A házi megbeszélése
Az óra elején megbeszéltük a házi feladatként feladott fogalmakat.
-
Többszófajúság és alkalmi szófajváltás:
A két fogalmat nem sikerült megnyugtatóan elválasztani egymástól.
A többszófajúság olyan szavakra vonatkozik, melyeknek gyakori mindkét szófajra jellemző előfordulása
(és a kétféle előfordulás között evidens kapcsolat van, pl. népnevek),
míg alkalmi szófajváltás esetén az egyik szófaj szerinti megjelenés ritka, eseti.
-
Homonímia: Két szó alakja megegyezik, de szemantikai kapcsolatot nem éreznek köztük a beszélők.
(A homonim eseteket nem tekintjük többszófajúságnak.)
-
Ellipszis, ráértés: Amikor egy szó nem hangzik el a mondatban,
de a beszélők megegyeznek abban, hogy beleértendő a mondatba.
(Az ellipszisről később komoly vita alakult ki.)
-
Metanyelvi használat Az előző órán a földi szó
a Giliszták közül a földi a leggyakoribb mondatbeli előfordulása kapcsán merült fel.
Komlósy András szerint egy kifejezés metanyelvi használata esetén annak értelmezéséhez a szótárba kell visszanyúlnunk.
Nagy eltéréseket tapasztaltunk abban, hogy ki mennyire érez egyes példákat metanyelvinek.
Felmerült, hogy lehet különbség a furcsaságban attól függően,
hogy predikátumként vagy referáló kifejezésként fordul-e elő a kifejezés.
Kornai említi a metanyelvi használat más típusú eseteit, amikor egy értelmetlen szó alkalmi használatáról van szó.
Szervezett vita
Amellett illetve az ellen kellett érvelnie a résztvevőknek,
hogy a Nem bírom a meleget mondatban a meleg főnév.
2-3 fős kiscsoportok alakultak, összesen 4: 2 pro, 2 kontra. Először a kiscsoportok gyűjtötték össze érveiket,
erre 3 perc állt rendelkezésükre. Ezután az egy platformon lévő kiscsapatok osztották meg egymással érveiket további 3 percen keresztül,
majd 3 perc állt rendelkezésére egy csoport szóvivőjének, hogy elővezesse érveiket, az érveket a táblán is rögzítettük.
Ezt a másik csapat kérdései követték, majd válaszra volt lehetőség. Majd a másik csapat következett.
Megegyeztünk abban, hogy a mondatnak azt az olvasatát vizsgáljuk, mely az időjárásra/levegő-hőmérsékletre vonatkozik.
-
A pro érvek:
-
Az a meleget egy főnévi csoport, mivel tárgyragot visel és határozott névelővel áll. Ha főnévi csoport, akkor főnévi feje kell, hogy legyen.
-
A meleg melléknevekkel módosítható, pl. Nem bírom a nagy meleget, ezért főnév.
-
A meleg határozóval nem módosítható, pl. *Nem bírom a nagyon meleget, ezért nem melléknév.
-
A meleg nem fokozható, pl. *Nem bírom a melegebbet, ezért nem melléknév.
-
A meleg helyettesíthető más főnevekkel, pl. Nem bírom a vihart, viszont nem helyettesíthető melléknevekkel,
pl. Nem bírom a forrót, ezért főnév és nem melléknév.
-
A kontra érvek:
-
A meleg határozóval módosítható, pl. Nem bírom a nagyon meleget, ezért melléknév.
-
A főnevek többesszámban fordulnának elő generikus értelemben ebben a mondatban, pl. Nem bírom a férfiakat/székeket.
A vita után az érvek egyenkénti részletes megvitatása következett.
1a) Nem jó érv, mert a főnévi csoport feje lehet elliptált.
1b) A jelzővel való bővíthetőség nem bizonyítja a főnévséget, mert ha elliptált főnévi fejet feltételezünk, akkor annak halmozott jelzőiről is lehet szó,
pl. Nem bírom a párás, meleg (idő)t.
De: A párás és a meleg eltérő státuszát mutatja az alábbi kontraszt:
-
Nem bírom a meleget.
-
?Nem bírom a párásat.
(ii) furcsaságának oka az is lehet, hogy más kifejezést használnánk ennek kifejezésére: Nem bírom a párát.
Ám lámcsak, a főneves szerkezetet preferáljuk ezek szerint. Vö. 1e).
1e) Ebben nem volt egyetértés a beszélők között, a Nem bírom a forrót többeknek teljesen jó.
Még inkább konszenzus van a Nem bírom a csípőset. elfogadhatóságában.
1c) és 2a) A határozóval való módosíthatóság megítélése beszélőkként eltér,
de teljesen agrammatikusnak semmiképp sem mondható.
2b) A beszélők ennek megítélésében sem egyeznek meg, sokaknak elfogadhatók a főnevek is egyesszámban,
pl. Nem bírom a széket mondhatja egy idős ember, akinek kényelmetlen széken ülni, csak fotelt bír használni.
Az ellipszis igazolhatósága és meghatározása körül alakult ki élénk vita.
-
Trón Viktor: Ellipszis van, ha a beszélők meg tudnak egyezni abban a nyelvi egységben, mely kimaradt a mondatból.
Trón figyelmeztet, hogy ne keverjük ezt össze a parafrazálhatósággal.
Recski Gábor rámutat, hogy a nyelvi egység még a legnyilvánvalóbb esetekben sem azonosítható egyértelműen,
pl. Mari vett egy sárga autót, Péter meg egy pirosat. Piros autót vagy inkább kocsit?
-
Komlósy szerint nem magát a nyelvi egységet kell tudnunk azonosítani, hanem azt a fogalmat,
a dolgoknak azt a halmazát, ahonnan kiválasztunk.
Ez viszont az érzeményszemantika irányába visz el. Miért ne jelenthetné a meleg a meleg időjárást?
-
Komlósy érve az időjárás elliptáltsága ellen: ?? Nem bírom a meleget, de szeretem a párásat.
-
Az ellipszis esetén a hiányzó elemnek valamiképpen kontextuálisan kellene adottnak lennie.
Ám sokan egy kontinuumnak ítéltük az átmenetet aközött, hogy a hiányzó elem,
az adott mondaton belül már elhangzott és egyértelműen azonosítható, vagy a mondaton belül nem,
de a szövegelőzményben azonosítható, vagy a nem nyelvi kontextus segít azonosítani,
vagy az időjárás mint default téma örökké a kontextus része. Ezt támasztják alá az alábbi példák:
-
Vékony Bori példája: ha Józsi arról beszél, hogy fáj a a foga, és azt mondja, hogy Nem bírom a meleget,
akkor a meleg ételre/italra tudunk csak gondolni, nem az időjárásra, ami bizonyítja,
hogy bizony az időjárásos értelmezéshez is kontextuális információra van szükségünk.
-
Recski Gábor példája, hogy a kazánboltban, ha azt mondja valaki,
hogy A belsőégésű a kedvencem, akkor ebben a kontextusban a belsőégésű is tűnhet főnévnek, azaz nem érezzük úgy,
hogy el van mellőle hagyva bármi is (a kazán).
3. házi feladat
Keress 7 olyan példát, amit hiányos szerkezetnek gondolsz/érzel,
és írd le, hogy mi hiányzik az egyes szerkezetekből, és miért!