Száhil öv
A Száhil öv,[1] Száhel övezet (vagy éhségöv) Afrikában található, a Szahara déli részén. A száhel szó ساحل az arab nyelvben a sivatag szegélyét jelenti. A terület a világ legnagyobb sivatagának déli szélén található.
A Száhel övben az éves csapadékmennyiség 200-800 mm közé esik évente, de ez nagyon egyenetlenül esik, az év során csak néhány csapadékos hónap van. A magas hőmérséklet, a légnyomás sajátosságai miatt harmat nem nagyon keletkezik, tehát a teljes csapadékmennyiség ezekben az esőkben jelenik meg. 1968 és 1974 között elmaradtak az esők, tartós szárazság sújtotta a Száhel övezetet, 250 ezer ember halt éhen, és milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket.
A sivatagszélesedés azonban 10 000 éve folyamatos a kainozoikumi eljegesedés máig tartó interglaciális fázisában. Mintegy 6 - 7000 évvel ezelőtt a Szahara helyén még erdős, ligetes térség volt, amely az egyre fokozódó szárazság miatt átadta a helyét a sivatagnak.[2] Az eljegesedés korábbi interglaciálisaiban – amikor az átlaghőmérsékletek a mainál is magasabbak voltak – a Szahara a mainál is nagyobb területű volt. A trópusi szélzóna és a passzátszél-zóna találkozásánál helyezkedik el. Kialakulását az egyenlítői, mindennapos eső övezet meleg levegőjének leszálló szélrendszere okozza, mivel ezek a légtömegek már korábban leadták csapadékukat, és leszálló mozgás közben nem alakulnak ki esőfelhők.
A Száhel-övezet napjainkban[szerkesztés]
1990 óta 304 kutat építettek 140 000 falusi nagy megkönnyebbülésére és örömére. Az ivóvízért folytatott küzdelem azonban korántsem fejeződött be. Sok ember számára még mindig csak napi 5 liter víz jut. Az állatcsordák alig találnak vizet a Száhel övezetben. A Morija célja változatlan: „kutat minden falunak”.
A csapadék mennyisége csak a köles termesztéséhez elég. Az év csapadékos napjainak a száma fokozatosan csökken. Az előrejelzéseket az ENSZ montreali klímakonferenciáján ismertették. Dr. Isaac Held amerikai kutató klímamodellje egy hihetetlenül kiszáradt Száhel övezetet ígér a közeljövőre; ez a jóslata Marty Hoerling klímakutatónak is. Mali, Szenegál, Burkina Faso, Etiópia, Szudán és Csád Száhel-övezeti lakossága egyre inkább elvándorlásra kényszerül. A mezőgazdasági változtatásokat a globális felmelegedési válsággal indokolták ausztrál klímakutatók (Tim Flannery). Afrika erdeinek kiirtásához, a túllegeltetéshez, a népesség növekedéséhez, a földek fokozottabb kizsákmányolásához járul hozzá a üvegházhatású gázok hatása, így tapasztalható az övezet déli irányú terjedése és északi részének felgyorsuló elsivatagosodása. Az elmúlt években súlyos aszályok sújtották a térséget és gyakoribbá váltak a por- és homokviharok.[3][4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ OH. 1289.
- ↑ O'Brien, Patrick K., ed. (2005). Oxford Atlas of World History.
- ↑ http://earthobservatory.nasa.gov/Features/DustBowl/
- ↑ http://desertificationb.tripod.com/id3.html elsivatagosodás
További információk[szerkesztés]
- Kispéter Sándor: A Száhel övezet természeti vagy gazdasági katasztrófa?
- KATASZTRÓFA INFORMÁCIÓS PORTÁL: A Száhel övezet
- A nyugati Száhel övezet biztonsági helyzete
|
|
Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
