MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
| MÁV Magyar Államvasutak Zrt | |
 | |
 | |
| Típus | zártkörűen működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1868 |
| Székhely |
1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. |
| Vezetők |
Homolya Róbert elnök-vezérigazgató Völgyesi Zsolt Károly stratégiai vezérigazgató-helyettes Magyar Beatrix gazdasági vezérigazgató-helyettes Vólentné Sárvári Piroska üzemeltetési vezérigazgató-helyettes Dorozsmai Éva humánerőforrás vezérigazgató-helyettes |
| Iparág | vasúti szállítás |
| Forma | részvénytársaság |
| Árbevétel |
 140 milliárd Ft (2014)135 milliárd Ft (2013)[1] |
| Összes vagyon |
720 milliárd Ft (2014)[1] |
| Alkalmazottak száma |
18 966 (2016)[2] ~37 000 (2016, teljes MÁV-csoport)[2] |
| Leányvállalatai |
MÁV-START Zrt., MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV-HÉV Zrt., Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., ZÁHONY-PORT Zrt., MÁV Nosztalgia Kft. |
| A MÁV Magyar Államvasutak Zrt weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV Magyar Államvasutak Zrt témájú médiaállományokat. | |
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.)[3] Magyarország állami vasúttársasága. A vasúthálózat teljes hossza 7297 kilométer. A magyarországi vasúthálózat összeköttetésben áll más európai hálózatokkal, személy- és teherszállítás terén szolgáltatásokat nyújt nekik. A MÁV jogelődjét a Magyar Királyi Államvasutakat 1868-ban alapították.[4] A társaság székhelye Budapesten található, de kisebb-nagyobb telephelyei vannak több más magyarországi városban is. A vállalat elnök-vezérigazgatója Homolya Róbert.[5]
Tartalomjegyzék
- 1 A MÁV-csoport története
- 2 MÁV Zrt. és MÁV-START Zrt.
- 3 További leányvállalatok
- 4 A MÁV-csoport gazdálkodása és fejlesztései
- 5 Hagyományok
- 6 Pályaudvarok és vasútállomások
- 7 A MÁV-csoport nemzetközi kapcsolatai
- 8 A vasúttársaságot jellemző számadatok
- 9 Jegyzetek
- 10 Források
- 11 További információk
- 12 Kapcsolódó szócikkek
A MÁV-csoport története[szerkesztés]
1867-ben, a kiegyezés évében felhatalmazást kapott a magyar kormány az Országgyűléstől államkölcsön felvételére.
A vasút- és csatornaépítésekre felvett államkölcsön egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat, amely a Pest–Salgótarján vonalat kezelte.
A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1869-ben elrendelte, hogy az államkincstár kezelésébe vett vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vonal neve együtt Magyar Királyi Államvasutak legyen – így alakult meg a mai MÁV jogelődje. Ettől az évtől kezdve az állami szerepvállalás erősödött, a nehéz anyagi helyzetbe kerülő magánvasutakat az állam kisegítette vagy kivásárolta. Vonalaikat és járműveiket a Magyar Királyi Államvasutak vette át, így a hálózat fejlődése töretlen volt.
1949. március 15-én a MÁV formálisan is a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és így is működött a rendszerváltozásig.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1993. június 30-án létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt.), a Magyar Állam 100 százalékos tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra.
2005. szeptember 1-jén a társaság zártkörű részvénytársasággá (MÁV Zrt.) alakult, alapítói jogai a gazdasági és közlekedési miniszterhez kerültek.
Az Árufuvarozási Üzletág 2006. január 1-től MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt. néven, a MÁV Zrt. leányvállalataként kezdte meg önálló működését, 2008-as privatizációját követően két évvel pedig új néven, Rail Cargo Hungaria Zrt.-ként folytatta tevékenységét.
2007. július 1-től a korábbi Személyszállítási Üzletág feladatkörét szintén egy leányvállalat, a MÁV-START Zrt. vette át, amelynek százszázalékos tulajdonosa ugyancsak a MÁV Zrt. lett.
