A házi megbeszélése

Az óra elején megbeszéltük a házi feladatként feladott fogalmakat.

• Többszófajúság és alkalmi szófajváltás: A két fogalmat nem sikerült megnyugtatóan elválasztani egymástól. A többszófajúság olyan szavakra vonatkozik, melyeknek gyakori mindkét szófajra jellemző előfordulása (és a kétféle előfordulás között evidens kapcsolat van, pl. népnevek), míg alkalmi szófajváltás esetén az egyik szófaj szerinti megjelenés ritka, eseti.
• Homonímia: Két szó alakja megegyezik, de szemantikai kapcsolatot nem éreznek köztük a beszélők. (A homonim eseteket nem tekintjük többszófajúságnak.)
• Ellipszis, ráértés: Amikor egy szó nem hangzik el a mondatban, de a beszélők megegyeznek abban, hogy beleértendő a mondatba. (Az ellipszisről később komoly vita alakult ki.)
• Metanyelvi használat Az előző órán a földi szó a Giliszták közül a földi a leggyakoribb mondatbeli előfordulása kapcsán merült fel. Komlósy András szerint egy kifejezés metanyelvi használata esetén annak értelmezéséhez a szótárba kell visszanyúlnunk. Nagy eltéréseket tapasztaltunk abban, hogy ki mennyire érez egyes példákat metanyelvinek. Felmerült, hogy lehet különbség a furcsaságban attól függően, hogy predikátumként vagy referáló kifejezésként fordul-e elő a kifejezés. Kornai említi a metanyelvi használat más típusú eseteit, amikor egy értelmetlen szó alkalmi használatáról van szó.

Szervezett vita

Amellett illetve az ellen kellett érvelnie a résztvevőknek, hogy a Nem bírom a meleget mondatban a meleg főnév. 2-3 fős kiscsoportok alakultak, összesen 4: 2 pro, 2 kontra. Először a kiscsoportok gyűjtötték össze érveiket, erre 3 perc állt rendelkezésükre. Ezután az egy platformon lévő kiscsapatok osztották meg egymással érveiket további 3 percen keresztül, majd 3 perc állt rendelkezésére egy csoport szóvivőjének, hogy elővezesse érveiket, az érveket a táblán is rögzítettük. Ezt a másik csapat kérdései követték, majd válaszra volt lehetőség. Majd a másik csapat következett.

Megegyeztünk abban, hogy a mondatnak azt az olvasatát vizsgáljuk, mely az időjárásra/levegő-hőmérsékletre vonatkozik.

1. A pro érvek:
   1. Az a meleget egy főnévi csoport, mivel tárgyragot visel és határozott névelővel áll. Ha főnévi csoport, akkor főnévi feje kell, hogy legyen.
   2. A meleg melléknevekkel módosítható, pl. Nem bírom a nagy meleget, ezért főnév.
   3. A meleg határozóval nem módosítható, pl. *Nem bírom a nagyon meleget, ezért nem melléknév.
   4. A meleg nem fokozható, pl. *Nem bírom a melegebbet, ezért nem melléknév.
   5. A meleg helyettesíthető más főnevekkel, pl. Nem bírom a vihart, viszont nem helyettesíthető melléknevekkel, pl. Nem bírom a forrót, ezért főnév és nem melléknév.
2. A kontra érvek:
   1. A meleg határozóval módosítható, pl. Nem bírom a nagyon meleget, ezért melléknév.
   2. A főnevek többesszámban fordulnának elő generikus értelemben ebben a mondatban, pl. Nem bírom a férfiakat/székeket.

A vita után az érvek egyenkénti részletes megvitatása következett.

1a) Nem jó érv, mert a főnévi csoport feje lehet elliptált.

1b) A jelzővel való bővíthetőség nem bizonyítja a főnévséget, mert ha elliptált főnévi fejet feltételezünk, akkor annak halmozott jelzőiről is lehet szó, pl. Nem bírom a párás, meleg (idő)t.

De: A párás és a meleg eltérő státuszát mutatja az alábbi kontraszt:

1. Nem bírom a meleget.
2. ?Nem bírom a párásat.

(ii) furcsaságának oka az is lehet, hogy más kifejezést használnánk ennek kifejezésére: Nem bírom a párát. Ám lámcsak, a főneves szerkezetet preferáljuk ezek szerint. Vö. 1e).

1e) Ebben nem volt egyetértés a beszélők között, a Nem bírom a forrót többeknek teljesen jó. Még inkább konszenzus van a Nem bírom a csípőset. elfogadhatóságában.

1c) és 2a) A határozóval való módosíthatóság megítélése beszélőkként eltér, de teljesen agrammatikusnak semmiképp sem mondható. 2b) A beszélők ennek megítélésében sem egyeznek meg, sokaknak elfogadhatók a főnevek is egyesszámban, pl. Nem bírom a széket mondhatja egy idős ember, akinek kényelmetlen széken ülni, csak fotelt bír használni.

Az ellipszis igazolhatósága és meghatározása körül alakult ki élénk vita.

• Trón Viktor: Ellipszis van, ha a beszélők meg tudnak egyezni abban a nyelvi egységben, mely kimaradt a mondatból. Trón figyelmeztet, hogy ne keverjük ezt össze a parafrazálhatósággal. Recski Gábor rámutat, hogy a nyelvi egység még a legnyilvánvalóbb esetekben sem azonosítható egyértelműen, pl. Mari vett egy sárga autót, Péter meg egy pirosat. Piros autót vagy inkább kocsit?
• Komlósy szerint nem magát a nyelvi egységet kell tudnunk azonosítani, hanem azt a fogalmat, a dolgoknak azt a halmazát, ahonnan kiválasztunk. Ez viszont az érzeményszemantika irányába visz el. Miért ne jelenthetné a meleg a meleg időjárást?
• Komlósy érve az időjárás elliptáltsága ellen: ?? Nem bírom a meleget, de szeretem a párásat.
• Az ellipszis esetén a hiányzó elemnek valamiképpen kontextuálisan kellene adottnak lennie. Ám sokan egy kontinuumnak ítéltük az átmenetet aközött, hogy a hiányzó elem, az adott mondaton belül már elhangzott és egyértelműen azonosítható, vagy a mondaton belül nem, de a szövegelőzményben azonosítható, vagy a nem nyelvi kontextus segít azonosítani, vagy az időjárás mint default téma örökké a kontextus része. Ezt támasztják alá az alábbi példák:
  1. Vékony Bori példája: ha Józsi arról beszél, hogy fáj a a foga, és azt mondja, hogy Nem bírom a meleget, akkor a meleg ételre/italra tudunk csak gondolni, nem az időjárásra, ami bizonyítja, hogy bizony az időjárásos értelmezéshez is kontextuális információra van szükségünk.
  2. Recski Gábor példája, hogy a kazánboltban, ha azt mondja valaki, hogy A belsőégésű a kedvencem, akkor ebben a kontextusban a belsőégésű is tűnhet főnévnek, azaz nem érezzük úgy, hogy el van mellőle hagyva bármi is (a kazán).

3. házi feladat

Keress 7 olyan példát, amit hiányos szerkezetnek gondolsz/érzel, és írd le, hogy mi hiányzik az egyes szerkezetekből, és miért!