A házi feladat megbeszélése: az állítmány határai

Az előző órán bizonyos környezetek definiálásakor hivatkoztunk az állítmány mint konstituens határáraira. Kérdés, hogy ezek hogyan jelölhetők ki. A következő kritériumok merültek fel:

1. Az állítmány egyenlő a teljes mondat mínusz az alany. Nehézségek:
   • Valójában áttoltuk a kérdést oda, hogy mi az alany. (Lásd 6. házi feladat.)
   • Ha az alany nem a mondat elején vagy végén helyezkedik el, akkor az állítmány egy megszakított konstituens lesz: [Marinak írt] János [levelet].
   • Bizonyos határozókat (ezeket szokták mondathatározóknak nevezni, pl. szerencsére, sajnos) nem szeretnénk az állítmány részének tekinteni.
2. Bizonyos közbeékelhető kifejezések, pl. sajnos, szerintem, jelzik az állítmány határait. Nehézségek:
   • Bár az irodalmi nyelvben talán valóban kevésbé bevett, a hétköznapi nyelvhasználat szinte bármely konstituenshatáron megengedi a közbeszúrást: (Sajnos) Józsival (sajnos) nem (*sajnos) lehetett (sajnos) megetetni (sajnos) a (*sajnos) spenótot (sajnos).
3. Az állítmányon belül szorosabban összetartoznak az összetevők, egymással felcserélhetők, az állítmányon kívüli részzel viszont nem keverednek. Nehézségek:
   • Mint előbb láttuk, a mondathatározók igenis keveredhetnek az állítmány részeivel.
   • Mint előbb láttuk, még az alany is közbeékelődhet.
4. Ha a mondatban van irtóhangsúly, az az állítmány elejét jelzi.

Továbbá felvetődött, hogy az igét nem tartalmazó mondatoknak, pl. A király igazságos., abban az olvasatában, hogy a király az, aki igazságos, nem a királyné, tulajdonképpen az a király az állítmány. (... és akkor az igazságos az alany?...) A kopulát tartalmazó mondatban (A király volt igazságos) viszont már nem szívesen hagynánk ki a ragozott igealakot az állítmányból.

összetevős szerkezet, igekötők, névutók, vonzataik

Ezek után a mellékelt példamondatok összetevős szerkezetét próbáltuk megállapítani kis csoportos munkában.

1. be, bele (4), (5) példák:
   • (5d) mondat (A labda belegurult a bokrok közé.) agrammatikus, a bele kötelezően -bA vonzatot kíván.
   • A csoport eredetileg mindegyik mondatban igekötőként azonosította a be, bele szavakat, és az igével tekintette őket egy összetevőnek. A helyhatározókat pedig ezen igekötős ige vonzatának tekintette, a belegurult kötelezően -bA esetragot kíván, míg a begurult-nál nincs ilyen megkötés.
   • A rákérdezés egy lehetséges tesztje a konstituenciának. Itt érdekes különbséget találunk:
     Hova gurult be a labda? versus
     Mibe gurult bele a labda?
     
   • Az igekötő és a helyhatározó szoros összetartozására utal, hogy válaszként mondhatjuk: Be/Bele az árokba.
   • Komlósy András szerint viszont az ige+igekötő egysége mellett érv, hogy vannak olyan igék, melyekben a már nem helyre utal: Beleszeret Mariba. Ilyenkor nem állja meg a helyét a bele Mariba mint összetevő.
   • Azon is elkezdtünk tűnődni, hogy a bele és más nem alanyesetű vonzattal álló névutók igekötőként mindig megkívánják-e a névutóval járó esetragot. Ellenpéldák:
     Beleszőtt egy szőke szálat a tincsei közé
     Beleért valamit a sorok közé
     átvág a házak között.
     Potenciális kimagyarázás: az adott vonzat elliptálva van, pl.
     Beleszőtt egy szőke szálat (a hajába) a tincsei közé
     Beleért valamit (a szövegbe) a sorok közé
     átvág (a lakótelepen) a házak között.
     