2008. január 1-jén a korábbi Gépészeti Üzletágból szerveződött két további leányvállalat: a járműkarbantartó MÁV-GÉPÉSZET Zrt., és a vontatásszolgáltató MÁV-TRAKCIÓ Zrt. A MÁV-csoport szervezeti átalakítása révén utóbbi kettő 2014. január 1-jén jogutódlással megszűnt, tevékenységüket a MÁV-START Zrt. vette át.
Az 1868-ban alapított MÁV Magyar Államvasutak Zrt. tulajdonosa jelenleg is a magyar állam, amely tulajdonosi jogait a társaság felett a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter útján gyakorolja.
A több mint 140 éves múltra visszatekintő MÁV-csoporthoz az anyavállalat és 19 leányvállalat tartozik. A cégek tevékenységi körei közül kiemelkedik a pályaműködtetés és a személyszállítás. A vasúttársaság árufuvarozási tevékenységet közvetlenül nem végez, de pályahálózatán egyre több hazai és külföldi árufuvarozó vállalatnak biztosít szolgáltatásokat, a pályahozzáféréstől kezdve a vontatáson át a karbantartásig, javításokig.
A MÁV-csoport személyszállítási leányvállalata kiemelten az utasok igényeire fókuszál, míg a pályavasúti szervezeti egység az infrastruktúrával kapcsolatos üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési feladatokat látja el.
MÁV Zrt. és MÁV-START Zrt.[szerkesztés]
Az anyavállalat, a MÁV Zrt. a magyarországi közforgalmú vasúti pályahálózat fő üzemeltetőjeként mintegy 7 ezer kilométernyi vasúti pálya és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra működtetését végzi. Mint a MÁV-csoport legnagyobb munkavállalói létszámú vállalata, teljeskörűen ellátja az üzemeltetési, forgalomirányítási, karbantartási és részben a felújítási feladatokat.
A MÁV Zrt. által működtetett infrastruktúra-hálózat Magyarország elhelyezkedésénél fogva kedvező a tranzitforgalom számára. Hazánk, mint Kelet- és Nyugat-Európa kapuja, a IV., V., VII. és X. páneurópai vasúti korridor, valamint a 6. („Mediterrán”) és 7. („Orient”) árukorridor része. A MÁV pályahálózatát több mint 30 vasúttársaság veszi igénybe.
A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója Homolya Róbert. A társaság székhelye a fővárosban található, de Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Szombathelyen területi igazgatóságokkal is rendelkezik.
A MÁV legnagyobb leányvállalata, a MÁV-START Zrt. kiemelt tevékenysége a – magyar állammal kötött – közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott személyszállítási szolgáltatás. Az utazóközönség magas színvonalú kiszolgálása érdekében 2014 januárjától e vállalatba integrálódott a gépészeti és a vontatási tevékenység is. A MÁV-START Zrt. így vontatási és vasúti jármű-karbantartási szolgáltatásokkal is áll hazai és külföldi partnerei rendelkezésére.
A MÁV-START átlagosan napi 2700 vonatot közlekedtet. A vállalat flottájához körülbelül 2700 személyszállító jármű tartozik: személy- és motorkocsik, motorvonatok. A járműpark folyamatos korszerűsítése érinti a minőségi távolsági, az elővárosi és a regionális szegmenst. A társaság mintegy 800 mozdonyt üzemeltet, ami lehetővé teszi külső partnerek kiszolgálását is.
További leányvállalatok[szerkesztés]
A MÁV-csoporton belüli vállalatoknak háttérszolgáltatást nyújtó egységekből jött létre 2013-ban a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. A közel kétezer fős cég informatikai, humán, számviteli, beszerzési és logisztikai, ügyviteli, munkavédelmi és környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújt a vállalatcsoport tagjainak, és külső ügyfeleknek.
A MÁV FKG Kft. a vasúttársaságnak az országban 23 telephellyel rendelkező pályakarbantartó cége. Tevékenysége a vasúti pályák felújításán és karbantartásán túl a pályafenntartó gépek üzemeltetésére, a vasúti munkagépek gyártására és javítására is kiterjed.
A MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft., azaz MÁV KFV Kft. hazai és külföldi társaságoknak végez többek között vágánygeometriai és egyéb méréseket, ultrahangos anyagvizsgálatot és hidak vizsgálatát. A társaság mérő- és vizsgálóberendezéseket is fejleszt.
