Goriš

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Goriš
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségŠibenik
Jogállás falu
Irányítószám 22221
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség 147 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
Terület7,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Goriš (Horvátország)
Goriš
Goriš
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 48′ 15″, k. h. 16° 00′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 48′ 15″, k. h. 16° 00′ 50″

Goriš falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 12, közúton 18 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park keleti szélén fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítja a határában található „Okrugljača” régészeti lelőhely, egy kerek alaprajzú ókori erődített település maradványa.[2] A települést és plébániáját a šibeniki püspökség alapításakor 1298-ban még „Cesna” néven említik először. A régi plébániatemplom egy a šibenikiek által 1342-ben épített torony mellett állt.[3] Ezt a régi, Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplomot 1560-ban a török egyik rablóhadjárata során lerombolta.[3] Ezt követően az itt lakók egy ideig a pokrovniki plébániához, majd 1648-ban a kandiai háború idején a šibenik varoši plébániához tartoztak. 1861-ben megalapították az önálló konjevratei plébániát, melyhez ezután az ittteni hívek is tartoztak.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 223, 1910-ben 256 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 91 százaléka horvát, 3 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 147 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 223 182 218 256 284 287 328 358 387 339 316 232 176 147

(1857-ben és 1869-ben lakosságát a szomszédos Konjevratéhez számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A település határának nyugati részét a Krka Nemzeti Park egy része képezi, melynek lozovaci bejárata nem messze található. A nemzeti park a Krka folyóról kapta a nevét, melynek nagy részét, Skradintól Kninig tartó szakaszát foglalja magában. Számos szikla, vízesés, valamint az itteni különleges állat- és növényvilág érdemes a figyelemre.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]