Kálmán László (nyelvész)

Kálmán László
Kálmán László
Életrajzi adatok
Született	1957. november 24. (61 éves) Budapest
Ismeretes mint	nyelvész
Nemzetiség	magyar
Állampolgárság	magyar
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmán László témájú médiaállományokat.

Kálmán László (Budapest, 1957. november 24. –) nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docense, Kálmán C. György irodalomtörténész testvére. A közéletben elsősorban 2007-ben lett ismert, amikor ellenindítványt nyújtott be a Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezéséhez.

Életpályája

Középfokú tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában végezte francia–orosz tagozaton, és ebben az intézményben tett 1976-ban érettségi vizsgát. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi karán tanult tovább, spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon, ahol 1981-ben szerzett diplomát. 1981 és 1983 között a budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott, közben tanulmányait folytatta, és 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott. 1984–87 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt. 1986-ban elnyerte a Boursier de la Confédération kutatói ösztöndíját, és egy évet tölt a svájci Genfben. Hazatérése után az MTA Nyelvtudományi Intézete foglalkoztatja 1991-től, és ez a foglalkoztatása egészen 2000-ig tart. Ezután egy éven át ismét külföldön folytatja munkáját docensként Amszterdamban, a számítógépes nyelvészet szakon 1992-ig. Az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docensi kinevezését 1994-ben nyerte el. 2000 és 2002 között a budapesti Mindmaker Ltd. alkalmazta tudományos főmunkatársként. Ezen irányú tevékenységét a 2003-tól az Applied Logic Laboratory cég keretén belül végezte. Ezzel párhuzamosan részt vállalt a Nemzeti Digitális Archívum munkájában a szemantikai munkacsoportjának tagjaként és az Erasmus Kollégium vezető tanáraként. 2005-től az Erasmus Kollégiumi Tanács tagja is egyben.

Szakmai munkájában és tanári pályáján nagymértékben segítette az idegen nyelvekben való jártassága. Anyanyelvén, a magyaron kívül angol, francia, spanyol, holland, német és orosz nyelven tud kommunikálni. Számítógépes ismeretei kiterjednek a Unix és DOS operációs rendszerekre valamint a Lisp, TeX (szakértői színvonalon), C, C++, Python és a HTML programnyelvek ismeretére.

Szakmai érdeklődési területe

Grammatikaelmélet, formális szemantika, analógiás nyelvtanok, számítógépes nyelvészet, konstrukciós nyelvtan, anyanyelvi nevelés, nyelvtudományok.

Oktatói munkája

• Neumann János Számítástudományi Társaság
  • 1988. Unifikációelmélet
  • 1988. Diskurzusreprezentációs elméletek
• Groningeni Nyári Egyetem
  • 1990. Bevezetés a diskurzusreprezentációs elméletekbe
• BME Informatikai Kar
  • 1991. Számítógépes nyelvészet
• Amszterdami Egyetem, Számítógépes Nyelvészet Tanszék.
  • 1991-1992. Diskurzusszemantika, Számítógépes mondatelemzés.
  • 1991-1993. Jelentés és kontextus
• ELTE Romanisztikai Doktori Iskola
  • 2003-2004. Szemantika
  • 2006-2007. Szemantika
• ELTE Angol Nyelvészet BA
  • 2006-2007. Informatika
• ELTE Anglisztika BA, Germanisztika BA, Keleti nyelvek és kultúrák BA, Ókori nyelvek és kultúrák BA, Romanisztika BA, Szabad bölcsészet Szlavisztika BA.
  • 2006-2008. Bevezetés a nyelvtudományba
• MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Szakcsoport
  • 1989-1990. Nem-lineáris fonológia
  • 1990- Dinamikus szemantika
  • 1990- Terepmunka, magyar, beás, siketek jelnyelve.
  • 1990- Számítógépes ismeretek, (Lisp, TeX, C).
  • 1993-1997. Diskurzus-szemantika
  • 1993- Formális szemantika
  • 1993- Konstrukciós nyelvtan
  • 2000- Magyar leíró nyelvtan
  • 2000- A nyelvészet területei
  • 2000- Számítógépes nyelvészet
  • 2000- Számítógépes lexikon-modellek
  • 2004- A formális szemantika logikai alapjai
  • 2004- Beás leíró nyelvtan
  • 2006- Bevezetés a nyelvtudományba
  • 2006- Informatika

Könyvek

• A Lisp programozási nyelv; Műszaki, Bp., 1989; szerkesztők: Zimányi M., Kálmán L. és Fadgyas T. ISBN 9631081834
• Kálmán László–Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről; Osiris, Bp., 1999 (Osiris könyvtár Nyelvészet)
• Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Budapest, 2001. Szerkesztette: Kálmán László
• Kálmán László–Rádai Gábor: Dinamikus szemantika; Osiris, Bp., 2001 (Osiris könyvtár Tertium non datur)
• Konstrukciós nyelvtan, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001. ISBN 9638609079
• Kálmán László-Trón Viktor-Varasdi Károly, Lexikalista elméletek a nyelvészetben, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 9639372293
• Kálmán László és Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. ISBN 9789637094651
• Magyar nyelv; szerk. Kálmán László, Kerner Anna; Raabe, Bp., 2006 (Tanári kincsestár)
• Kálmán László–Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba; 2. bőv. kiad.; Tinta, Bp., 2007 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 48.)
• Papers from the Mókus conference; szerk. Kálmán László; Tinta, Bp., 2008 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 84.)
• Orsós Anna–Kálmán László: Beás nyelvtan; MTA Nyelvtudományi Intézete–Tinta, Bp., 2009 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 97.)

Interjúk

• Kálmán László, a nyelvész, 2007. július 12.
• Kálmán László internetes obstrukciója, 2007. július 13.
• „Kritikámat a gyakorlatba is átültettem”, 2007. július 19.
• Interjú a Klubrádió Klubdélelőtt c. műsorában (mp3), 2007. szeptember 15. (Hozzáférés: 2010. október 27.)
• Kálmán László: a nyelvművelés áltudomány, 2009. augusztus 5.
• Csúsztatás miniszter-módra, 2009. október 12.
• Kövér mondatok: Értelmezhetetlen kifejezések, Népszabadság, 2009. október 16.

Források

• MTA Nyelvtudományi Intézet
• Kálmán László
• Kálmán László a nyelvész

További információk

• Szakmai életrajza
• Kálmán László olvasói levele
• Leállt a nyomozás Kálmán László nyelvész ügyében
• A láthatatlan hadsereg
• A pincei bogár visszavág

Kapcsolódó szócikkek

• Nyelvészet