Jékely Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jékely Zoltán
Jékely Zoltán.jpg
Élete
Született 1913. április 24.
Nagyenyed, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt 1982. március 20. (68 évesen)
Budapest, Magyar Népköztársaság
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Szülei Jékely (Áprily) Lajos
Házastársa Jancsó Adrienne
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) elégia, novella, regény
Fontosabb művei A halászok és a halál
A fekete vitorlás
Petőfi utolsó dala
Ehnaton álma
Kitüntetései
Irodalmi díjai Baumgarten-díj (1939)
József Attila-díj (1970, 1979)
Kossuth-díj (1990)
Magyar Örökség díj
Jékely Zoltán aláírása
Jékely Zoltán aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jékely Zoltán témájú médiaállományokat.

Jékely Zoltán (Nagyenyed, 1913. április 24.Budapest, 1982. március 20.) magyar író, költő, műfordító, könyvtáros, Áprily Lajos fia. 2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Bethlen Kollégiumban kezdte, majd a kolozsvári Református Kollégiumban folytatta és Budapesten fejezte be. 1935-ben a budapesti egyetemen szerzett doktori fokozatot magyar irodalomtörténetből, művészettörténetből és művészetfilozófiából. 1935–1941 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt, 1941–1944 között a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban dolgozott, 1946-ban visszatért az Országos Széchényi Könyvtárba. 1954 után szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként dolgozott.

A világirodalom nagyjai közül Jean Cocteau, Dante, Mihai Eminescu, Goethe, Alfred Jarry, Thomas Mann, Racine, Schiller, Shakespeare, Georg Trakl, Lucian Blaga műveit fordította.

Magánélete[szerkesztés]

Feleségével, Jancsó Adrienne-nel való házasságukból két gyermekük született.

Művei[szerkesztés]

  • Az erdélyi magyar irodalom kezdetei a háború után és Kuncz Aladár (drámai értekezés), 1935
  • Éjszakák (vers), 1936
  • Kincskeresők (regény), 1937
  • Medardusz (regény), 1938
  • Új évezred felé (vers), 1939
  • Zugliget (regény), 1940
  • Mérföldek, esztendők… (vers), 1943
  • A házsongárdi föld (elbeszélés), 1943
  • Angalit és a remeték (színpadi játék), 1944
  • Minden mulandó (elbeszélés), 1946
  • Futballisták (vers) , 1946[1]
  • A halászok és a halál (regény), 1947
  • Felséges barátom (regény), 1955
  • Csunyinka álma (mese), 1955
  • A csodálatos utazás (mese, átdolgozás), 1956
  • Tilalmas kert (válogatott versek), 1957
  • A fekete vitorlás vagyis Ördögh Artur csodálatos regény (regény), 1957
  • Bécsi bolondjárás (regény), 1963
  • Lidérc-űző (versek), 1964
  • Mátyás király juhásza (verses mesejáték), 1968
  • Fejedelmi vendég (dráma), 1968
  • Őrjöngő ősz (versek, drámák), 1968
  • A bíboros (dráma), 1969
  • Csillagtoronyban (összegyűjtött versek), 1969
  • Szélördög (népmese-feldolgozás), 1971
  • Az álom útja (versek), 1972
  • Isten madara (elbeszélések), 1973
  • Szögkirály (cigánymese-feldolgozás), 1973
  • Az idősárkányhoz (válogatott versek), 1975
  • Válogatott versei(versek), 1977
  • Minden csak jelenés (versek), 1977
  • Sárkányhalál Csomaszentgyörgyfalván (verses misztériumjáték), 1977
  • Csodamalom a Küküllőn (verses mesék), 1978
  • Angyalfia (novellák), 1978
  • Őszvégi intelem (versek), 1979
  • Évtizedek hatalma (versek), 1979
  • A három törpe (bolgár népmese-átdolgozás), 1979
  • A Bárány vére (esszék), 1981
  • Édes teher (kisregények, elbeszélések), 1982
  • Az utolsó szál liliomhoz (válogatott versek), 1983
  • Oroszlánok Aquincumban (színművek), 1984
  • Az utolsó szó keresése (versek), 1985
  • Összegyűjtött versei (versek), 1985
  • Összegyűjtött novellái (novellák), 1986
  • Sorsvállalás (esszék), 1986
  • Elefánt-szerelem (válogatott versek), 1988
  • Kirepül a madárka (regény), 1989
  • Két kard keresztben (elbeszélés), 1993
  • Jékely Zoltán válogatott versei; szerk., utószó Lator László; Unikornis, Bp., 1997 (A magyar költészet kincsestára)
  • Rigótemetés; vál. Kovács András Ferenc; Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1998 (Kriterion kincses könyvtár)
  • Boszorkányok a Szőlő utcában. Válogatott novellák és elbeszélések; vál., előszó Vallasek Júlia; Mentor, Marosvásárhely, 2002
  • Az utolsó szó keresése. Válogatott versek; vál. Kovács András Ferenc; Polis, Kolozsvár, 2003
  • Apa és fiú. Áprily Lajos és Jékely Zoltán erdélyi versei; összeáll., bev. Pomogáts Béla; Közdok, Bp., 2004
  • Kalotaszegi elégia; előszó, összeáll. Győri János; Kortárs, Bp., 2004
  • Hajdani erdélyi tájakon. Jékely Zoltán kiadatlan leveleiből; szerk. Ráduly János; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2008
  • Jékely Zoltán válogatott versei; összeáll., utószó Tandori Dezső; Palatinus, Bp., 2008 (Egy (két) hang)
  • Az én országom. Versek Erdélyről; vál., bev. Pomogáts Béla; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009
  • A három pillangó; átdolg. Edinger Katalin; Csimota, Bp., 2010
  • A rakoncátlan kisgida. Áprily Lajos és Jékely Zoltán mesegyűjtései; Holnap, Bp., 2014

Műfordításai[szerkesztés]

Jékely Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: Hv21-1-6.

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MESSIT MÉG NEM ÉNEKELTÉK MEG - VERSEK A FOCIRÓL. vs.hu. (Hozzáférés: 2017. április 26.)
  2. Lásd Jean Racine összes drámái (1963). Budapest, Magyar Helikon.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Jékely Zoltán témában.