Zerffi Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zerffi Gusztáv
Született Hirsch Gusztáv
1820. május 21.
Buda
Elhunyt 1892. január 28. (71 évesen)
Chiswick, Anglia
Nemzetisége magyar
Foglalkozása hírlapíró,
történész,
főiskolai tanár
Sírhely Kensal Green Cemetery

Zerffi Gusztáv (született: Hirsch Gusztáv, Buda, 1820. május 21.Chiswick, Anglia, 1892. január 28.) hírlapíró, történész.

Életútja[szerkesztés]

Zerffi Gyula István hannoveri származású zsidó orvos fiaként született. 1839-től Bécsben színészkedett. Hogy mikor vette fel a Zerffi nevet, bizonytalan; már 1844 és 1846-ban jelentek meg külföldön német munkái. Neve nálunk 1846-ban tűnt fel, amikor a Honderűben Irodalmi levelek dr. Laube Henrikhez Lipcsében címmel "Zerffi I. G. egy magyar lyrikus" aláírással cikksorozatot közölt, tamádta a korabeli népies irányt, valamint Szigligeti Edét és Czakó Zsigmondot. Megindította 1848. április 6-án Pesten Nádaskay Lajossal a Reform című szépirodalmi hetilapot, mint a Honderű folytatását (mely eleintén hetenként kétszer jelent meg, július 1-től mint politikai lap hatszor és megszűnt azon év augusztus 6-án). 1849. január 30-tól főhadnagy, február 23-tól pedig mint százados volt számvevő tiszt a Központi Mozgó Sereg (II. hadtest) kötelékében. Májusban beállott honvédnek Schweidel József táborába, ahol a tábornoknak százados segédtisztje volt. 1849 májusától a Der Ungar című lapot szerkesztette Pesten, majd júliustól a Südungarische Granzbotét Pancsován. Ugyanebben az évben Belgrádba menekült és a francia konzul szolgálatába állott. 1849 novemberétől 1865 elejéig a bécsi titkosrendőrség fizetett ügynöke volt. Azon dolgozott, hogy a nemzetközi forradalmi emigrációt, főként Kossuth Lajos körét megbontsa, lejárassa és kulcsembereit tönkretegye. Kossuth munkáiból német nyelvű kiadást is jelentetett meg (Gesammelte Werke Kossuth-s, I – III. kötet, Lipcse, 1850–51) a beleegyezése nélkül. 1850-ben Konstantinápolyba ment, 1852-ben Párizsba költözött, 1853-ban Londonba, ahol tagja volt a Royal Medical College-nek és egy ideig titkára volt a Kinkel Gottfried elnöklete alatti Deutscher Nationalvereinnak. 1863-ban még Londonban tartózkodott. Becsületsértési per miatt Bukarestbe kellett menekülnie, ahol Dr. Fausti névvel Ausztria ellenes leveleket irogatott az Allgemeine Zeitungnak. Vándorlásai közben állandó levelezésben állott különféle hírlapokkal. 1868-tól haláláig tanított a londoni iparművészeti főiskolán. 1874-ben az Angol Királyi Történelmi Társulat megválasztotta tagjává, 1880 és 1885 között pedig elnöke is volt.

Munkái[szerkesztés]

  • Wiener Lichtbilder und Schattenspiele. l. Bändchen. Mit 12 Caricaturbildern. Wien, 1844.
  • Kunterbunt. Leipzig, 1846. Két kötet. (Ujabb kiadás Leipzig, 1847.)
  • Wespen. Zeitgemäsz ! Wahr ! Wahrscheinlich. Für Vernunft und Recht ! 1. Lief. Pesth, 1846.
  • Mátyás fia mint Corvin és törvénytelen vér. Kritikai adalék irodalmunk erkölcstörténetéhez. Mellékl. a Honderühez. Buda, 1847.
  • Mártius 15-ke. 1848. Pesten Egy lap néptörténet. Pest, 1848. (Németűl Pest, 1848.).
  • Gesammelte Werke Kossuth's Aus dem Ungarischen übersetzt und herausgegeben. Leipzig, 1850-51. Három kötet. (Europäische Bibliothek der belletristischen Literatur.)

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Frank Tibor: Egy emigráns alakváltásai. Zerffi Gusztáv pályaképe 1820–1892. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985.