Rituálé
A rituálé (latin: ritus) vagy szertartás vallási vagy szekuláris összefüggésben szabályszerűen és előre megszabott rend szerint ismétlődő cselekmények, amelyek sokféle célnak kívánnak eleget tenni, így még tömör áttekintésük is képtelenség.[1]
A rituálé egyértelműen a vallási élet része, de a vallási szférán kívül is általános jelenség (bizonyos alkalmakkor, például szilveszter éjjelén, nyugdíjba vonuláskor vagy a házasságkötés előtt szinte mindig ugyanazokra a ceremóniákra kerül sor).
A nyilvánosan bemutatott szertartások mindig szociális drámák is egyben. Nem véletlen, hogy a színház a vallási szertartásokból eredeztethető, például Görögországban, Indiában (ahol a rituálé és a dráma ma is szorosan egymáshoz kötődik) és Japánban (pl. nó dráma).[1]
Szertartáscsoportok[szerkesztés]
Antropológiai irányultságú valláselméletében Anthony F. C. Wallace (1923–2015) öt fő szertartáscsoportot különböztetett meg [1]:
- technikai szertartások, beleértve a jóslási és erősítési (élelem vagy alkohol megszerzését célzó) szertartásokat
- gyógyító vagy rontó (antiterapeutikus) szertartások
- ideológiai (az egész közösség jólétéért bemutatott) rituálék, beleértve az átmeneti rítusokat, a tabukat, a ceremoniális és udvariassági, illetve – katarzishoz vezető –lázadási rituálékat
- szoteriologikus, a közösséget és az egyént célzó szertartások (beleértve a megszállottsággal, az exorcizmussal, az új identitással és az extázissal kapcsolatos rituálékat is)
- az életet megújító szertartások
Összetevők[szerkesztés]
A vallási szertartásoknak a következő összetevőit szokták megkülönböztetni: ismétlődés, tudatos részvétel, szándék, minta, hagyomány, célkitűzés, végrehajtás.[1]
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
- Beavatás
- Rítus
- Szentségek
- Áldozat
- Liturgia
- Koronázás
- Eljegyzés
- Jadzsurvéda (Az áldozati szertartás szakasz)
- Atharvavéda (Az áldozati szertartás, varázsigék szakasz)
- Szájmegnyitás szertartása (ókori egyiptomi halotti mágia)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Világvallások → rituálé: Világvallások a-zs. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2009. ISBN 978 963 05 8708 2
|