Ingerületátvivő anyagok
Az ingerületátvivő anyagok vagy neurotranszmitterek specializált kémiai hírvivő molekulák, melyek feladata, hogy egyik idegsejttől a másikig, illetve az izom- vagy mirigysejtekig, a szinapszison „átúszva” üzenetet szállítsanak. Ilyen például az acetilkolin, dopamin, noradrenalin, szerotonin. Legtöbbjük az idegrendszerben termelődik, csak ott található meg és ott fejti ki hatását, de vannak, amelyek a vérben szétterjedve is fejtenek ki hatást (például adrenalin). Néhányuk a testben hormon, az agyban neurohormon szerepet tölt be.
Tartalomjegyzék
A neurotranszmitterek hatásának összefoglalása[szerkesztés]
A serkentő aminosav transzmitterrendszer[szerkesztés]
A központi idegrendszerben a serkentő szerepet betöltő aminosavak a glutaminsav és az aszparaginsav. Ezen aminosavak közelítőleg a szinapszisok 80%-ában felelősek a jelátvitelért. Gyakorlatilag minden központi idegrendszeri neuron rendelkezik glutaminsavra érzékeny receptorokkal. A glutaminsav a foszfát-aktivált glutamináz enzim segítségével képződik glutamin jelenlétében az axon terminálisban.
A két aminosav több receptorhoz is képes kötődni, majd hatást kifejteni. Ionotrop típusú receptorok közül ismert cél receptorok az NMDA, az AMPA és a kainát receptorok. Ezen receptorok egymással evolúciós rokonságot mutatnak. A metabotrop glutaminsav-receptorok a 7-TM, G-fehérje-kapcsolt receptorok családjába tartoznak.
A gátló aminosav transzmitterrendszer[szerkesztés]
A leggyakrabban előforduló GABA mellett a glicinről bizonyított a gátló transzmitter szerep. A szinapszisok nagyjából 20%-a GABA-erg, leginkább lokális interneuronok transzmittere. Glutaminsavból képződik az axon terminálisban a glutaminsav-dekarboxiláz enzim segítségével. Az ionotrop típusú receptorai specifikus Cl--csatornák. A metabotrop csatornák aktivációja az intracelluláris cAMP szintet csökkenti.
A kolinerg transzmitterrendszer[szerkesztés]
Az acetilkolin az idegsejtben kolinból képződik, mely az acetil-koenzim-A segítségével acetilálódik. A szinaptikus résben a kolinészteráz enzim bontja, ez a folyamat kolinészteráz bénítóval akadályozható. Hatását nikotinszerű n- és muszkarinszerű M-receptorokon fejti ki.
A biogén aminok transzmitterrendszere[szerkesztés]
A biogén aminokat (katekolaminok: dopamin, noradrenalin, adrenalin; szerotonin; és a hisztamin) termelő monoaminerg idegsejtek úgynevezett magokban termelődnek a központi idegrendszerben. Ezen sejtek száma alacsony, azonban nyúlványrendszerük rendkívül nagy, és sok kapcsolattal rendelkezik. Így képesek egy időben sok sejten hasonló hatást kiváltani.
A katekolaminok[szerkesztés]
A katekolaminok csoportjába tartozik a noradrenalin, az adrenalin, és a dopamin, amely nagyjából az összes katekolaminerg sejt 80%-a. Szintézisük a tirozinból indul ki. Dopamin a DOPA-karboxiláz enzim segítségével keletkezik. Noradrenerg sejtekben dopaminból a dopamin-ß-hidroxiláz enzim képez noradrenalint. Receptoraik mindegyike metabotrop, G-fehérjével kapcsolt.
Az adrenalin és noradrenalin β-típusú receptorai (röviden: adrenerg β-receptorok) antiagonistái fontos pulzusszám-csökkentő gyógyszerek (β-blokkolók).
Az indolaminok[szerkesztés]
Az indolaminok családjába tartozó legfontosabb vegyület az 5-hidroxitriptamin (5-HTP), azaz a szerotonin. Szintézise ugyancsak triptofánból történik, triptofán-hidroxidáz (TrH), majd az aromás-aminosav-dekarboxiláz (AADC) enzim segítségével. Receptorai egy család kivételével mind G-fehérjével kapcsolt metabotrop receptorok. Ez a kivétel az 5-HT3 receptor, amely transzmittervezérelt ioncsatorna, egyértékű kationokat enged át.
Imidazolin-receptorok[szerkesztés]
Az imidazolin-receptorok az adrenerg α2-receptorokhoz hasonlóak, de külön receptorcsaládba tartoznak. Agonistái vérnyomáscsökkentő gyógyszerek.
Forrás[szerkesztés]
- Világi Ildikó: Neurokémia; Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003 ISBN 963-9310-68-9
- Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve, Budapest, 2014 ISBN 978-963-226-504-9
|