezsuiták szétszóródásra kényszerültek.

Magyar jezsuita intézmények és rendházak

A Jezsuita rend tagjainak síremléke Budapesten. Kerepesi temető: 55. Karl F. József alkotása

A magyar jezsuiták a Jézus Társasága „hagyományos” tevékenységeit művelik:

• lelkipásztori munka és lelkigyakorlatos szolgálat,
• nevelés és oktatás,
• a párbeszéd kultúrájának előmozdítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetűekre,
• kommunikáció és médiaszolgálat (újság- és folyóiratírás, rádióműsor és kisebb filmek készítése, jezsuita honlapok).

A rend adminisztratív központja Budapesten, a Horánszky utcában található (Párbeszéd Háza).

Jelenleg tíz jezsuita rendház működik Magyarországon. Jezsuita plébániák és lelkészségek működnek Budapesten, Szegeden és Miskolcon. Miskolcon a nyolc- és négyosztályos Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium is működik mintegy 600 tanulóval, valamint egy fiú- és egy lánykollégium összesen mintegy 170 bentlakó diákkal.

Budapesten a rend jelenleg négy helyen van állandó szolgálatban:

• a VIII. kerületben két, egymáshoz közeli helyen működnek jezsuiták:
  • A Horánszky utcában van a rendtartomány adminisztratív központja, egy rendház, valamint különböző lelkiségi és kulturális csoportokat összefogó központ. Itt működik a Faludi Ferenc Akadémia, a magyar jezsuiták felnőttképző intézete, valamint a Jezsuita Kiadó, amelynek részét képezi a A Szív lelkiségi, kulturális és önismereti folyóirat szerkesztősége, a Jezsuita Könyvek szerkesztősége, és az Embertárs mentálhigiénés és lelkigondozói szakfolyóirat szerkesztősége. 2010-től ebben az épületben működik az 50 fős Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium is.
  • A Horánszky utcával párhuzamos Mária utcában található a jezsuiták Jézus Szíve temploma.
• a II. kerületben, a Sodrás utcában működik a Faludi Ferenc Ház, az „írók háza”. Jelenleg a Sodrás utcai rendház ad otthont a jezsuita noviciátusnak is.
• a XIX. kerületben működik a Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium.

A dobogókői Manréza konferencia- és lelkigyakorlatos központ több közérdekű rendezvény színhelye. A Mecsek egyik kis falujában, Püspökszentlászlón is működik egy kisebb jezsuita lelkigyakorlatos ház (Életrendezés háza).

A magyar jezsuita rendtartománynak számos erdélyi, több délvidéki és kárpátaljai tagja is van. Közülük többen a határon túli magyarok körében működnek, például az erdélyi Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, valamint a délvidéki Törökkanizsán. A magyar rendtartománynak van egy temploma és rendháza Kanadában, Torontóban is, ahol elsősorban a kanadai magyarok lelki gondozásával foglalkoznak.

Magyar származású jezsuiták élnek még a horvát, a szlovák, a román és a német jezsuita rendtartományokban.

Híres jezsuiták

Jezsuita szentek

• Loyolai Szent Ignác (rendalapító)
• Xavéri Szent Ferenc (misszionárius)
• Fáber Szent Péter (az első pap a Társaságban)
• Kassai vértanúk (a magyar rendtartomány védőszentjei)
  • Pongrácz Szent István
  • Grodecz Szent Menyhért
  • Kőrösi Szent Márk
• Kaszap István (boldoggá avatása folyamatban van)

Lelkészek, teológusok, filozófusok, tudósok, művészek

magyarok

• panaszi Pázmány Péter (1570 – 1637) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja, író.
• Faludi Ferenc (1704– 1779) jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító.
• Hell Miksa (1720 – 1792) magyar csillagász, matematikus, fizikus.
• Horváth Keresztély János (1732 – 1799) jezsuita rendi szerzetes, egyetemi tanár.
• Pray György (1723 – 1801) jezsuita szerzetes, történetíró, a budai, majd a pesti Egyetemi Könyvtár vezetője.
• tordasi és kálozi Sajnovics János (1733 – 1785) a finnugor nyelvrokonság korai kutatója, nyelvész, matematikus és csillagász.
• boldogfai Farkas Ferenc (1742 – 1807) jezsuita rendi pap, költő, veszprémi kanonok.
• Fényi Gyula (1845-1927) jezsuita szerzetes, tanár, csillagász.
• Raile Jakab (1894–1949) jezsuita szerzetes, a Világ Igaza.
• Kerkai Jenő (1904–1970) jezsuita szerzetes, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete) létrehozója és fő szervezője.

külföldiek

• Ferenc pápa
• Jacob Bosch
• Jean Daniélou
• Henri de Lubac
• Jacques Marquette
• Anthony de Mello
• Karl Rahner
• Pierre Teilhard de Chardin

Kortárs magyar jezsuiták

• Beöthy Tamás
• Forrai Tamás Gergely
• Jálics Ferenc
• Lukács János
• Matyasovich Henrik
• Mustó Péter
• Muzslay István
• Nemeshegyi Péter
• Szabó Ferenc
• Teres Ágoston
• Weissmahr Béla

Lásd még

• Ad maiorem Dei gloriam
• A guaraní indiánok jezsuita missziói
• Jezsuita misszió Kínában
• Jezsuita misszió Japánban
• Jezsuita Diákszövetség Egyesület (Jide)
• Keresztény Élet közössége
• Erdélyi jezsuita szerzetesek listája

További információk

• A jezsuiták honlapja
• Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium (Miskolc)
• Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium
• A jezsuita nevelés jellemzői és Az ignáci pedagógia
• Magyar jezsuita misszió Dél-Amerikában
• Bangha Béla (összeáll.): A négyszázéves Jézustársaság, Budapest, 1940
• Magyarországi jezsuita könyvtárak 1711-ig 1.
• Magyarországi jezsuita könyvtárak 1711-ig 2.
• Manréza Lelkigyakorlatos ház
• A jezsuiták blogja
• Könyvjelző
• Rendünk
• Magyar Rádió, Mesélő Krónikák sorozat, Erdélyi fejedelemségről szóló rész
• A Jézus Társaság feloszlatása, 1759-1773; ford., tan. Babarczi Dóra; JATEPress, Szeged, 2006 (Documenta historica)
• Bikfalvi Géza: Száz év - madártávlatból. Az önálló magyar jezsuita rendtartomány első száz esztendejének rövid áttekintése, in: Távlatok, 82. szám, 18-25. oldal
• Marton József: Ezeréves az erdélyi magyar egyházmegye. Magyar Jezsuiták Erdélyben. in: Távlatok, 82. szám, 55-70. oldal
• Bemutatkoznak a jezsuiták. Magyar Kurir, 2015. május 30.