Burrhus Frederic Skinner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(B. F. Skinner szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Burrhus Frederic Skinner
B. F. Skinner a Harvard Egyetemen, 1950 körül
B. F. Skinner a Harvard Egyetemen, 1950 körül
Született 1904. március 20.[1][2][3][4][5][6][7]
Susquehanna Depot
Elhunyt 1990. augusztus 18. (86 évesen)[1][2][3][4][5][6][7]
Cambridge
Állampolgársága amerikai[8]
Gyermekei Julie Vargas
Foglalkozása
  • pszichológus
  • filozófus
  • feltaláló
  • etológus
  • önéletrajzíró
  • egyetemi oktató
Iskolái
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj
  • a Keió Egyetem díszdoktora
  • Howard Crosby Warren Medal (1942)
  • APA Award for Distinguished Scientific Contributions to Psychology (1958)
  • E. L. Thorndike Award (1966)
  • Nemzeti Tudományos Érem (1968)
  • Gold Medal Award (1971)
  • Humanist of the Year (1972)
  • Career Contribution Award (1972)
  • William James Fellow Award (1989)
  • APA Award for Lifetime Contributions to Psychology (1990)
Halál okaleukémia
Sírhely Mount Auburn Cemetery
Burrhus Frederic Skinner aláírása
Burrhus Frederic Skinner aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Burrhus Frederic Skinner témájú médiaállományokat.

Burrhus Frederic Skinner (1904. március 20. - 1990. augusztus 18.) amerikai pszichológus és író. Úttörő munkát végzett a kísérleti pszichológia és a behaviorizmus területén. Számos vitatható munkát írt pszichológiai viselkedésmódosító technikákról, főként a kondicionálásról, a társadalom fejlődése és az emberek boldogságának növelése érdekében. Az ő nevéhez fűződik az operáns kondicionáló kamra, valamint a Radikális behaviorizmus. Saját kísérleti pszichológiai iskolát alapított. A XX. század egyik legbefolyásosabb pszichológusaként tartják számon.

Életpályája[szerkesztés]

1904. március 20-án született Grace és William Skinner gyermekeként a pennsylvaniai Susquehannaban. Apja ügyvéd, anyja háztartásbeli volt. Egy öccse volt, aki 16 évesen meghalt.[9] A New York-i Hamilton College-ba járt, író akart lenni. 1926-ban meg is szerezte a főiskolai diplomát angol irodalomból. A diploma megszerzése után azonban hamar kiábrándult. New Yorkban dolgozott néhány hónapig egy könyvesboltban, ott elolvasta Bertrand Russel egyik könyvét (An Outline of Philosophy) - melyben a behaviorista John B. Watson filozófiáját tárgyalta -, melynek hatása nyomán felhagyott az irodalommal és felvételét kérte a Harvard Egyetem pszichológia szakára. 1931-ben doktorált és mint kutató egészen 1936-ig maradt az intézménynél. Ezután a Minnesotai Egyetemen tanított, majd később az Indianai Egyetemen, ahol a Pszichológia tanszék vezetője volt, mielőtt kinevezett professzorként visszatért volna a Harvardra 1948-ban.[10] 1936-ban feleségül vette Yvonne Bluet, akivel a Minnesotai Egyetemen találkozott, két lányuk született, Julie és Deborah.

Skinner élete folyamán számtalan díjat kapott. 1968-ban megkapta a National Medal of Science díjat Lyndon B. Johnson elnöktől. Három évvel később aranyérmet kapott az Amerikai Pszichológia Alapítványtól. 8 évvel halála előtt az Amerikai Pszichológiai Társaság is kitüntette.

Élete vége felé szakmailag még mindig aktív volt. 1989-ben diagnosztizálták nála a leukémiát. 10 nappal halála előtt még az Amerikai Pszichológiai Társaságnál tartott beszédet, majd 1990. augusztus 18-án halt meg. A Mount Auburni temetőben van eltemetve a massachusettsi Cambridge-ben.

Munkássága[szerkesztés]

Skinner kidolgozott rendszere az operáns kondicionáláson alapszik. A klasszikus viselkedéssel szemben, ahol a válaszokat specifikus ingerek váltják ki, az operáns viselkedést nem a kiváltó ingerek határozzák meg, hanem az, amelyhez a viselkedés vezet. Az operáns viselkedés vizsgálatához Skinner megtervezett egy dobozt és tanulmányozta a pedálokat nyomogató patkányokat és a billentyűket csipkedő galambokat.

A Szervezetek viselkedése című alapmunkájában a watsoni hagyomány folytatójaként lépett fel. Úgy vélte, hogy a pszichológia célja a viselkedés minél pontosabb leírása, vagyis azokat a törvényeket kell meghatározni, melyek hatására a viselkedés a következményeknek megfelelően alakul és a környezet hatása alá kerül.

