Kállay Géza (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disambig.svgEz a szócikk a nyelvészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kállay Géza (egyértelműsítő lap).
Kállay Géza
Született 1959. november 20.
Budapest
Elhunyt 2017. november 17. (57 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása irodalomtörténész, nyelvfilozófus, nyelvész, egyetemi tanár

Kállay Géza (Budapest, 1959. november 20. – 2017. november 17.[1]) irodalomtörténész, nyelvfilozófus, nyelvész, egyetemi tanár, Shakespeare-kutató, író. Az ELTE Angol-Amerikai Intézetének igazgatója, a BA és az MA Anglisztika Programok vezetője,[2] az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Tudományos Tanácsának törzstagja, elnöke, a Budahegyvidéki Református Egyházközség presbitere volt.[3]

Életrajz[szerkesztés]

Budapesten született 1959-ben, édesapja Kállay Ferenc,[4] édesanyja Dr. Tóth Eglantine.[5]

Diplomáját 1984-ben szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, magyar nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárként, illetve általános és alkalmazott nyelvészet szakos előadóként. Ezután két évet dolgozott tudományos segédmunkatársként[m 1] az egyetem Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén. 1986-1993 között egyetemi tanársegéd volt az Angol Tanszéken, majd 1997-ig egyetemi adjunktus az ELTE Angol-Amerikai Intézetének Anglisztika Tanszékén, ahol 1998-tól egyetemi docens. 1997-1999 között mellékállású egyetemi docens volt a Károli Gáspár Református Egyetem Angol Intézetében. 2001-2005 között Az irodalom filozófiai alapjai - A filozófia irodalmi gyökere,[7] majd 2009-2013 között Az angol reneszánsz dráma kritikatörténete,[8][9][10] illetve 2012-2016 között Az angol irodalom magyar története[11][12] OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok[13]) kutatócsoportok vezetője volt.

William Shakespeare életművét, a reneszánsz angol irodalmát és a dráma elméletét oktatta és kutatta. Alapítója és vezetője volt az ELTE Anglisztika tanszékén működő akkreditált Színház- és Dráma[14] specializációnak[m 2], továbbá a „diszciplináris[m 3] Angol MA” és az „Angol középkori és korai újkori (reneszánsz) irodalom és kultúra” doktori programot is vezette.[5]

1991-1992-ben a Leuveni Katolikus Egyetemen tanult Soros-ösztöndíjjal, s az irodalom és a filozófia viszonyáról írt Ph.D. disszertációját ugyanitt védte meg 1996-ban. 1995-ben mint Fulbright kutatói ösztöndíjas került a Harvard Egyetemre, ahol Stanley Cavell(wd) irányítása mellett tanult és kutatott. Habilitációját 2003-ban szerezte meg, majd 2004-2005-ben Fulbright vendégprofesszori ösztöndíjasként tartott előadásokat a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i (University of California Santa Cruz) kampuszán. További ösztöndíjai: 1993-1994: a Közép-Európai Egyetem és az OSI (Open Society Institute, avagy Nyílt Társadalom Alapítvány[17]) közös ösztöndíja; 1998-2001: OTKA ösztöndíj (irodalom és filozófia); 1999-2002: Bolyai Kutatási Ösztöndíj (MTA); 2001-2002: Klebersberg Kuno Kutatási Ösztöndíj.

Kutatási területei: irodalom és filozófia viszonya, irodalomelmélet, Ludwig Wittgenstein filozófiája, reneszánsz és barokk (korai modern) angol irodalom, reneszánsz angol dráma (legfőképpen William Shakespeare), drámatörténet.

Több önálló könyve, továbbá hazai és külföldi folyóiratokban közel 50 tanulmánya és cikke, illetve számos fordítása jelent meg.

Tagja volt az ELTE Bölcsészettudományi karán a Doktori Tanács bizottságának,[18][19] a Magyar Shakespeare Bizottságnak,[20] az Európai Anglisztikai Társaságnak és a Magyar Anglisztikai Társaságnak (ESSE, HUSSE),[21] a Magyar Filozófiai Társaságnak[22] és a Nemzetközi Merlean-Ponty Egyesületnek (International Merleu-Ponty Association) is.

Szabadidejében angol tolmácsolással foglalkozott, a Hegyvidéki Szalon-ban tartott előadásokat és amatőr színjátékokban is szívesen fellépett.[23][24]

Felesége, Kállay G. Katalin – Géher István, az egyik legnagyobb jelentőségű magyar Shakespeare-kutató lánya[25] – amerikai irodalmat tanít a Károli Gáspár Református Egyetemen. Három leányuk van: Zsuzsanna (1989), Eszter (1994) és Mária (1995).

