Nemzetközi Csillagászati Unió
| Nemzetközi Csillagászati Unió | |
 | |
| Alapítva | 1919 |
| Székhely | Párizs |
| Vezető | Ewine van Dishoeck |
| A Nemzetközi Csillagászati Unió weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Csillagászati Unió témájú médiaállományokat. | |
A Nemzetközi Csillagászati Unió (angolul International Astronomical Union, IAU) a világ nemzeti csillagászati társaságait egyesítő nemzetközi szervezet. Az IAU biztosítja az égitestek (bolygók, csillagok, aszteroidák) és felszíni formáik egyöntetű, szabványos elnevezéseit. A Nemzetközi Tudományos Tanács tagszervezete. A fő célja a nemzetközi együttműködés segítése a csillagászatban.
Központja Párizsban van. Az első világháborút követően a német Astronomische Gesellschaft nemzetközi tekintélyének az ellensúlyozására Franciaország és az angolszász hatalmak hozták létre. A háborúban a vesztes oldalon harcoló Magyarország kutatóit a németekkel együtt kirekesztették. Az IAU-hoz fűződő viszonyunk csak jóval később, a második világháború után rendeződött.[1] Tagjai a legalább PhD-t elért kutató vagy oktató csillagászok.
Az IAU kongresszusa[szerkesztés]
Az IAU kongresszusa 1922 óta háromévente ül össze (kivéve az 1938 és 1948 közti időszakot, amikor a második világháború vetette hullámok miatt nem rendeztek kongresszust).
A lengyelek 1967-ben megfogalmazott kérésére és az akkori IAU-elnök máig vitatott döntése alapján 1973-ban Kopernikusz emlékére születésének 500. évfordulója alkalmából is összeült egy rendkívüli kongresszus Varsóban, alig valamivel az Ausztráliában tartott rendes kongresszust követően.
| Tervezett ülés | Év | Hely |
|---|---|---|
| XXXI. kongresszus | 2021 | Puszan, Dél-Korea |
| XXX. kongresszus | 2018 | Bécs, Ausztria |
| Ülés | Év | Hely |
|---|---|---|
| XXIX. kongresszus | 2015 | Honolulu, Hawaii, USA |
| XXVIII. kongresszus | 2012 | Peking, Kína |
| XXVII. kongresszus | 2009 | Rio de Janeiro, Brazília |
| XXVI. kongresszus | 2006 | Prága, Csehország |
| XXV. kongresszus | 2003 | Sydney, Ausztrália |
| XXIV. kongresszus | 2000 | Manchester, Egyesült Királyság |
| XXIII. kongresszus | 1997 | Kiotó, Japán |
| XXII. kongresszus | 1994 | Hága, Hollandia |
| XXI. kongresszus | 1991 | Buenos Aires, Argentína |
| XX. kongresszus | 1988 | Baltimore, Maryland, Amerikai Egyesült Államok |
| XIX. kongresszus | 1985 | Újdelhi, India |
| XVIII. kongresszus | 1982 | Patras, Görögország |
| XVII. kongresszus | 1979 | Montréal, Kanada |
| XVI. kongresszus | 1976 | Grenoble, Franciaország |
| XV. kongresszus | 1973 | Sydney, Ausztrália |
| XIV. kongresszus | 1970 | Brighton, Egyesült Királyság |
| XIII. kongresszus | 1967 | Prága, Csehszlovákia |
| XII. kongresszus | 1964 | Hamburg, Nyugat-Németország |
| XI. kongresszus | 1961 | Berkeley, Amerikai Egyesült Államok |
| X. kongresszus | 1958 | Moszkva, Szovjetunió |
| IX. kongresszus | 1955 | Dublin, Ír Köztársaság |
| VIII. kongresszus | 1952 | Róma, Olaszország |
| VII. kongresszus | 1948 | Zürich, Svájc |
| VI. kongresszus | 1938 | Stockholm, Svédország |
| V. kongresszus | 1935 | Párizs, Franciaország |
| IV. kongresszus | 1932 | Cambridge (Massachusetts), Amerikai Egyesült Államok |
| III. kongresszus | 1928 | Leiden, Hollandia |
| II. kongresszus | 1925 | Cambridge, Egyesült Királyság |
| I. kongresszus | 1922 | Róma, Olaszország |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Balázs Lajos: 100 éves az MTA Csillagászati Kutató Intézete, 1999
További információk[szerkesztés]
|