A megerősítő folyamatokat kell hangsúlyozni, mert úgy vélte, hogy a viselkedés alakításában elsődleges szerepet játszanak. Viselkedésmódosító kísérleteket folytatott a pozitív és negatív megerősítésen keresztül, valamint bemutatta az operáns kondicionálást, egy viselkedésmódosító technikát, melyet Ivan Petrovics Pavlov klasszikus kondicionálásával szemben dolgozott ki.[11][12]

Nem támogatta a büntetés alkalmazását, mivel kutatásai azt támasztották alá, hogy ez a viselkedés szabályozásának hatástalan módszere, ami csak rövidtávú viselkedésváltozást eredményez és ami leginkább ahhoz vezet, hogy az alany megpróbálja elkerülni a büntető ingert, ahelyett, hogy megpróbálná elkerülni azt a viselkedést, ami a büntetéshez vezetett. Legjobb példája ennek börtönök kudarca, hogy felszámolják a bűnözői viselkedést. Ha a börtön - mint büntető inger - hatásos lenne a viselkedés módosításában, nem lenne bűnözés.[13]

Skinner azt állította, hogy a megerősítés, akár pozitív, akár negatív (utóbbit gyakran összekeverik a büntetéssel) hatásos, hogy tartós viselkedésváltozást eredményezzen.

Néhány találmánya, tanítási programja, könyve[szerkesztés]

Skinner - box[szerkesztés]

Kísérleteiben egy éhes állatot, általában patkányt vagy galambot, helyezett egy dobozba, melyben csak egy pedál volt, alatta pedig egy etetőtál. A dobozban a patkány körbejár és véletlenül megnyomja a pedált. A kísérletvezető bekapcsolja az ételadagolót, innentől kezdve ahányszor az állat rálép a pedálra étel hullik a tálba. A patkány megeszi az ételt, majd ismét megnyomja a pedált, az étel megerősíti a pedálnyomást.[14]

Bölcső Skinner Air-crib, Baby-tender[szerkesztés]

Annak érdekében, hogy segítsen feleségének megbirkózni a gyermeknevelés mindennapi feladataival, úgy gondolta feljavítja a szabvány kiságyat. Ezért megalkotta ezt az ún. "légi-bölcsőt " könnyen tisztítható, hőmérséklet és páratartalom szabályozóval ellátott doboz, melyet azért tervezett, hogy nagyobb mozgásteret adjon a csecsemőknek. Ez az egyik legellentmondásosabb találmánya. Volt némi sikere, később több kereskedelmi vállalat is forgalmazta.

Oktató gép Skinner Teaching machine[szerkesztés]

Az oktató gép egy mechanikus eszköz, melynek célja, hogy kezelje/irányítsa a programozott utasításokat. Tartalmazza a kérdésekből álló listát és egy olyan szerkezetet, melyen keresztül a tanuló válaszolni tud minden egyes kérdésre. Helyes válasz esetén a tanulót megjutalmazzák.

System 80[szerkesztés]

Egy másik tanító gép, amely Skinner módszerét követve készült el. Ez az automatizált oktatási eszköz 5 lépcsőből áll:

  • 1, a tanuló azonnali visszajelzést kap;
  • 2, a feladat kisebb részekből áll;
  • 3, megismétli az utasításokat;
  • 4, a legegyszerűbb feladattól halad a legnehezebbig;
  • 5, pozitív megerősítést ad helyes válaszok esetén.

Project Pigeon[szerkesztés]

A második világháború idején még nem voltak rakétairányító rendszerek, de Skinner megkísérelt kidolgozni egy galambvezérelt rakétát. Az Amerikai Haditengerészetnek szüksége volt egy hatásos fegyverre a német Bismarck osztályú hadihajóval szemben. Az irányítórendszer részét képezte a rakéta elején elhelyezett lencsék, mely kivetíti a célpont képét egy belső képernyőre, amit elképzelése szerint a betanított galamb elkezdi csipkedni ha azonosította a célpontot. Annak ellenére, hogy sem elképzelését, sem magát a programot nem vették komolyan, a Nemzetvédelmi Kutatási Bizottság mégis 25 000 $-ral járult hozzá a kutatásokhoz, míg végül 1944. október 8-án törölték a programot.

Tanítási programja[szerkesztés]

Skinnernek ugyanolyan befolyása volt az oktatásra, mint a pszichológiára. Gyakran idézett mondata: "A tanároknak meg kell tanulniuk, hogyan kell tanítani." Skinner szerint a viselkedés megváltoztatásának hatékony módszere a pozitív megerősítés, míg a büntetésből az emberek csak azt tanulják meg hogyan kerüljék el a büntetést. Azt mondja, hogy a tanulás útjában 5 dolog állhat:

  1. a bukástól való félelem
  2. a feladat nincs több, apró részre bontva
  3. az utasítás hiánya
  4. az egyértelmű utasítások hiánya
  5. pozitív megerősítés hiánya

Úgy véli, hogy ezen 5 alapelv segítségével orvosolni tudja a fent említett problémákat. Ezeket az alapelveket a System 80-nál már olvashattuk. Oktatással kapcsolatos nézetét a The Technology of Teaching(A tanítás technológiája) című munkájában mutatta be.