A ZÁHONY-PORT Zrt. logisztikai szolgáltatást nyújt a záhonyi átrakókörzetben, az európai normál és a keleti széles nyomtávú vágányhálózat találkozásánál. Záhony a „Kelet kapuja”, az ázsiai országok kulcsfontosságú kereskedelmi belépőpontja az Európai Unió felé.
A fenti, úgynevezett konszolidált leányvállalati körbe tartozó társaságokon kívül a MÁV leányvállalata többek között a MÁV Nosztalgia Kft. is, amelynek fő tevékenysége vasúti nosztalgiautazások – vacsora-, kiránduló- és egyéb élményutak – szervezése a XIX-XX. század fordulójának emlékét őrző korabeli, felújított vonatokkal.
A MÁV-csoport gazdálkodása és fejlesztései[szerkesztés]
A MÁV-csoportot ma kiegyensúlyozott gazdálkodás, mérséklődő adósságállomány jellemzi: 2015 első félévére az adósságállomány a 2010. évi 235 milliárdról 71,8 milliárd forintra csökkent. Az elővárosi járműpark folyamatosan megújul, a 2016 végéig beérkezett FLIRT motorvonatokkal együtt összesen már 123 FLIRT közlekedik. A gyorsvonatokban közlekedő kocsik felújítása keretében 2013 óta közel 300 kocsi kapott belső és/vagy komfortnövelő felújítást.
A MÁV-START szolnoki vasútijármű-javítási telephelye két saját fejlesztésű IC+ prototípus kocsit gyártott. Mindkét jármű légkondicionált, a laptopok és mobil eszközök működéséhez szükséges energiát elektromos csatlakozók biztosítják. A kikapcsolódást és a számítógépes munkavégzést vezeték nélküli internet segíti, a GPS-vezérelt audiovizuális utastájékoztató-rendszer pontos tájékoztatást ad a vonat helyzetéről, míg a biztonságról belső videó-felügyeleti rendszer gondoskodik. Az Európai Unió által alkalmazott TSI rendszer követelményeinek is megfelelő járművek már forgalomba álltak, 250 ezer kilométeres belföldi utasforgalmi próbaüzemüket sikeresen teljesítették.
A MÁV-START Wi-Fi szolgáltatása 2013-ban indult, de az összes csatlakozás száma már a tízmilliót is meghaladta, a díjmentes netezés már mintegy 800 kocsiban és több állomáson is elérhető.
A MÁV Zrt. a „Budapest–Újszász vasútvonal állomásépületeinek felújítása és új típusépületek építése” projektjével – ugyancsak 2014-ben – elnyerte a vasúti építészet Oscar-díját, a Brunel Díjat. A MÁV saját forrásából húsz helyszínen megvalósult projekt célja az volt, hogy az utasoknak 21. századi, akadálymentes, családbarát szolgáltatást és környezetet, a vasúti dolgozóknak korszerű munkakörülményeket teremtsen a teljes elővárosi szakaszon. A Brunel Díj nemzetközi dizájn pályázatot a Watford-csoportban részt vevő vasúttársaságok számára, 1985 óta háromévente hirdetik meg. A brit, holland és svéd szakemberek által alapított Watford-csoportnak 24 országból csaknem 70 tagja van.
A MÁV Zrt. MÁVINFORM szolgáltatása 24 órás ügyeletben gondoskodik a sajtó azonnali tájékoztatásáról a havariahelyzetek, késések esetében, és a MÁV honlapján külön figyelemfelkeltő bannert helyez ki, amelyre kattintva országosan jelennek meg a hírek a vasúti közlekedésről. A MÁV-START személyszállító vonatainak aktuális helyzete megtekinthető az interneten a térképes Vonatinfó szolgáltatás segítségével. A MÁVDIREKT telefonos ügyfélszolgálat a nap huszonnégy órájában képzett vasúti szakemberekkel áll az utasok rendelkezésére.
Hagyományok[szerkesztés]
A vasutasság kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a múltbeli értékeket őrizze, továbbadja az utókornak. E felelősségvállalás jegyében nyílt meg az ezredfordulón a Magyar Vasúttörténeti Park, illetve működik immár 70 éve a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Gyermekvasút is.
A MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút gyermekek segítségével közlekedtet valódi pályán valódi vonatokat. Hangulatos kisvasútként szolgálja a budai hegyekben kirándulókat, felelősségteljes feladatot és közösségi életet biztosítva a gyermekvasutasként szolgáló tíz-tizennégy éves gyermekeknek. A Guinness World Records (GWR) Rekordok Könyve szerint ez a világ leghosszabb olyan vasútvonala, amelyen a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.
A Magyar Vasúttörténeti Park 2000-ben nyitotta meg kapuit, Európa első interaktív vasúti parkjaként. 70 ezer négyzetméternyi területen száznál több vasúti járművet és berendezést mutat be Budapesten. Európa egyik legnagyobb szabadtéri, egyben első interaktív vasúti múzeumában a látogatók nemcsak nézhetik az ősi masinákat, hanem maguk is kipróbálhatják azokat.
A MÁV Szimfonikus Zenekar 1945 tavaszán, a II. világháború után kezdett működni a MÁV zenekaraként, és folyamatos sikernek örvend. A ma is aktív együttes tokiói koncertjén még a Három Tenort is „kísérte”, akik közül Luciano Pavarottival összesen öt ízben zenélt.
A pályaudvarok hangosbemondójának szignáljára 1972-ben írtak ki pályázatot, amelyre számos pályamű érkezett, köztük híres zeneszerzőktől. A győztes a Székely Tamás – a rádió- és elektronikai részleg vezetője, aki a szignál lejátszásához szükséges eszközök kifejlesztésével foglalkozott – által jegyzett mű lett, amelyet 1974-től használ a vasúttársaság. A dallamnak számos feltételnek kellett megfelelnie, többek között jól kellett szólnia a kor műszaki színvonalán álló hangosbemondókon.
Pályaudvarok és vasútállomások[szerkesztés]
Magyarország valamennyi jelentős pályaudvara – Budapesten a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvar - a MÁV kezelésében van, és a hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeként a társaság kezeli a legtöbb magyarországi vasútállomást is.
A MÁV első pályaudvara a Józsefvárosi pályaudvar volt: 1867-ben adták át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően vette át a feladatát a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvar.
A MÁV-csoport nemzetközi kapcsolatai[szerkesztés]
A MÁV-csoport nemzetközi kapcsolatrendszere felöleli a szakmai – pályavasúti, forgalmi, műszaki, személyszállítási, vontatási – és funkcionális területeket.
A MÁV-csoport közel húsz nemzetközi szervezet munkájában működik közre. A nemzetközi szervezetek között kiemelkedő jelentőséggel bír az Európai Vasúti és Infrastruktúra Társaságok Közössége (CER), amely Brüsszelben képviseli az uniós vasutak érdekeit az EU intézmények előtt. Központi szerepe van még a párizsi székhelyű Nemzetközi Vasútegyletnek (UIC) főként műszaki kérdésekben, illetve a Varsóban működő Vasutak Együttműködési Szervezetének (OSZZSD) az Európa és Ázsia közötti vasúti forgalom fejlesztésében.
Az Európai Unió belső piacának kialakítása és annak folyamatos bővítése során elkerülhetetlen a határokon átnyúló, nemzetközi vasúti árufuvarozás belső piacának fejlesztése és erősítése. A célkitűzés érdekében a tagállamok kilenc áruszállítási folyosót jelöltek ki a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról alkotott Európai Parlamenti és a Tanácsi 913/2010/EU sz. (2010. szeptember 22.) rendelet alapján. Magyarországot a kijelölt nemzetközi folyosókból kettő, a hatos és hetes számú érinti.
A 6. számú Spanyolország déli részéből kiindulva Franciaországon, Olaszországon keresztül, Szlovénián át egészen Záhonyig tart, ez a Mediterrán Korridor. A 7. számú Prágából kiindulva 6 kelet-közép-európai és délkelet-európai országot köt össze a Fekete-tengerrel és az Égei-tengerrel. Ez az Orient Korridor. Hamarosan várható a meghosszabbítása a német északi-tengeri kikötőkig.
