Fordítóprogram
- Ez a szócikk azokkal a fordítóprogramokkal foglalkozik, melyek egyik programozási nyelvről a másikra alakítanak át kódot. A nyelvi fordítással kapcsolatban lásd a Gépi fordítás szócikket.
A fordítóprogram (angolul compiler) olyan számítógépes program, amely valamely programozási nyelven írt programot képes másik nyelv szabályaira lefordítani, például gépi kódra, köztes kódra, vagy egy másik programozási nyelv kódjára.
Tartalomjegyzék
Csoportosítás[szerkesztés]
A fordítandó programot forrásprogramnak (nyelvét forrásnyelvnek), a lefordított programot tárgyprogramnak (nyelvét tárgynyelvnek) nevezzük.
E szerint a fordítóprogramokat a következőképp csoportosíthatjuk:
- natív-kódra fordítók
- több platformra fordítók
- magas szintű nyelvből egy másik magas szintű nyelvre
Kivitelezés[szerkesztés]
A fordítóprogramok két fázisban dolgozzák fel a kódot:
- az elsőben lefordítja a forráskódot egy közbeeső kódra (előrész)
- a második fázisban történik az úgynevezett fordítási eljárás. (hátrész)
Első fázis[szerkesztés]
Ezt a fázist három nagy fázisra lehet bontani: lexikális elemzésre, szintaktikai elemzésre és szemantikai elemzésre
Lexikális elemzés[szerkesztés]
A forráskód tokenizálása, felbontása a szintaktikai elemzőnek értelmezhető szimbólumokká, azaz a nyers forrásszövegből kreál szimbólumsorozatot, általában operátorok, fenntartott szavak, azonosítók stb. formájában. A lexikai hibák általában elírásokból adódnak, ezeket legjobb tudásuk szerint elfedik az elemzők, sokszor kitalálva, mit is akarhatott írni a programozó.
Szintaktikai elemzés[szerkesztés]
A nagyrészt környezetfüggetlen nyelvtan alapján felépíti a szintaxisfát, az esetleges hibákat tudása szerint átugorva.
Főbb fajtái az LL és az LR elemzők.
Szemantikai elemzés[szerkesztés]
A dinamikus szemantika ellenőrzése történik ebben a szakaszban, típusellenőrzések, függvények paraméterszáma, típushelyessége, általában a programkód értelmessége. Míg a lexikális és a szintaktikus ellenőrzésre már igen jó automatizált eszközeink vannak, a szemantikus elemzést mindeddig nem sikerült általánosan és hatékonyan automatizálni.
Hátrész[szerkesztés]
Itt történik a közbeeső kód lefordítása gépi kódra. Ez is több lépésből tevődik össze:
- optimizálás: opcionális, a közbeeső kód átalakítása kisebb és gyorsabb formába (a program kívülről látható működése ettől (többnyire) nem változik). Általában ezt már az assembly nyelvű kódon végzi a fordítóprogram.
- kódgenerálás: a gépi kód generálása. A mnemonikok egyszerű átfordítása gépi kóddá valamint a modulon belül feloldható hivatkozások feloldása, ugrási címkék kiszámítása.
Fordítóprogram vagy interpreter?[szerkesztés]
A magas szintű programozási nyelven megírt programot futtatáshoz fordítóprogrammal lefordítjuk gépi kódra, vagy interpreterrel interpretárjuk, vagyis értelmezzük. Az első esetben ún. object code keletkezik, amiből szerkesztéssel lehet futtatható programot készíteni. A második esetben általában nem keletkezik futtatható program, legfeljebb egy tömör, mindenféle felesleges résztől mentes közbülső kód (néha ún. bytecode), amit az interpreter második fázisa végrehajt.
Történet[szerkesztés]
Az 1990-es évek során nagy számban jelentek meg szabad fordítóprogramok a GNU projekt és a nyílt forráskód mozgalomban. Sok közülük nagyon jó minőségű.
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Interpreter and Compiler (angolul)
További információk[szerkesztés]
- A GNU fordítóprogram gyűjtemény
- Intel C fordítóprogramja (Windows / Linux alá)
- Csörnyei Zoltán: Fordítóprogramok. Typotex Kiadó, 2006. ISBN 963-9548-83-9