Budapest V. kerülete

Jelentős nemzetiségi csoportok
Németország	584
Oroszország	151
Lengyelország	60

	Budapest V. kerülete
	A Parlament épülete madártávlatból
; Budapest V. kerülete címere	; Budapest V. kerülete zászlaja
	Egyéb elnevezés: Belváros-Lipótváros
	Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	Belváros; Lipótváros;
Alapítás éve	1873. november 17.
Irányítószám	1051–1056
Testvérvárosok	Lista Charlottenburg-Wilmersdorf; Mondragone; Torockó község; Gyergyószentmiklós; Topolya; Rozsnyó; Rahó;
Polgármester	Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz)
Országgyűlési képviselő	Csárdi Antal (LMP)
	Népesség
Teljes népesség	25 803 fő (2018. jan. 1.)
Rangsorban	21.
Népsűrűség	10 148 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	2,59 km²
	Elhelyezkedése
	Budapest V. kerülete Pozíció Budapest térképén
	é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″
	Budapest V. kerülete weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest V. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Fekvése
3 Városrészek
4 Önkormányzat
- 4.1 A 2010-es választás eredménye^[3]
5 Népesség
- 5.1 Népcsoportok
6 Közlekedés
- 6.1 Metróállomások a kerületben
7 Fontosabb épületek
8 Egyéb nevezetességek
9 Kerületi média
10 Fontosabb közterületek, közutak
11 Belváros-Lipótváros testvérvárosai
12 Lásd még
13 Képgaléria
14 Jegyzetek
15 Forrás
16 További információk

Története[szerkesztés]

A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, amelyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott.

Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Dunakorzó is.

Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai.

A Vörösmarty tér 1960-ban, amikor a 9-es busz végállomása itt volt

Fekvése[szerkesztés]

A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja.

Városrészek[szerkesztés]

Az V. kerület 1950 óta Budapest két városrészét foglalja magába: a Deák Ferenc utcától északra a Lipótváros, attól délre pedig a Belváros, Pest történelmi városmagja található.

Az V. kerület 1950 előtt a Lipótvárosból és az Újlipótvárosból állt, a Belváros pedig a külön IV. kerületet alkotta. Az V. kerülethez tartozott még 1938-ig (a XIII. kerület megalakulásáig) a Vizafogó, az egykori Kikötődűlő (a Váci út és a Duna közötti terület egészen Újpest határáig, ezt ma Angyalföld részének tekintik) és a Népsziget Pesthez tartozott déli fele is.

Önkormányzat[szerkesztés]

A 2010-es választás eredménye^[3][szerkesztés]

Polgármesterjelölt	Párt	Kapott szavazat	Elért eredmény (%)
Rogán Antal	Fidesz-KDNP	7 870	72,97%
Pásztor Tibor	MSZP	2 024	18,77%
Szilágyi Péter	LMP	891	8,26%

A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:

	Lista	Képviselők száma	Képviselők megoszlása
	Fidesz-KDNP	10
	MSZP	2
	LMP	1
	Jobbik	1

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	46 952	—
1880	55 906	1,75%
1890	56 059	0,03%
1900	53 372	−0,49%
1910	53 896	0,10%
1920	60 641	1,18%
1930	56 335	−0,74%
1941	60 650	0,67%
1949	52 782	−1,74%
1960	65 867	2,01%
1970	62 684	−0,50%
1980	50 128	−2,24%
1990	43 937	−1,32%
2001	28 948	−3,79%
2011	25 210	−1,38%
2017	25 917	0,46%

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakossága 28 948 fő volt, 26 728 fő (94,36%) magyar, 555 fő (1,96%) német, 361 fő (1,27%) cigány, 155 fő (0,55%) román, nemzetiségűnek vallotta magát.^[5]

2011-ben a város lakossága 25 210 fő volt, 18 201 fő (85,48%) magyar, 584 fő (2,74%) német, 238 fő (1,12%) cigány, 151 fő (0,71%) orosz, 150 fő (0,70%) román nemzetiségűnek vallotta magát.^[6]

Közlekedés[szerkesztés]

Metróállomások a kerületben[szerkesztés]

Állomás neve	Megnyitás időpontja	Átszállási kapcsolatok
Arany János utca	1981. december 30.	72, 73 9 914, 914A, 931, 950, 950A
Astoria	1970. április 3.	47, 47B, 48, 49 74 5, 7, 8E, 9, 15, 100E, 108E, 110, 112, 115, 133E, 178 907, 908, 909, 914, 914A, 916, 931, 950, 950A, 956, 973, 979, 979A, 990
Deák Ferenc tér	1896. május 3. 1970. április 3. 1976. december 31.	47, 48, 49 9, 15, 16, 100E, 105, 115 909, 914, 914A, 916, 931, 950, 950A, 979, 979A, 990
Ferenciek tere	1976. december 31.	2 5, 7, 8E, 15, 108E, 110, 112, 115, 133E, 178 907, 908, 956, 973
Fővám tér	2014. március 28.	2, 47, 47B, 48, 49 83 15, 115 979, 979A
Kálvin tér	1976. december 31. 2014. március 28.	47, 47B, 48, 49 83 9, 100E, 15, 115 909, 914, 914A, 950, 950A, 979, 979A
Kossuth Lajos tér	1972. december 22.	2 70, 78 15, 115
Vörösmarty tér	1896. május 3.	2 15, 115