Őze Lajos
| Őze Lajos | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1935. április 27. Szentes |
| Elhunyt |
1984. október 21. (49 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa | Thoma Ildikó |
| Gyermekei | Gábor és Áron |
| Pályafutása | |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Egyetem |
| Aktív évek | 1955 – 1984 |
| Díjai | |
| Kossuth-díj | 1990 |
| Jászai Mari-díj | 1970 |
| Kiváló művész | 1984 |
| Érdemes művész | 1975 |
| További díjak | Farkas–Ratkó-díj (1970) |
| Őze Lajos az IMDb-n PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Őze Lajos témájú médiaállományokat. | |
Őze Lajos (Szentes, 1935. április 27.[1] – Budapest, 1984. október 21.) Kossuth-díjas magyar színművész, vagy ahogy ő nevezte „színjátékos”. A 20. századi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja, jellegzetesen fanyar humorú színészegyénisége. Fiai: Őze Gábor és Őze Áron színművész.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Szegénysorsú családban született, Őze Lajos mészárosmester és Szabó Erzsébet főzőasszony gyermekeként. Szülővárosának mezőgazdasági technikumát végezte el 1949–1952 között, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1956-ban. Pályafutását a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte, de 1959-ben átszerződött a budapesti Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig tagja volt. Markáns színészi egyénisége – fanyar humora, jellegzetesen egzaltált hanghordozása – elsősorban vígjátékokban és szatírákban érvényesült, de drámai szerepeit is rendkívüli hitelességgel, mély átéléssel formálta meg. Főszerepekben és jellemszerepekben egyaránt egyenletes teljesítményt nyújtott. Különösen emlékezetesek Shakespeare-drámákban játszott alakításai, de nagyban hozzájárult magyar szerzők színpadi műveinek sikerre vitelében is (például Illyés Gyula, Németh László, Illés Endre). Kiváló versmondó volt, már életében legendássá vált „harca” Ady Az ős Kaján című versével: számtalanszor elmondta, de soha nem volt elégedett magával.
Első filmszerepeit az 1950-es évek második felében játszhatta el, de igazán foglalkoztatott filmszínész csak tíz évvel később lett, s élete utolsó két évtizedében több tévéjáték- és filmszerepet is eljátszhatott (például Virág elvtárs A tanú, Gyurica Miklós Az ötödik pecsét című filmekben). Már halálos betegen vállalta el Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr? című filmjének főszerepét, de még a forgatási időszak alatt meghalt. Színművészi munkássága elismeréseképpen 1970-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1975-ben érdemes, 1984-ben pedig kiváló művész lett. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjban részesült. Szülővárosában, Szentesen nevét őrzi a városi mozi.
Főbb szerepei[szerkesztés]
Főbb színházi szerepei[szerkesztés]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 100; ugyanitt százöt színházi felvételen is látható.[2]
- Viktor (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül)
- Józsa Mihály (Illyés Gyula: Fáklyaláng)
- Wurns (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem)
- Dr. Harry Trench (George Bernard Shaw: Szerelmi házasság)
- Benő Zoltán (Kállai István: Kötéltánc)
- Wang (Bertolt Brecht: A szecsuáni jólélek)
- Biberach, majd Tiborc (Katona József: Bánk bán)
- Christopher Machon (John Millington Synge: A nyugati világ bajnoka)
- Möbius (Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok)
- Színész (Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely)
- Tudós (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
- Bolyongó (Örkény István: Kulcskeresők)
- II. Richárd (Shakespeare: II. Richárd)
- Malvolio (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok)
- Zách Felicián (Madách Imre: Csák végnapjai)
- Apemantus (Shakespeare: Athéni Timon)
- Corbaccio (Benjamin Jonson: Volpone)
- Barakiás (Székely János: Caligula helytartója)
- Néró (Lion Feuchtwanger: Néró játszik)
- Peter Stockmann (Henrik Ibsen: A nép ellensége)
- Thersites (Shakespeare: Troilus és Cressida)
- István és Vazul (Módos Péter: Itt a földön is)
Főbb filmszerepei[szerkesztés]
