Fordítóprogram

Ez a szócikk azokkal a fordítóprogramokkal foglalkozik, melyek egyik programozási nyelvről a másikra alakítanak át kódot. A nyelvi fordítással kapcsolatban lásd a Gépi fordítás szócikket.

Egy tipikus többnyelvű, többcélú fordítóprogram működésének sematikus vázlata

A fordítóprogram (angolul compiler) olyan számítógépes program, amely valamely programozási nyelven írt programot képes másik nyelv szabályaira lefordítani, például gépi kódra, köztes kódra, vagy egy másik programozási nyelv kódjára.

Tartalomjegyzék

1 Csoportosítás
2 Kivitelezés
- 2.1 Első fázis
- 2.2 Hátrész
3 Fordítóprogram vagy interpreter?
4 Történet
5 Lásd még
6 Források
7 További információk

Csoportosítás[szerkesztés]

A fordítandó programot forrásprogramnak (nyelvét forrásnyelvnek), a lefordított programot tárgyprogramnak (nyelvét tárgynyelvnek) nevezzük.

E szerint a fordítóprogramokat a következőképp csoportosíthatjuk:

natív-kódra fordítók
több platformra fordítók
magas szintű nyelvből egy másik magas szintű nyelvre

Kivitelezés[szerkesztés]

A fordítóprogramok két fázisban dolgozzák fel a kódot:

az elsőben lefordítja a forráskódot egy közbeeső kódra (előrész)
a második fázisban történik az úgynevezett fordítási eljárás. (hátrész)

Első fázis[szerkesztés]

Ezt a fázist három nagy fázisra lehet bontani: lexikális elemzésre, szintaktikai elemzésre és szemantikai elemzésre

Lexikális elemzés[szerkesztés]

A forráskód tokenizálása, felbontása a szintaktikai elemzőnek értelmezhető szimbólumokká, azaz a nyers forrásszövegből kreál szimbólumsorozatot, általában operátorok, fenntartott szavak, azonosítók stb. formájában. A lexikai hibák általában elírásokból adódnak, ezeket legjobb tudásuk szerint elfedik az elemzők, sokszor kitalálva, mit is akarhatott írni a programozó.

Szintaktikai elemzés[szerkesztés]

A nagyrészt környezetfüggetlen nyelvtan alapján felépíti a szintaxisfát, az esetleges hibákat tudása szerint átugorva.

Főbb fajtái az LL és az LR elemzők.

Szemantikai elemzés[szerkesztés]

A dinamikus szemantika ellenőrzése történik ebben a szakaszban, típusellenőrzések, függvények paraméterszáma, típushelyessége, általában a programkód értelmessége. Míg a lexikális és a szintaktikus ellenőrzésre már igen jó automatizált eszközeink vannak, a szemantikus elemzést mindeddig nem sikerült általánosan és hatékonyan automatizálni.

Hátrész[szerkesztés]

Itt történik a közbeeső kód lefordítása gépi kódra. Ez is több lépésből tevődik össze:

optimizálás: opcionális, a közbeeső kód átalakítása kisebb és gyorsabb formába (a program kívülről látható működése ettől (többnyire) nem változik). Általában ezt már az assembly nyelvű kódon végzi a fordítóprogram.
kódgenerálás: a gépi kód generálása. A mnemonikok egyszerű átfordítása gépi kóddá valamint a modulon belül feloldható hivatkozások feloldása, ugrási címkék kiszámítása.