Héber nyelv
Héber עברית ivrit | |
Terület | Izrael és környéke |
Beszélők száma | kb. 6 millió fő |
Nyelvcsalád | Afroázsiai Sémi Középső sémi Északnyugati sémi Kánaáni Héber |
Írásrendszer | héber írás |
Rang | nincs a 100 legnagyobb közt |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Izrael |
Gondozza | Héber Nyelvi Akadémia (האקדמיה ללשון העברית) |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | he |
ISO 639-2 | heb |
A Wikimédia Commons tartalmaz עברית ivrit témájú médiaállományokat. |
A héber nyelv (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra. A nyelvet héber írással írják.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A héber nyelvet a zsidók már a Krisztus születése előtti századokban egyre kevésbé használták, a mindennapi élet nyelve a hellenizált, utóbb római fennhatóság alá kerülő Júdeában az arámi és a görög, ill. valamelyest a latin volt. A héber mindinkább liturgikus célokra szolgált, bár a diaszpórában szétszóródó zsidóság összekötő kapcsa mindig is a héber nyelv maradt. A közép- és újkor folyamán a zsidóság különböző nyelveket használt, annak megfelelően, hogy az egyes közösségek melyik ország vagy birodalom területén éltek. Kialakultak zsidó nyelvek is, amelyek közül a legismertebb a germán nyelvek közé tartozó jiddis, vagy az újlatin ladino.
A héber nyelv felújításának gondolata egybefonódik a zsidó nép azon vágyával és céljával, hogy visszatérhessen az ígéret földjére, és ott államot alapíthasson.
Az első és legnagyobb hatású lépéseket a litvániai Ben Jehuda tette meg, aki az 1880-as években elhatározta, hogy családjával kitelepül a Szentföldre, és azután csak héberül fog beszélni.
A héber nyelv modern változata az ivrit. A klasszikus, archaikus változat (amelyen az Ószövetség/Tanakh is íródott) pedig a klasszikus héber, bibliai héber, esetleg óhéber.
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szabó Mária: Bevezetés a bibliai héber nyelvbe. JATEPress, Szeged 1994.
- Radácsy László: Héber–magyar nagyszótár, 702 oldal, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001. ISBN 9637475680
- Radácsy László: Magyar–héber nagyszótár, 470 oldal, Makkabi/Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 9637475753
Irodalom[szerkesztés]
- Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 164-204.
- Zuckermann, Ghil'ad, 2003. Language Contact and Lexical Enrichment in Israeli Hebrew. Palgrave Macmillan. (ISBN 9781403917232 / ISBN 9781403938695)
További információk[szerkesztés]
|