Míg a Mediterrán Korridor központja Milánóban, addig az Orienté Budapesten található. Az egyközpontos kapacitáselosztást a VPE Kft. végzi, a titkársági teendőket a MÁV Zrt. látja el, a piacfelügyeleti feladatok a Nemzeti Közlekedési Hatóság feladatkörébe tartoznak, a kormányzati szintű együttműködést pedig az NFM szervezi. A magyar nyelvű támogatás minden szinten biztosított a hazai vállalkozó vasutak számára, ami közlekedésdiplomáciai siker.
2020. november 10-ig kialakítanak egy újabb vasúti árufuvarozási folyosót (Rajna-Duna) is, amely Magyarországot is érinti majd.
A vasúttársaságot jellemző számadatok[szerkesztés]
- 37 ezer munkavállaló, évente 1,1 millió vonat
- Vasúti pályahálózat hossza: 7273 km
- Kétvágányú pálya hossza: 1207 km
- Villamosított vasúti pálya hossza: 2633 km
- Nemzetközi törzshálózat hossza: 2611 km
- Állomások száma: 616 db
- Megállóhelyek száma: 728 db
- Biztosított útátjárók száma: 2490 db
Közlekedtetett vonatok száma 2014-ben
- Személyszállító vonat: 1 038 082
- Tehervonat: 146 850
- Egyéb: 227 672
- Összesen: 1 412 604 vonat
Vonatkilométer 2014-ben
- Személyszállító vonatok: 76 416 705
- Tehervonatok: 16 975 882
- Egyéb: 7 814 934
- Összesen: 101 207 521
- Bruttótonna km (2014. év)
- Személyszállító vonatok: 17 866 468 701
- Tehervonatok: 20 740 710 108
- Egyéb: 1 039 862 287
- Összesen: 39 647 041 096
- Összes fizető utas száma (belföldi + nemzetközi): 110 487 millió (2011), 110 596 millió (2012), 110 728 millió (2013), 110 584 millió (2014)
- Közlekedtetett személyszállító vonatok száma 2014-ben: 1 038 082 darab
- Személykocsik száma (belföldi): 1812 db
- Személykocsik száma (nemzetközi): 200 db
- Villamos motorvonatok és motorkocsik száma: kb. 154db (123 db Flirt +10db Talent + 17 db BDVmot + 1 db BVhmot + 3db Bvmot)
- Dízelmotorvonatok és -motorkocsik száma: kb. 309 db ( 214 db Bzmot + 31 db Desiro + 40 db Usgyi + 23 db “Inter Pici” Bz + 1 db “iker Bz”)
- Dízelmozdonyok száma: kb. 300 db
- Villamos mozdonyok száma: kb. 390 db[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b MTI: A MÁV-csoport eredményesen folytatta reorganizációs programját. Híradó.hu, 2015. április 9. (Hozzáférés: 2015. december 17.)
- ↑ a b Muck Tibor: TOP 50 Nagyvállalati rangsorok: Egzotikus esetek. Heti Világgazdaság, (2017. júl. 27.) 52. o. ISSN 1217-9647 Hozzáférés: 2017. aug. 12.
- ↑ Elérhetőségi adatok (magyar nyelven). MÁV Magyar Államvasutak Zrt.. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
- ↑ 150 éves a MÁV
- ↑ Index.hu: Exállamtitkár lesz a MÁV új vezére (magyar nyelven), 2018. augusztus 2.
- ↑ Közadakozásból építik újra az Erdély keleti határán álló gyimesbükki Rákóczi-várat
- ↑ MÁV Zrt., a MÁV-csoport irányítója
Források[szerkesztés]
- Mezei István (szerk): A 125 éves MÁV, MÁV Vezérigazgatóság, 1993.
- https://web.archive.org/web/20150719124922/http://www.motorvonatok.hu/
További információk[szerkesztés]
- A MÁV-csoport honlapja
- ELVIRA, az intelligens MÁV-menetrend
- Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei
- 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Magyarország vasúti közlekedése
- MÁV mozdonysorozatok
- MÁV motorkocsi- és motorvonat-sorozatok
- MÁV-személykocsik listája
- Magyar Vasúttörténeti Park
- Budapest vasútállomásai
.svg/22px-Flag_of_Belgium_(civil).svg.png){kind=small}
.svg/22px-Flag_of_Yugoslavia_(1946-1992).svg.png){kind=small}
|
