Jékely Zoltán
Jékely Zoltán | |
Élete | |
Született |
1913. április 24. Nagyenyed, Osztrák–Magyar Monarchia |
Elhunyt |
1982. március 20. (68 évesen) Budapest, Magyar Népköztársaság |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Jékely (Áprily) Lajos |
Házastársa | Jancsó Adrienne |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | elégia, novella, regény |
Fontosabb művei |
A halászok és a halál A fekete vitorlás Petőfi utolsó dala Ehnaton álma |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai |
Baumgarten-díj (1939) József Attila-díj (1970, 1979) Kossuth-díj (1990) Magyar Örökség díj |
Jékely Zoltán aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jékely Zoltán témájú médiaállományokat. |
Jékely Zoltán (Nagyenyed, 1913. április 24. – Budapest, 1982. március 20.) magyar író, költő, műfordító, könyvtáros, Áprily Lajos fia. 2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Bethlen Kollégiumban kezdte, majd a kolozsvári Református Kollégiumban folytatta és Budapesten fejezte be. 1935-ben a budapesti egyetemen szerzett doktori fokozatot magyar irodalomtörténetből, művészettörténetből és művészetfilozófiából. 1935–1941 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt, 1941–1944 között a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban dolgozott, 1946-ban visszatért az Országos Széchényi Könyvtárba. 1954 után szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként dolgozott.
A világirodalom nagyjai közül Jean Cocteau, Dante, Mihai Eminescu, Goethe, Alfred Jarry, Thomas Mann, Racine, Schiller, Shakespeare, Georg Trakl, Lucian Blaga műveit fordította.
Magánélete[szerkesztés]
Feleségével, Jancsó Adrienne-nel való házasságukból két gyermekük született.
Művei[szerkesztés]
- Az erdélyi magyar irodalom kezdetei a háború után és Kuncz Aladár (drámai értekezés), 1935
- Éjszakák (vers), 1936
- Kincskeresők (regény), 1937
- Medardusz (regény), 1938
- Új évezred felé (vers), 1939
- Zugliget (regény), 1940
- Mérföldek, esztendők… (vers), 1943
- A házsongárdi föld (elbeszélés), 1943
- Angalit és a remeték (színpadi játék), 1944
- Minden mulandó (elbeszélés), 1946
- Futballisták (vers) , 1946[1]
- A halászok és a halál (regény), 1947
- Felséges barátom (regény), 1955
- Csunyinka álma (mese), 1955
- A csodálatos utazás (mese, átdolgozás), 1956
- Tilalmas kert (válogatott versek), 1957
- A fekete vitorlás vagyis Ördögh Artur csodálatos regény (regény), 1957
- Bécsi bolondjárás (regény), 1963
- Lidérc-űző (versek), 1964
- Mátyás király juhásza (verses mesejáték), 1968
- Fejedelmi vendég (dráma), 1968
- Őrjöngő ősz (versek, drámák), 1968
- A bíboros (dráma), 1969
- Csillagtoronyban (összegyűjtött versek), 1969
- Szélördög (népmese-feldolgozás), 1971
- Az álom útja (versek), 1972
- Isten madara (elbeszélések), 1973
- Szögkirály (cigánymese-feldolgozás), 1973
- Az idősárkányhoz (válogatott versek), 1975
- Válogatott versei(versek), 1977
- Minden csak jelenés (versek), 1977
- Sárkányhalál Csomaszentgyörgyfalván (verses misztériumjáték), 1977
- Csodamalom a Küküllőn (verses mesék), 1978
- Angyalfia (novellák), 1978
- Őszvégi intelem (versek), 1979
- Évtizedek hatalma (versek), 1979
- A három törpe (bolgár népmese-átdolgozás), 1979
- A Bárány vére (esszék), 1981
- Édes teher (kisregények, elbeszélések), 1982
- Az utolsó szál liliomhoz (válogatott versek), 1983
- Oroszlánok Aquincumban (színművek), 1984
- Az utolsó szó keresése (versek), 1985
- Összegyűjtött versei (versek), 1985
- Összegyűjtött novellái (novellák), 1986
- Sorsvállalás (esszék), 1986
- Elefánt-szerelem (válogatott versek), 1988
- Kirepül a madárka (regény), 1989
- Két kard keresztben (elbeszélés), 1993
- Jékely Zoltán válogatott versei; szerk., utószó Lator László; Unikornis, Bp., 1997 (A magyar költészet kincsestára)
- Rigótemetés; vál. Kovács András Ferenc; Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1998 (Kriterion kincses könyvtár)
- Boszorkányok a Szőlő utcában. Válogatott novellák és elbeszélések; vál., előszó Vallasek Júlia; Mentor, Marosvásárhely, 2002
