Tiszabezdéd

	Tiszabezdéd
	; Tiszabezdéd címere
	; Tiszabezdéd címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Záhonyi
Jogállás	község
Polgármester	Daku Attila
Irányítószám	4624
Körzethívószám	45
	Népesség
Teljes népesség	1889 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	101,45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tiszabezdéd Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 21′ 43″, k. h. 22° 09′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 43″, k. h. 22° 09′ 09″
	Tiszabezdéd Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Tiszabezdéd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabezdéd témájú médiaállományokat.

A „Tiszabezdéd” lehetséges további jelentéseiről lásd: Bezdéd (egyértelműsítő lap).

Tiszabezdéd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Záhonyi járásban, 5 km-re a záhony-i magyar-ukrán határátlépőtől. A község nevezetes az ott talált honfoglalás kori tarsolylemez miatt.

Története[szerkesztés]

Neve személynévi, szláv eredetű. Talán már a 13. században állott (H VIII. 14.), Zsurkkal szomszédos településként.

A 14. század elején a Tomaj nemzetség birtoka volt; az e nemzetségbeli Szentmártoni Dénes fiai bezdédi jobbágyai a Várdai család szomszédos Tuzsér és Kálonga birtokait pusztították. E viszálykodás több esztendeig tartott a 14. században, és felújult a 18. században is.

A per során 1406-ban egy Földvár nevű határrészt is említettek Bezdéd határán, s a család ekkor már a Bezdédi nevet viselte.

1422-ben birtokosa még a Bezdédi család volt birtokosa.
1423-ban viszont már a dadai Móré család volt földesura.
A 16. század folyamán a Losoncziak visszaszerezték, és állandóan perben állottak miatta a Csapi, a Báthori, A Homonnai és Várdai családokkal.
1588-ban azonban csak Csapi Kristófot és Pétert mondják földesurának; 50 jobbágyháztartásával jelentékeny hely.
1596-ban is lehetett mintegy 130-140 lakosa.
1629-ben Melith Péter kisvárdai földesúr és szatmári vár-kapitányának katonái pusztították el. Pedig 1618-ban már részben Melith Péter – de mellette még hét más földesura is volt –, jelentékenyebb részét pedig 24 jobbággyal Kendi István bírta.
A Melith család 1703-ig bírta, akkor a család kihaltával a kincstárra szállott.

A 18. században királyi adomány és vétel címén tíz földesura volt a következő családokból: br. Ghillányi br. Dőry, Sághy , Jósa, Péczely, Ormos, Lónyay, Somlyódy, Uszkay.

A jobbágyfelszabadítás után nagyjából ugyane családok utódai bírták, 1839-ben 1257 lakosa volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom - 1845-ben készült.
Református templom - 1838-ban készült el.
1896-ban, Tiszabezdéd, Harangláb-dűlőben egy honfoglalás-kori sírban találták meg az első tarsolylemezt.
Görögkatolikus templom -2009-ben készült.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Tiszabezdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés]

Szatmármegyei helyi munkatársak.szerk.: Borovszky Samu: Szatmár vármegye (HTML), Magyarország vármegyéi és városai sorozat, Budapest: Országos Monografia Társaság (1908)