Walden Two[szerkesztés]

Henry David Thoreau mikor megírta a Waldent, egy független, világtól elzárkózott, teljesen egyszerű életet élő közösséget akart ábrázolni a Walden tó partján, ahol az életet a spirituális felfedezéseknek szentelik. A Walden Kettőben, ami Skinner egy kitalált műve, a behaviorizmus eredményeit akarta bemutatni, hogyan képes formálni és alakítani az életet, egy kis, kitalált közösségben távol a szervezett társadalmaktól. 1945-ben kezdte el írni egy a könyvet, mert úgy érezte, hogy a világnak szüksége van új ötletekre és a háború okozta problémák megoldásaira. Az ő történetében a Walden kettő közösségében közel 1000 ember élt boldogan, ahol a gyerekek mind együtt nevelődtek, míg a szüleik dolgoztak. Az emberek mindössze 4 órát dolgoztak és nem kapnak fizetést, mivel nem használtak pénzt a közösségben. Senki nem ad el semmit és nem is vesz semmit, mivel megosztják egymással termékeiket. Mindig van idejük játékra és szabadidős tevékenységre, valamint az élet élvezetére.[9]

Sok kritikát kapott a könyv, mégis nagyon népszerű volt az 1960-as években.

Publikációi angol nyelven[szerkesztés]

  • The Behavior of Organisms: An Experimental Analysis, 1938. ISBN 1-58390-007-1
  • Walden Two, 1948. ISBN 0-02-411510-X
  • Science and Human Behavior, 1953. ISBN 0-02-929040-6
  • Schedules of Reinforcement, with C. B. Ferster, 1957. ISBN 0-13-792309-0
  • Verbal Behavior, 1957. ISBN 1-58390-021-7
  • The Analysis of Behavior: A Program for Self Instruction, with James G. Holland, 1961. This self-instruction book is no longer in print, but the B.F. Skinner Foundation web site has an interactive version. ISBN 0070295654
  • The Technology of Teaching, 1968.
  • Contingencies of Reinforcement: A Theoretical Analysis, 1969. ISBN 0-390-81280-3
  • Beyond Freedom and Dignity, 1971. ISBN 0-394-42555-3
  • About Behaviorism, 1974. ISBN 0-394-49201-3
  • Particulars of My Life: Part One of an Autobiography, 1976. ISBN 0-394-40071-2
  • Reflections on Behaviorism and Society, 1978. ISBN 0-13-770057-1
  • The Shaping of a Behaviorist: Part Two of an Autobiography, 1979. ISBN 0-394-50581-6
  • Notebooks, edited by Robert Epstein, 1980. ISBN 0-13-624106-9
  • Skinner for the Classroom, edited by R. Epstein, 1982. ISBN 0-87822-261-8
  • Enjoy Old Age: A Program of Self-Management, with M. E. Vaughan, 1983.
  • A Matter of Consequences: Part Three of an Autobiography, 1983. helytelen ISBN kód: 0-394-53266-0
  • Upon Further Reflection, 1987. ISBN 0-13-938986-5
  • Recent Issues in the Analysis of Behavior, 1989. ISBN 0-675-20674-X
  • Cumulative Record: A Selection of Papers, 1959, 1961, 1972 and 1999 as Cumulative Record: Definitive Edition. This book includes the authentic account of the much-misrepresented "Baby in a box" device. ISBN 0874119693

Művei magyar fordításban[szerkesztés]

  • The technology of teaching (magyar) A tanítás technológiája; ford. Nagy Imre. Budapest : Gondolat, 1973. 248 p. 9 t.
  • Beyond freedom and dignity (magyar) Szabadon fogva; ford. Kemenes Inez. Budapest : Magyar Könyvklub, 2004. 246 p. ISBN 963-549-083-6

Források[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b BnF források. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Internet Speculative Fiction Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b Find A Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ a b Indiana Philosophy Ontology Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. ↑ LIBRIS, 2009. november 11. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  9. ↑ a b Burrhus Frederick Skinner, i.m.
  10. ↑ B. F. Skinner Alapítvány, i.m.
  11. ↑ Pléh Csaba(1992). Pszichológiatörténet, i. m.
  12. ↑ Pléh Csaba(2010). 506-507. o.
  13. ↑ New World Encyclopedia, Skinner, B.F. élete, i.m.
  14. ↑ Pszichológia 210-211. o.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a B. F. Skinner című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Epstein, R. (1997). Skinner as Self-manager. Journal of Applied Behavior Analysis, 30(3), 545-568.
  • Glines, C.V. (2005). Top Secret WWII Bat and Bird Bomber Program, Aviation History, 15(5), 38-44.
  • Pléh Csaba (1992). Pszichológiatörténet, Budapest, Gondolat kiadó.
  • Pléh Csaba (2010). A lélektan története. Osiris Kiadó ISBN 978 963 276 052 0
  • Atkinson, R.L. és tsai (1996). Pszichológia. Osiris Kiadó helytelen ISBN kód: 978 963 389 447 6 (1999; 2003) Szerk.: Csibra Gergely, Ford. vele 12 fő.
  • Skinner, B.F. (1981). Selection by consequences. Science, New Series 213. 501-504.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Burrhus_Frederic_Skinner&oldid=20811127”