Szent György
Szent György | |
Raffaello: Szent György legyőzi a sárkányt | |
vértanú | |
Születése | |
256 és 285 között Római Birodalom, Nicomedia | |
Halála | |
303. április 23. Római Birodalom, Lod | |
Tisztelete | |
Egyháza | katolikus, anglikán, ortodox, lutheráns, antikhalkedóni |
Kegyhely | lodi Szent György-templom |
Ünnepnapja | április 24. |
Jelképei | lándzsa, kereszt, sárkány, fehér ló |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent György témájú médiaállományokat. |
Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.
Emlékezete[szerkesztés]
- Mind a keleti, mind a nyugati egyház vértanúját tiszteli benne.
- A világon számos földrajzi hely viseli nevét (pl. Szent György-hegy a Balatonnál).
- Magyarországon számos helység van róla elnevezve (pl. Dunaszentgyörgy, Szentgyörgyvölgy, Borsodszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, Jászfelsőszentgyörgy, Iszkaszentgyörgy stb.) és számos templom védőszentje (pl. a soproni Szent György-templom, Dozmat Szent György temploma, Dinnyés Szent György-temploma stb.). Egy székesfehérvári kórház patrónusa is, mely a Dunántúl legnagyobb kórháza.
- Erdélyben is számos község viseli nevét (pl. Torockószentgyörgy az egykori Torda-Aranyos Vármegyében) és számos régi templom patrónusa Szent György (pl. a ma már református, de a középkorban katolikus Szent György-templom Sepsiszentgyörgyön
- Ö a védőszentje többek között Angliának, Portugáliának, Aragóniának, Katalóniának, Litvániának, Szerbiának, Görögországnak, Grúziának és Etiópiának, csakúgy, mint Barcelona, Moszkva, London, Freiburg im Breisgau, Ljubljana, Genova, Ferrara, Reggio Calabria, Isztambul és Bejrút városainak.
A művészetben[szerkesztés]
A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek 1373-as alkotása, Prágában áll. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.
Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki.
Gyakran ábrázolják címereken (pl. Grúzia címerének is ő a főalakja), de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón. A Szent György-keresztet 1913-ig a harcmezőn hősiesen helytálló katonák elismeréseként adományozták. Az Orosz Birodalom alapította 1807-ben.
Lovagrendek patrónusa[szerkesztés]
Több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. A muszlim kultúrkörben Szent Dserdsis néven tisztelik (legfőképp Moszulban). Dserdsisról azt tartják, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát.
Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké.
Ünnepe[szerkesztés]
A Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György-napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak.
- április 23. – a keresztény egyházak többségében[1]
- április 24. – Magyarországon és Csehországban (az Egyesült Királyságban is, ha április 23. vasárnapra esik)
- május 6. – a Juliánus-naptárhoz ragaszkodó ortodox egyházakban
- november 23. – a grúz egyházban
Galéria[szerkesztés]
Szent György és a sárkány – Budapest, Halászbástya
Kolozsvár, Farkas utca
Szobra Tbilisziben
Szent György és a sárkány – Paolo Uccello, 1460 körül
Moszkva címere
Anglia zászlaja Szent György keresztjével
Szent György – Gustave Moreau
Lóránt Zsuzsa alkotása Pécsett
Aba-Novák Vilmos freskója Szegeden (1937)
Horony Ákos grafikája Dunaszerdahely
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szt. György - Magyar katolikus lexikon
- Bokor József (szerk.). György - szent, lovag és vértanu, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Kicsit formabontó Szent György-életrajz magyarul
További információk[szerkesztés]
- Diós István: A szentek élete – katolikus.hu/szentek > Szent György
- Szent György.lap.hu - linkgyűjtemény
- Varga Lajos: Szent György vitéz és vértanú élete (A jászárokszállási népköltő verses Szent György-életrajza.)
|