Antonín Dvořák

Antonín Dvořák
Életrajzi adatok
Születési név	Antonín Leopold Dvořák
Született	1841. szeptember 8. Nelahozeves, Osztrák Császárság
Származás	cseh
Elhunyt	1904. május 1. (62 évesen) Prága, Osztrák–Magyar Monarchia
Sírhely	Vyšehrad cemetery
Házastársa	Anna Dvořáková
Gyermekei	Otilie Suková
Szülei	František Dvořák
Iskolái	Pipe Organ School in Prague
Pályafutás
Műfajok	opera, klasszikus zene
Hangszer	zongora
Díjak	Vaskorona-rend (Itáliai Királyság) díszdoktor
Tevékenység	zeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Antonín Dvořák témájú médiaállományokat.

Antonín Leopold Dvořák ([ˈdvɔr̝ɑːk], kb. kiejtés: dvorzsák) (Nelahozeves, 1841. szeptember 8. – Prága, 1904. május 1.) cseh zeneszerző.

Életpályája

Szülőháza

Dvořák egy Prága melletti településen, Nelahozevesben – a Monarchiában Mühlhausen – született, ahol élete legnagyobb részét töltötte. Tizenegy évesen otthagyta az iskolát, hentestanulónak állt, de később németet tanult Zlonicéban. Zenei érdeklődése azonban egyre inkább előtérbe került, orgona- és zongoraórákat vett. 1857-ben Prágában tanult egy egyházi orgonaiskolában, de hamar elsajátította a hegedülés tudományát is. Koncertekre járt, különösen Wagner és Schumann művei érdekelték. Az 1860-as években a Bohémiai Ideiglenes Színház (a Prágai Nemzeti Színház elődje) zenekarában volt brácsás, Bedřich Smetana vezénylése alatt. Anyagi gondok miatt tanításra adta fejét, ami szinte minden szabadidejét felemésztette, ezért 1871-ben zenekari pályafutását befejezte és csak komponált. Szerelmes lett egyik tanítványába, aki azonban visszautasította. Bánatát a Ciprusok című dalciklusában fejezte ki. Rövid idő múlva korábbi szerelmének húgát, Anna Cermakovát vette feleségül.

Dvořák temetése 1904. május 5-én országos jelentőségű volt.

Fáradhatatlanul komponált, 1874-ben 15 művet (többek között a 3. szimfóniát) nyújtott be az osztrák állami ösztöndíj pályázatára. Nyert, ami a készpénzen kívül az egyik zsűritag, Brahms bátorító támogatásával, később barátságával is járt. Dvořák ezután sorra mutatta be műveit, 1878-tól már a saját vezényletével. Sikert sikerre halmozott, zenéjét elismeréssel fogadták Európában, sőt a Szláv táncokat Amerikában is. 1890-ben kinevezték a prágai konzervatórium kompozíciótanárává, majd egy évvel később elfogadta a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói állását. Három évig maradt Amerikában, ahol élénken érdeklődött a helyi indián népdalok és a spirituálék iránt. Ezek is hatottak az itt írt 9. szimfóniájára (Az Újvilágból) és az Amerikai vonósnégyesre. 1895-ben írta remek Gordonkaversenyét, majd anyagi gondok közepette visszatért Prágába. Itt ismét elfoglalta konzervatóriumi állását, 1901-ben igazgatóvá nevezték ki. Ekkor írta szimfonikus költeményeit. Három év múlva, 62 éves korában hunyt el szívelégtelenségben.