- Az utolsó szó keresése. Válogatott versek; vál. Kovács András Ferenc; Polis, Kolozsvár, 2003
- Apa és fiú. Áprily Lajos és Jékely Zoltán erdélyi versei; összeáll., bev. Pomogáts Béla; Közdok, Bp., 2004
- Kalotaszegi elégia; előszó, összeáll. Győri János; Kortárs, Bp., 2004
- Hajdani erdélyi tájakon. Jékely Zoltán kiadatlan leveleiből; szerk. Ráduly János; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2008
- Jékely Zoltán válogatott versei; összeáll., utószó Tandori Dezső; Palatinus, Bp., 2008 (Egy (két) hang)
- Az én országom. Versek Erdélyről; vál., bev. Pomogáts Béla; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009
- A három pillangó; átdolg. Edinger Katalin; Csimota, Bp., 2010
- A rakoncátlan kisgida. Áprily Lajos és Jékely Zoltán mesegyűjtései; Holnap, Bp., 2014
Műfordításai[szerkesztés]
- Johann Wolfgang von Goethe: Ős-Faust (1942)
- Dante Alighieri: Az új élet (1944)
- Victor Eftimiu: Bécsi szerelem (1947)
- Mihai Eminescu: Bolond Kalin (1953)
- Rudyard Kipling: Mesék (1954)
- William Shakespeare: A makrancos hölgy
- Pierre Corneille: A hazug
- P. Ispirescu: A hegyitündér (1955)
- Mark Twain: Koldus és királyfi (1955)
- R. Kipling: Az elefántkölyök (1956)
- Thomas Mann: A kiválasztott (1957)
- P. Ispirescu: Szegény ember okos leánya (1957)
- George Coșbuc: A pásztorlány (1958)
- G. Coșbuc: Költemények (1958)
- Wilhelm Hauff legszebb meséi (1959)
- Keresztút (1959)
- A. Panzini: Egy hajdani hajadon (1959)
- Thomas Dekker: Vargák vigassága (1961)
- Arab költők a pogánykortól napjainkig (1961)
- Jean Racine: Testvér-ellenfelek; Eszter[2]
- Honoré de Balzac: La Chanterie-né - A beavatott (1964)
- C. Fry: Nem ritka a főnix (1966)
- Alfred Jarry: Übü király avagy a lengyelek (1966)
- John Donne: Égi és földi szerelem (1967)
- Giovanni Boccaccio: Corbaccio avagy a szerelem útvesztője (1968)
- J. Borel: Rajongás (1968)
- Edmond de Goncourt: A Zemganno testvérek (1969)
- A. Dumas: Húsz év múlva (1970)
- J. Giono: Ennemonde (1970)
- J. A. Barbey D'Aurevilly: A karmazsin függöny (1971)
- R. Kipling: Hogyan lett a sünteknős? (1973)
- J. W. Goethe: Faust, 1. rész (1974)
- M. Eminescu: Szegény Dionis (1975)
- Jean Bodel: A Szent-Miklós-játék / Rutebeuf: Teofil csodája (1984)
- Mark Twain: Koldus és királyfi (1990)
Díjai[szerkesztés]
- Baumgarten-díj (1939)
- József Attila-díj (1970, 1979)
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1973)
- Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1984)
- Kossuth-díj (1990) /posztumusz/
- Magyar Örökség díj (1999) /posztumusz/
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ MESSIT MÉG NEM ÉNEKELTÉK MEG - VERSEK A FOCIRÓL. vs.hu. (Hozzáférés: 2017. április 26.)
- ↑ Lásd Jean Racine összes drámái (1963). Budapest, Magyar Helikon.
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
További információk[szerkesztés]
- Kortárs magyar írók 1945-1997
- A magyar irodalom története
- A magyar irodalom története 1945-1975 (költészet)
- A magyar irodalom története 1945-1975 (próza)
- Jékely Zoltán: Verseink emléke
- Tűz Tamás: Az ezüstkor lovagjai (Irodalmi Újság 1963/23.)
- Szikla-himnusz
- Tavasz van gyermekek
- Szentgyörgyi Kornél: Jékely Zoltán portréja
- Magyar életrajzi lexikon
- Jékely Zoltán profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Jékely Zoltán összegyűjtött versei a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- MTI: Jékely Zoltán költő száz éve született. Erdély.ma. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
- Pomogáts Béla: Jékely Zoltán; Akadémiai, Bp., 1986 (Kortársaink)
- Az én országom. In memoriam Jékely Zoltán; vál., szerk., összeáll. Lator László; Nap, Bp., 2002 (In memoriam)
- Jékely 100; szerk. Péterfy Sarolt; Holnap, Bp., 2013
- "Csillagtoronyban". Tanulmányok Jékely Zoltánról; szerk. Palkó Gábor, Péterfy Sarolt; PIM, Bp., 2014 (PIM studiolo)
- Pomogáts Béla: Erdélyi elégiák. Tanulmányok Jékely Zoltánról; Lucidus, Bp., 2016 (Kisebbségkutatás könyvek)
|