Az óra rövid ismerkedéssel kezdődött, és sokan elmondták, melyek azok az alapfogalmak, amiknek a bírálatával szívesen foglalkoznának. Elhangzottak például:

• szófajok;
• érzeményszemantika (pl. „ágentív”);
• argumentum;
• határozók fajtái;
• alany.

Ezután a szófajokkal kezdtünk el foglalkozni, olyan példákon keresztül, amiket általában ezzel kapcsolatban szoktak felhozni. Különböző nyelvek néhány szerkezetét osztottuk ki, és csoportokban megbeszéltük, hogy mit is illusztrálnak. (A példaként felhozott nyelvekről azt szokták mondani, hogy valamilyen szófaji különlegességgel rendelkeznek, pl. nincs különbség melléknév és főnév között, csak igék vannak.)

Ha valami tanulsága volt a megbeszélésnek, akkor ilyesmik:

• néhány példából nem lehet mindezekről ítéletet mondani;
• az adatok általában nemcsak úgy értelmezhetők, mint aminek az illusztrálására szánták őket (ld. fent);
• az viszont igaz, hogy ezekben a nyelvekben, úgy látszik, kicsit más a kategóriarendszer, mint mondjuk a magyarban.

További teendőket is találtunk. Így jó lenne megnézni további nootka (makah) példákat; el kellene gondolkozni a felcserélhetőségen mint az azonos kategóriába tartozás kritériumán (csak ez a kritérium hangzott el explicit módon); felmerült, hogy a magyarban milyen megszorításokkal játszhatnak a főnevek jelzői szerepet.

Itt találhatók a kiosztott, megbeszélt példák. 1. házi feladat.