Willard van Orman Quine

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Quine szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Willard van Orman Quine
Wvq-passport-1975-400dpi-crop.jpg
Született 1908. június 25.[1][2][3][4][5][6]
Akron
Elhunyt 2000. december 25. (92 évesen)[1][2][3][4][5][6]
Boston
Állampolgársága amerikai
Foglalkozása
  • matematikus
  • analitikus filozófus
  • philosopher of language
  • epistemologist
  • tudományfilozófus
  • egyetemi oktató
  • professzor
  • filozófus
Iskolái
Kitüntetései
  • Kyoto Prize in Arts and Philosophy
  • Kiotó-díj
  • Rolf Schock Prize in Logic and Philosophy (1993)

Willard van Orman Quine (Ohio, Akron, 1908. június 25.Massachusetts, Boston, 2000. december 25.) amerikai filozófus, logikus, nevéhez fűződik több olyan híres elmélet a nyelvfilozófia területéről, mint például a Duhem–Quine-tézis, a radikális fordítás elmélete, vagy a referencia problémája, azaz a Quine-paradoxon.

Filozófiából, filológiából és matematikából az ohiói Oberlin College-on szerzett BA fokozatot, majd a Harvardon folytatta tanulmányait, ahol az MA fokozat elérése után, 1932-ben megszerezte filozófiadoktori címét is. A későbbiekben ugyancsak a Harvardon lett docens, majd egyetemi professzor.

Ifjú kutatóként leginkább a matematikai logika volt fő érdeklődési területe, majd az 1950-es évek elején egyre inkább a nyelvfilozófia felé fordult, amely területen, többek között a már fentebb említett elméletek fémjelzik nevét.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • A logika módszerei; ford. Urbán János, jegyz., kieg. Ruzsa Imre; Akadémiai, Bp., 1968
  • A tapasztalattól a tudományig. Válogatott tanulmányok; szerk., vál. Forrai Gábor, ford. Eszes Boldizsár et al.; Osiris, Bp., 2002 (Osiris könyvtár. Tertium non datur)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. a b Comité des travaux historiques et scientifiques, 2017. október 9., 118066, Willard Van Orman Quine
  4. a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Indiana Philosophy Ontology Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)