   
   
2. keresztül (3) példák:
   A fő kérdés itt is az volt, hogy a keresztül-t az igéhez kapcsoljuk-e igekötőként vagy a helyhatározó névutójának tekintjük.
   • Az Az erdőn mentünk keresztül mondat magában többeknek furán hangzik, mert a kersztülmegy valami megpróbáltatáson értelmezést hozza.
   • A következő kontraszt alapján különböző összetevős szerkezetet feltételezhetünk:
     Az erdőn [mentünk keresztül], nem az ösvényen (mentünk keresztül).
     [Az erdőn keresztül] mentünk, nem az ösvényen (mentünk).
     
   • Rebrus azonban felveti, hogy ha a keresztülmegy-et tekintjük egy egységnek, melynek superessivusi vonzata van, akkor elveszítjük azt az általánosítást, hogy pontosan a keresztül az, ami akár névutóként, akár igekötőként a vonzat esetragját rögzíti. Az erdőn [mentünk keresztül], nem az ösvényen (mentünk keresztül).
     [Az erdőn keresztül] mentünk, nem az ösvényen (mentünk).
     
   
   
3. túl (1) és (2) példák:
   
   • Az A faház túl van az erdőn. mondat csak nem helyhatározói értelemben érthető (és így vicces), a túl van alkot egy összetevőt.
   • Az A túl az erdőn van egy kicsi faház. sokaknak, bár elfogadható, archaikus, népmesei hangulatot idéz.
   • Az [Az erdőn túl] van egy kicsi faház.-ban a névutós szerkezet alkot egy összetevőt.
   • Az átvitt értelmű (értsd nem helyhatározós) használat esetén a túl van alkot egy összetevőt. Bár:
     Három műtéten túl Mari van, nekem ez volt az első.
     Ebből azonban nem következik, hogy a három műtéten túl egy összetevő. Vö. Mari túl három műtéten van, én viszont négyen.
   
   
4. rezultatív szerkezetek (6) és (7) példák:
   Ezeknél a példáknál végképp nem tudtunk megegyezni, hogy mi mivel függ jobban össze. Egyrészt az ige vonzatának tekinthető az eredményhatározó, másrészt viszont a tárgyat (a tárgyas szerkezetekben), nem az ige, hanem a határozó megjelenése teszi kötelezővé, ami a határozó és a tárgy szoros kapcsolatára utal, viszont harmadrészt tárgy csak ige mellett jelenhet meg a mondatban.

összefoglalva a vizsgált példák alapján úgy tűnik, hogy az összetevők között meglévő minden formai és jelentéstani kapcsolatot nem tudunk egyetlen hierarchikus faszerkezetben megjeleníteni.

Recski Gábor felvetette még azt a kérdést, hogy milyen jellegű megfeleltetést várunk a mondatok és a hozzájuk rendelt szerkezetek között. Nyilván nem akarjuk, hogy különböző mondatoknak ugyanaz legyen a reprezentációja, de gond-e az, ha egy mondathoz több szerkezetet is tudunk rendelni. Kálmán a will be gone kifejezést említi arra példának, hogy a reprezentáció egyértelműségét nem lehet megkövetelni. Nem különböztethető meg két elemzés: az egyik, melyben a will be egy összetevő, jövőidejű segédige, a másik, melyben a be gone passzív szerkezet jövő idejét képezzük.

6. házi feladat

Válaszd ki a mellékelt fájl egyes mondataiban az alanyt, pontosabban azt a mondatrészt, amelyet te szíved szerint alanynak tekintenél abban a mondatban! (A választásodnak nem kell igazodnia ahhoz, hogy korábbi tanulmányaid alapján mi számítana az alanynak az adott mondatban.) Add meg azokat az akár formai, akár jelentésbeli kritériumokat, amelyek alapján alanynak tekintettél egy mondatrészt!