Világegyetem
A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Jelenlegi ismereteink – a Planck műhold méréseinek 2015-ben közzétett eredményei – szerint a világegyetem kora 13,8 milliárd év.[1] Az egyik legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum az UDFj-39546284 galaxis.[2][3]
A világegyetemben becslések szerint 100-800 milliárd galaxis található.
Az úgynevezett multiverzum elméletek szerint több különálló világegyetem létezik,[4] az ilyen elméletekben a „világegyetem” szó tehát nem minden létező összességét jelenti.
Tartalomjegyzék
Mérete[szerkesztés]
Senki sem tudja, hogy mekkora a világegyetem. Az anyag egy eléggé behatárolhatatlan fogalom, s még ma is a tudomány más-más szegmensei más-más definíciókkal illetik. Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem kora 13,7 ±0,2 milliárd év. Az egyik legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum, az UDFj-39546284 galaxis. Hogy mennyi galaxis, és csillag van ebben a hatalmas térben, melyben élünk, arról nem tudunk semmi biztosat, ugyanis még néhány évvel, évtizeddel ezelőtt sem volt közös egyetértés a kérdésben. Az 1970-es évek elején mintegy 30 milliárd galaxist gondoltak, de Fodor Lajos István 1979-ben csupán 10 milliárdot írt, Hawking ellenben 1982-ben több százmilliárdot, Sagan 1996-ban kereken 100 milliárdot. Mivel a galaxisokról számot senki nem adhat, ezért a számszerűsítések is ellentmondásosak. [forrás?]
Keletkezése[szerkesztés]
A világegyetem keletkezésének magyarázatára az emberiség fejlődése során több elképzelés született. Az első magyarázatokkal a különböző mítoszok és vallások szolgáltak, kezdetben primitív formában ("őstojás", "ősvíz" stb.), majd a kidolgozott dogmatikus hitrendszerek az istenek, vagy egyetlen Isten általi teremtést (kreacionizmus) fogadták el (lásd még: A teremtés a Bibliában).
Az egyik első tudományos elképzelés Ptolemaiosz nevéhez fűződik, aki a Földet képzelte el a világ középpontjaként. Ez az elképzelés a reneszánsz idejéig tartotta magát.
A minket körülvevő világ megismerésében nagy jelentőséggel bírt a reneszánsz kora, amikor az ókori tudósok egyes sejtéseit is továbbgondolva, kezdtek előtérbe kerülni a tudományos módszerek, elsősorban a megfigyelés és a kísérlet.
A megfigyelésekre és a matematikára támaszkodó újkori fizikának (Isaac Newton), majd a csillagászati megfigyeléseknek (lásd: teleszkóp, Galileo Galilei) köszönhetően a spekulatív elméletek egyre hátrébb szorultak, ismereteink bővültek és pontosabbak lettek.
A 19. század végétől aztán uralkodóvá váltak a tudományos elméletek, amelyek mindig az aktuálisan elért elméleti és műszaki fejlődést tükrözték.
Ma a legelfogadottabb elmélet szerint a Világegyetem az ősrobbanásban („Nagy Bumm”) keletkezett kb. 13,8 milliárd (± 200 millió) évvel ezelőtt. Utána kitágult, és ez a tágulás ma is folytatódik (lásd erre bizonyítékként a vöröseltolódást).
Fejlődése[szerkesztés]
A keletkezést leíró feltevésekhez hasonlóan a világegyetem fejlődését is több elmélet próbálja magyarázni. Ezek közül a legfontosabbak: a szupergravitáció-elmélet, a szuperhúr-elmélet és a membránelmélet (M-elmélet).
Nincs még tisztázva, hogy a tágulás:
- a végtelenségig fog-e tartani, vagy
- megáll, és statikus világegyetem alakul ki,[5] vagy
- egy összehúzódási folyamat során - ami ebben az esetben nem feltétlenül az első - elpusztul minden („Nagy Reccs")?
- a sötét energia következtében a tágulása oly mértékűre emelkedik, hogy szétszakadnak az atomi kötések ( „Nagy Sutty” vagy Nagy Szakadás)?
A fejlődés attól függ, hogy mennyi anyag, sötét anyag és sötét energia van a világegyetemben, vagyis ezek együttes gravitációs ereje képes lesz-e megállítani a tágulást.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Planck Collaboration (2015. február 1.). „Planck 2015 results. XIII. Cosmological parameters (See Table 4 on page 31 of pdf).”.
- ↑ A legtávolabbi galaxist fedezték fel. [2011. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 7.)
- ↑ Hubble finds a new contender for galaxy distance record
- ↑ Egy másik univerzum létezésére találtak bizonyítékot?
- ↑ Elfogy az idő az univerzumban? (Index, 2007. december 21.)
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
