MÁV TIVa
MÁV TIVa | |
StEG I 500–503 StEG II 1401–1404 MÁV TIVa osztály | |
Pályaszám | |
StEG I 500–503 StEG II 1401–1404 MÁV TIVa 4270 | |
Általános adatok | |
Gyártó | StEG |
Gyártásban | 1862, 1864, 1867 |
Selejtezés | 1911-től |
Darabszám | 4 |
Műszaki adatok | |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1000 mm |
Ütközők közötti hossz | 9324 mm |
Magasság | 4530 mm |
Szélesség | 2924 mm |
Csatolt kerekek tengelytávolsága | 2212 mm |
Teljes tengelytávolság | 5873 mm |
Tapadási tömeg | 42,4 t |
Gőzvontatás | |
Jelleg | CB-n2t |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Átmérője | 461 mm |
Dugattyú lökethossza | 632 mm |
Gőznyomás | 7,0 atm |
Tűzcsövek | |
Száma | 158 |
Hossza | 4425 mm |
Rostélyfelület | 1,4 m² |
Sugárzó fűtőfelület | 7,7 m² |
Forrfelület | 123,0 m² |
Teljesítmény | 223 LE |
Szerkocsi | |
Típusa | StEG poggyászszerkocsi |
A StEG I 500–503 Engelth-rendszerű gőzmozdonysorozat volt az Államvasút-Társaság (ÁVT), (Staats-Eisenbahn-Gesellschaft StEG)-nél.
Története[szerkesztés]
A Resicza-Oravica szakaszon olyan pályaviszonyok uralkodtak, mint a Semmeringi vasúton. Voltak 26 ‰-es emelkedők és 114 m-es ívsugarú pályaívek. A pálya megengedett tengelynyomása viszont csak 9,5 t volt. Ezért Pius Fink, az ÁVT egyik mérnöke, tervezett egy öt csatolt tengelyű Engelth-féle mozdonyt, melynek két tengelye a szerkocsi vázában, a többi a mozdonykeretbe volt építve. A vaktengely a kerekekkel a főkeretbe volt erősítve. John Haswell ezeken a mozdonyokon alkalmazott először ellengőzféket.
Az ÁVT gépgyárában építették meg e sorozat négy mozdonyát (1862-ben egy, 1864-ben kettő és 1867-ben is egy). 500-503 pálya-számokat és STEYERDORF, KRASZOVA, GERLISTE továbbá LISZAVA.neveket kaptak.
Üzemük alatt gyorsan kiderült, hogy a szén és vízfogyasztásuk a tapadósúlyukat a szerkocsis mozdonyoknál sokkal jobban csökkenti, így a vasútüzemi elvárásoknak nem tudnak megfelelni. A mozdonyokat később átalakították, és vízszállító és poggyászkocsinak használták.
1873-ban a hat mozdonyt 1401-1406 pályaszámokal sorolták az ÁVT-nél a VI osztályba. 1891-ig már három átépített mozdonyt selejteztek, egyet átadtak a MÁV-nak TIVa osztály 4270 pályaszámmal.
Irodalom[szerkesztés]
- Übersicht des Lokomotivparkes (und Tender der k.k. priv. Staats-Eisenbahn-Gesellschaft in Wien). Wien 1879.
- Lokomotiv-Typen der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. M. Engel & Sohn, k.k. Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie, Wien 1888.
- Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918. Verlag Slezak, Wien 1978, ISBN 3-900134-40-5.
- Mihály Kubinszky (Hrsg.): Ungarische Lokomotiven und Triebwagen. Akadémiai Kiadó, Budapest 1975, ISBN 963-05-0125-2.