- Egy pikoló világos, 1955, rend. Máriássy Félix
- Két vallomás, 1957, rend. Keleti Márton
- Alázatosan jelentem, 1960, rend. Szemes Mihály
- Két emelet boldogság, 1960, rend. Herskó János
- Katonazene (1961), rend. Marton Endre
- Áprilisi riadó, 1961, rend. Zolnay Pál
- Így jöttem, 1964, rend. Jancsó Miklós
- Szegénylegények, 1965, rend. Jancsó Miklós
- Húsz óra, 1965, rend. Fábri Zoltán
- Hideg napok, 1966, rend. Kovács András
- Ezek a fiatalok, 1967, rend. Banovich Tamás
- Ünnepnapok, 1967, rend. Kardos Ferenc
- A holtak visszajárnak, 1968, rend. Wiedermann Károly
- A ló is ember, 1968, rend. Horváth Ádám
- A beszélő köntös, 1969, rend. Fejér Tamás
- A tanú, 1969, rend. Bacsó Péter
- N.N., a halál angyala, 1970, rend. Herskó János
- Egy őrült éjszaka, 1970, rend. Kardos Ferenc
- Gyula vitéz télen-nyáron, 1970, rend. Bácskai Lauró István
- Madárkák, 1971, rend. Böszörményi Géza
- A halhatatlan légiós, akit csak péhovardnak hívtak, 1971, rend. Somló Tamás
- Emberrablás magyar módra, 1972, rend. Várkonyi Zoltán
- "Sipsirica"
- Ártatlan gyilkosok, 1973, rend. Várkonyi Zoltán
- Végül, 1974, rend. Maár Gyula
- Ereszd el a szakállamat!, 1975, rend. Bacsó Péter
- Zongora a levegőben, 1976, rend. Bacsó Péter
- Tükörképek, 1976, rend. Szörény Rezső
- Teketória, 1976, rend. Maár Gyula
- Az ötödik pecsét, 1976, rend. Fábri Zoltán
- Ékezet, 1977, rend. Kardos Ferenc
- Októberi vasárnap, 1979, rend. Kovács András
- Csillag a máglyán, 1979, rend. Ádám Ottó
- Kojak Budapesten, 1980, rend. Szalkai Sándor
- Megáll az idő, 1981, rend. Gothár Péter
- Tegnapelőtt, 1982, rend. Bacsó Péter
- Te rongyos élet, 1983, rend. Bacsó Péter
- A csoda vége, 1983, rend. Vészi János
- Szirmok, virágok, koszorúk, 1984, rend. Lugossy László
- Egy kicsit én, egy kicsit te, 1984, rend. Gyarmathy Lívia
Főbb tévéfilmjei[szerkesztés]
- Princ, a katona, 1966, rend. Fejér Tamás
- Mocorgó, 1967
- Rózsa Sándor, tévésorozat, 1971
- Egy óra múlva itt vagyok…, tévésorozat, 1971
- Sólyom a sasfészekben, tévésorozat, 1973
- III. Richard, 1973
- Aranyborjú, 1974
- Méz a kés hegyén, 1974
- Vivát, Benyovszky! 1-13., 1975
- Nyúlkenyér, 1977
- Fent a Spitzbergáknál, 1978
- A Sipsirica, 1980
- Jegor Bulicsov és a többiek, 1981
- Machbet, 1982
- Mikkamakka, gyere haza! 1982, rendező: Vadkerty Tibor
- A piac, 1983 (Hollóvári)
- Mint oldott kéve, tévésorozat, 1983
- Szép história, 1985
- Farkascsapda, 1986
Hangjátékok[szerkesztés]
- A Piros Oroszlán (1962) .... Különös vendég
- Erich Kastner: Emil és a detektívek (1976)
- Lázár Ervin: Capriccio (1980)
- Vészi Endre: Sufni (1982)
- Kopányi György: Hazalátogató (1983)[3]
- Gyárfás Miklós: Halálugrás (1984)
Díjai[szerkesztés]
- Jászai Mari-díj (1970)
- Farkas–Ratkó-díj (1970)
- Érdemes művész (1975)
- Kiváló művész (1984)
- Kossuth-díj (1990) /posztumusz/
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Magyar Televízióban 1992. október 12-én bemutatott, Az Őze című dokumentumfilmben (szerk: Kende Tamás) a keresztelési anyakönyvről készült felvétel alapján, amelyben tisztán olvasható a születés dátuma, 1932. április 22. és a bejegyezés (keresztelés) dátuma: 1935. május 12.
- ↑ 2012 november 10-i lekérdezés
- ↑ Rádiószínház - Hazalátogató Kopányi György hangjátéka (Szereposztás: Szauer - Sinkovits Imre, A fiatal Szauer - Dunai Tamás Közreműködik: Kovács Nóra, Agárdi Gábor, Ujlaky László, Császár Angela, Béres Ilona, Inke László, Kovács Mária, Őze Lajos, Harkányi Endre, Horkay János, Huszár László, Sugár László, Budai István és Markaly Gábor; Zongorán: Balassa P. Tamás; Dramaturg: Lékay Ottó; Rendező: Magos György (1983) ), hangtar.radio.hu - 2015. szeptember 6. (nava 2010. január 31.)
Források[szerkesztés]
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 395. o. ISBN 963-9257-11-7
- Őze Lajos lapja a Színészkönyvtárban
- Őze Lajos szócikke a Magyar életrajzi lexikonban
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
További információk[szerkesztés]
- Miskolci Nemzeti Színház[halott link]
- Őze Lajos az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Őze Lajos beszél gyermekkori dadogásáról, youtube.com
|
