A házi feladat megbeszélése: Mik az alany jellemzői?

Ezekben a mondatokban kellett megjelölni az alanyt, és általánosítani az alanyság kritériumait. A következő kritériumok merültek föl:

1. Az alany az, akiről/amiről a mondat szól.
   • Egyáltalán nem volt egységes az emberek intuíciója a tekintetben, hogy ez alapján melyik mondatban mi az alany.
   
   
2. A mondattani alany az, amivel a ragozott igét számban és személyben egyeztetni kell.
   • A ragozott igét nem tartalmazó mondatokban ezek szerint nincs alany.
   • A segédigét plusz infinitívuszt tartalmazó mondatoknak (pl. n), o)) nincs alanya.
   
   
3. Szilágyi Bálint négyféle alany-fogalmat különböztetett meg:
   • grammatikai alany: ami nominatívuszban van (vagy ha ilyen nincs, akkor infinitívusz) és egyezik a ragozott igével,
   • logikai alany: ha van topik, akkor az a logikai alany (és ha több topik van?), ha nincs, de van fókusz, akkor az, ha az sincs, akkor nem feltétlenül egyértelmű, hogy melyik argumentum az alany,
   • thematikus alany: ami a thematikus szerepek szerinti hierarchiában (agens>experiens>patiens>...) a legmagasabban áll, és nem lehet rejtve a mondatban.
   
   
4. Ami a magyar mondat angol fordításában az alany lenne, az az alany.
   • Ennek alapján olykor nem egyértelmű az alany.
   • A magyarban hagyományosan alanytalannak tekintett mondatoknak (pl. b)) angolban expletív alanya van.
   
   

Továbbá Kornai idézte Ed Keenan öt lépéses procedúráját az alany meghatározására:

1. Vesszük egy adott nyelv alapmondatainak halmazát. (További kérdés, hogy hogyan.)
2. Vesszük az alanyt jellemző tulajdonságoknak egy univerzálisan és preteoretikusan felállított listáját.
3. Ezen tulajdonságlista alapján megállapítjuk az alapmondataink alanyait, azon esetek, melyekben az alany kellően sok tulajdonságnak megfelelt, képezik az alapalanyok halmazát az adott nyelvben.
4. Az alapalanyok tulajdonságai alapján felállítjuk az adott nyelvben az alanyt jellemző tulajdonságok listáját.
5. E lista alapján határozzuk meg a nyelv tetszőleges mondatának alanyát.

Kérdés azonban, hogy mire akarjuk az így meghatározott alany fogalmát használni, mert mint feljebb láttuk, többféle értelemben lehet alanyról beszélni. Nem világos tehát, hogy hogyan áll elő az alanyi tulajdonságokat tartalmazó lista.
Komlósy ehhez hasonlóan azt veti föl, hogy speciálisan a szintaktikai alany meghatározásához valóban rendelkezésünkre állnak olyan tulajdonságok, melyek a mondat bővítményeit hierarchiába rendezik (pl. a ragozott igével való egyeztetés, anafóra-tulajdonságok stb.), ezek közül a hierarchia csúcsán álló az alany. A tulajdonságok listája azonban Komlósy szerint - Keenannal ellentétben - nyelvspecifikus, ám a nyelvspecifikus listákat utólag összehasonlítva sok hasonlóságot fogunk köztük találni. Komlósy egy adott nyelv leírásakor a más nyelvekkel való összehasonlítás (pl. fordítás) módszerét kizárja.

Házi feladat: végül nincs