Művei

Szimfóniák

• 1. c-moll, „Zvonicei harangok” 1865
• 2. B-dúr, 1865
• 3. Esz-dúr, 1873
• 4. d-moll, 1874
• 5. F-dúr, op. 76, 1875
• 6. D-dúr, op. 60, 1880
• 7. d-moll, „Londoni”, op. 70, 1885
• 8. G-dúr, op. 88, 1889
• 9. e-moll, „Az új világból”, op. 95, 1893

Szimfonikus költemények

• A vízimanó, op. 107, 1896
• A déli boszorkány, op. 108, 1896
• Az aranyrokka, op. 109, 1896
• A vadgalamb, op. 110, 1896
• Hősi ének, op. 111, 1897

Versenyművek

• A-dúr gordonkaverseny, B. 10, 1865.
• Románc, op. 11, 1875.
• g-moll zongoraverseny, op. 33, 1876
• Mazurek, hegedűverseny, op. 49, 1879
• a-moll hegedűverseny, op. 53, 1879-1880
• h-moll gordonkaverseny, op. 104, 1895

Operák

• Alfred, 1870
• Király és szénégető, op. 12, 1871, átdolgozva 1874 ill. 1887
• A keményfejűek, op. 17, 1874
• Vanda, op. 25, 1875
• A ravasz paraszt, op. 37, 1877
• Mátyás király balladája, 1881 (a Király és szénégető 2. változata – op. 14 – alapján)
• Dimitrij, op. 64, 1881-1882, átdolgozva 1894-1895 – az opera cselekménye Muszorgszkij Borisz Godunovjának „folytatása”.
• A jakobinus, op. 84, 1888, átdolgozva 1897
• Az ördög és Kata, op. 112, 1898-1899
• Ruszalka, op. 114, 1900
• Szent Ludmila, op. 71, 1901 (az azonos című oratórium alapján)
• Armida, op. 115, 1902-1903

Egyéb zenekari művek

• 3 szláv rapszódia, op. 45, 1878
• Szláv táncok I., op. 46, 1878
• Szláv táncok II., op. 72, 1887
• Hazám – nyitány, op. 62, 1882
• Husziták – nyitány, op. 67, 1883
• A természetben – nyitány, op. 91, 1891
• Karnevál – nyitány, op. 92, 1891
• Othello – nyitány, op. 93, 1892
• Amerikai szvit, op. 98b, B. 190, 1895
• E-dúr szerenád vonószenekarra, op. 22, 1875
• Szimfonikus variációk, op. 78, 1877
• d-moll szerenád fúvósokra és mélyvonósokra, op. 44, 1878
• Cseh szvit, op. 39, 1879
• Tíz legenda, op. 59, 1881
• Scherzo capriccioso, op. 66, 1883

Kamarazene

• a-moll vonósötös, op. 1, 1861
• f-moll vonósnégyes, 1873
• a-moll vonósnégyes, op. 16, 1874
• B-dúr zongoratrió, op. 21, 1875
• D-dúr zongoranégyes, op. 23, 1875
• g-moll zongoratrió, op. 26, 1876
• E-dúr vonósnégyes, op. 80, 1876
• d-moll vonósnégyes, op. 34, 1877
• A-dúr vonóshatos, op. 48, 1878
• Esz-dúr vonósnégyes, op. 51, 1879
• C-dúr vonósnégyes, op. 61, 1881
• f-moll zongoratrió, op. 65, 1883
• C-dúr terzetto, op. 74, 1887
• A-dúr zongoraötös, op. 81, 1888
• Esz-dúr zongoranégyes, op. 87, 1889
• Dumky-trió, op. 90, 1891
• F-dúr („Néger”) vonósnégyes, op. 96, 1893
• Esz-dúr vonósötös, op. 97, 1893
• Asz-dúr vonósnégyes, op. 105, 1895
• G-dúr vonósnégyes, op. 106, 1895

Oratóriumok

• Stabat Mater, 1877
• 149. zsoltár, 1879, 1887
• A kísértetmenyasszony, 1884
• Szent Ludmilla, 1886
• D-dúr mise, 1887, 1892
• Requiem, 1890
• Az amerikai zászló, 1892
• Te Deum, 1892
• Ünnepi dal, 1900

Kórusművek

• Három szlovák népdal, op. 43, 1877
• Négy sorozat a cappella kórus, op. 29, 1876, 1877, op. 27, 1878, op. 63, 1882

Szóló művek

• Négy darab hegedűre
• Három darab gordonkára
• 17 zongoradarab

Dalok

• 71 dal

Források

• Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
• John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006

További információk

• Antonín Dvořák – Last.fm
• Anton Dvorak