Könyvei[szerkesztés]

  • Nem puszta szó (esszék, Liget, 1996)
  • Nem puszta tett (esszék, Liget, 1999)
  • Nem puszta kép (esszékötet, Liget, 2002)
  • A nyelv határai (Shakespeare-tanulmányok, Liget, 2004)
  • A nyelv határai (Shakespeare-tanulmányok, második, javított kiadás, Liget, 2006)
  • Melyik Erasmus Kávéházban (novellák, Liget Műhely Alapítvány, 2007. helytelen ISBN kód: 9789639363)
  • Személyes jelentés (filozófiai tanulmányok, Liget, 2007)
  • Semmi vérjel (szövegbe helyező kísérletek, Liget Műhely Alapítvány, 2008, ISBN 9789639363595)
  • És most: beszélj! Nyelvfilozófia, dráma, elbeszélés; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 2013 (Liget könyvek) ISBN 978 963 9363 91 5
  • A Shakespeare-kritika kezdetei. Források és tanulmányok; szerk. Gárdos Bálint, Kállay Géza, Vince Máté; ELTE Eötvös, Bp., 2013 (Kritikatörténeti műhely)
  • William Shakespeare – Macbeth (fordítás, jegyzetek, e-könyv, Liget Műhely Alapítvány, 2014 ISBN 978 615 5419 11 9)[26]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Tudományos segédmunkatárs: a kutatómunkában irányítással vesz részt és a - nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint - doktorandusz vagy doktorjelölt jogviszonyt létesített.[6]
  2. ↑ Specializáció: szabadon választható képzés, amelyet az egyes szakok saját alapszakos hallgatóik számára - ekkor egy szűkebb szakterületen való alaposabb elmélyülést szolgál - vagy a Kar összes hallgatója számára hirdetnek meg.[15]
  3. ↑ Diszciplináris: tanári szakképzettséget nem adó.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Megrendülten tudatjuk bejegyzés a Pesti Bölcsész Akadémia Facebook-oldalán - 2017. november 18.
  2. ↑ Bölcsek Tanácsa Alapítvány Hogyan lehet a felívelést segítő igazi szárny az oktatás? (Konferencia az oktatás megújításáról a „Szárny és Teher” ajánlásai kapcsán) Makara György: Indítvány az idegen nyelvi közoktatás megváltoz(tat)ására (86. oldal) - 2010. május 20.
  3. ↑ Elhunyt Dr. Kállay Géza reformatus.hu, 2017. november 19.
  4. ↑ Bál és Díszoklevél-átadó ünnepség Debreceni Egyetem Tudományegyetemi karok
  5. ↑ a b Sütő András: Az álomkommandó - oktatási segédanyag; pályázat 3. rész.pdf (77. oldal; Szándéknyilatkozat 2013. december 18.), infoszab.budapest.hu (hozzáférés: 2014. október 17.)
  6. ↑ 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásáról 8. § 6. bekezdés
  7. ↑ OTKA elektronikus pályázatkezelő rendszerében nyilvánosságra hozott projektjei Az irodalom filozófiai alapjai - A filozófia irodalmi gyökere
  8. ↑ Obeliscus - A koraújkor folyóirata Nyertes pályázatok
  9. ↑ otka.hu 2008_2_TTK.pdf
  10. ↑ OTKA elektronikus pályázatkezelő rendszerében nyilvánosságra hozott projektjei Az angol reneszánsz dráma kritikatörténete
  11. ↑ otka.hu 2011_K_TBTK.pdf
  12. ↑ OTKA elektronikus pályázatkezelő rendszerében nyilvánosságra hozott projektjei Az angol irodalom magyar története
  13. ↑ http://www.otka.hu/
  14. ↑ btk.elte.hu BA Specializáció: Dráma és színház (hozzáférés: 2014. október 17.)
  15. ↑ https://btk.ppke.hu/hallgatoinknak/gyik/minorok-specializaciok
  16. ↑ btk.pte.hu Diszciplináris mesterképzéseink (MA) - 2009. április 10.
  17. ↑ Bánhegyi Zsolt: Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés (Open Access Initiative) – Kitekintés és körkép; Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 50. évfolyam 6-7. szám - 2003.
  18. ↑ btk.elte.hu szervezet - bizottság: Dr. Kállay Géza egyetemi tanár
  19. ↑ btk.elte.hu Bölcsészettudományi Doktori Tanács
  20. ↑ Magyar Shakespeare Bizottság Tagság (hozzáférés: 2014. október 17.)
  21. ↑ http://husse-esse.hu/
  22. ↑ MAGYAR FILOZÓFIAI TÁRSASÁG TAGLISTÁJA (2013) (hozzáférés: 2014. október 17.)
  23. ↑ Budahegyvidéki Református Egyházközség: Presbitereink (hozzáférés: 2014. október 17.)
  24. ↑ Takács Ferenc Nem puszta színház, Liget folyóirat 2002/11
  25. ↑ MTI: Elhunyt Géher István. 7ora7.hu, 2012. június 12. [2014. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 19.)
  26. ↑ e-könyv W. Shakespeare – MACBETH Kállay Géza fordítása - 2014. december 13.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kállay_Géza_(irodalomtörténész)&oldid=20937975”