Lévay József

Lévay József
Élete
Született	1825. november 18. Sajószentpéter
Elhunyt	1918. július 4. (92 évesen) Miskolc
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers
Lévay József aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Lévay József témájú médiaállományokat.

Lévay József (Sajószentpéter, 1825. november 18. – Miskolc, 1918. július 4.) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Élete

1836–1846 között Miskolcon járt gimnáziumba, majd Késmárkon jogot hallgatott. 1847-ben Miskolcon joggyakornok lett. Szemere Bertalan írnokaként részt vett az 1848-as pozsonyi országgyűlésen. A forradalom alatt végig Szemere mellett maradt, csak Aradon váltak el. 1850 februárjáig szüleinél bujkált, majd Pestre utazott, és Bátor Miklós álnév alatt újságíró volt. Ekkoriban ismerkedett meg Arany Jánossal, akivel életre szóló barátságot kötöttek, és ebben az időszakban jelentek meg első versei is.

Lévay József szobra Miskolcon

1852-ben visszatért Miskolcra, és 1860-ig a református gimnázium magyar-latin szakos tanára volt. Ekkor Borsod vármegye alispánja lett, de a tanítással csak 1865-ben hagyott fel teljesen, amikor a főispán főjegyzővé nevezte ki. 1895-ben Borsod vármegye alispánja lett, de 1896 elején nyugdíjba vonult. 1918-ban halt meg; végakaratának megfelelően a sajószentpéteri református temetőben, szülei mellett helyezték örök nyugalomra.

Bár korának népszerű és elismert művésze volt, mára elfeledte az utókor. Költészetére a keresetlen egyszerűség jellemző (amely nem azonos sem a petőfieskedő, Szabolcska-féle népieskedéssel, sem a parlagiassággal), a vidéki élet apróbb-nagyobb örömeinek megéneklése (akárcsak az antik költők némelyikénél, mint például Horatius); a kordivatot sosem követte; valamint a magyaros (rímes, pergő ritmusú, ütemhangsúlyos) versformák használata. Műfordítóként Robert Burns verseit, Seneca műveit, két Molière-darabot, Shakespeare-től többek között A makrancos hölgyet, a IV. Henrik egyes részeit, a Vízkereszt, vagy amit akartok című darabokat fordította magyarra.

Kitüntetések, társadalmi elismerések

• 1862 – a Kisfaludy Társaság tagja lesz.
• 1863 – az Akadémia levelező tagja.
• 1883 – az Akadémia rendes tagjává választják.
• 1890 – aranytollal tüntetik ki, negyedszázados főjegyzői munkásságának elismeréseként (ezt ma a Herman Ottó Múzeum őrzi).
• 1910 – Miskolc város díszpolgára.
• 1912 – a Budapesti Tudományegyetem tiszteletbeli doktorrá avatta.
• 1913 – Miskolcon még életében utcát neveznek el róla, ami rajta kívül csak Jókai Mórral fordult elő.
• 1915 – neki ítélik az Akadémia nagydíját.
• Sajószentpéter díszpolgára
• 1934-ben Miskolcon szobrot állítottak neki
• Jelenleg Miskolcon a több mint 450 éves Lévay József Református Gimnázium viseli a nevét.

Emlékezete

Lévay József és szülei sírja Sajószentpéteren

Miskolcon könyvtár viseli a nevét és a Lévay-hagyaték a Herman Ottó Múzeum egyik legnagyobb dokumentum és tárgyi együttese. 1935–1950 közt nevét viselte a református gimnázium, a mai Földes Ferenc Gimnázium egyik jogelődje. 1993-ban az összevonás előtti régi Lévay gimnázium épületében ismét létrejött egy Lévay József Gimnázium. Lévaynak egy szobra is áll Miskolcon, a Palóczy utca Kossuth utcai torkolatánál.

Források

• Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. 1996.
• Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999.)
• Lévay rövid életrajza
• Merényi József: Szülőföldünk Észak-Magyarország I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

További információk

• Lévay József a Magyar Irodalom Arcképcsarnokában
• Lévay József a Vendégváróban
• Miskolc díszpolgárai
• A miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon honlapja
• Lévai József. Az ország tükre 1863. 109-110. l. Online