Agytröszt
 |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! (2007 áprilisából) |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az agytröszt (angol: think tank) olyan tanácsadó szervezet, amely a politikai életben, a pártpolitikai versenyben tanácsokat ad, stratégiai vagy taktikai elemzéseket készít. Az agytrösztök Nyugat-Európában és USA-ban legalább 100 éves múlttal rendelkeznek. Ugyanakkor a fogalom használata Magyarországon csak a rendszerváltás után terjedt el.
Az elnevezés olyan szervezetekre utal, amelyek alapvetően két területen, az aktuálpolitika illetve az általános közélet szempontjaira fókuszálva politikai és társadalomtudományi elemző, illetve kutatómunkát végeznek, valamint közérdekű és közérdeklődésre számot tartó témákat tárgyalnak azzal a céllal, hogy hatással legyenek az aktuális- és általános közpolitika alakulására, a politikai gondolkodásmódra, illetve közbeszédre. Az agytrösztök általában ideológiai elkötelezettség mentén kisebb-nagyobb mértékben kapcsolódnak politikai pártokhoz, hatással lehetnek szakpolitikai döntésekre, és nem ritkán a pártok egyfajta intellektuális háttérbázisát alkotják.[1]
A think tank szervezetek egyrészt alapítványi keretek között működnek - ez esetenként kiegészül üzleti alapon folytatott tevékenységgel is, ám arra is van példa, hogy az agytrösztök kizárólag üzleti alapon végzik munkájukat. Tevékenységük szerteágazó, általában ötvözi az elemzést, kutatást (beleértve a közvélemény-kutatást), a kiadói tevékenységet, oktatási tevékenységet, valamint a közvetlen tanácsadást a politikai és üzleti szféra részére. Jellemző, hogy közpolitikával kapcsolatos elemzéseik, kutatásaik eredményeit a médiában, illetve saját publikációik, illetve konferenciák és egyéb rendezvények keretében nyilvánosságra hozzák. Az agytrösztök profi szervezetek, profi háttérembereket foglalkoztatnak.[2]
Tartalomjegyzék
Főbb fajtái[szerkesztés]
- Karitatív agytrösztök – az állampolgároknak kínálnak fel különböző olyan szolgáltatásokat, amelyeket más nem tud elvégezni (így az állam sem) pl.: az emberek közötti egyenlőtlenségek csökkentése.
- Kormányzati agytrösztök – a politikusok felé irányulnak. 1945 után kormány politikai alternatívák kidolgozása. (pl. jóléti állam alapjainak kidolgozása stb.)
- Pártpolitikai agytrösztök – pártpolitikai jellegűek. Az 1970-es években jöttek létre.
Az agytrösztök kialakulása[szerkesztés]
Az agytrösztök őshazája az USA. Az agytrösztök felépítése alulról indul magántőkéből, így függetlenek lehetnek az államtól.
Két hulláma volt:
- Az első hulláma a két világháború között, Roosevelt elnöksége alatt volt az 1930-as években. Európában ekkor több helyen a diktatúra, USA-ban a demokrácia élt. Az állam és a kormányzat egyre nagyobb szerepet játszott a világgazdasági válság kezelésében.
- A második hullámra 1945 került sor. Az újjáépítés során az angol nyelv lett az uralkodó nyelv a világban. Pl. a Marshall segély koncepcióját ekkoriban a kormányzati agytrösztök dolgozták ki.
Az USA és Anglia agytrösztjei[szerkesztés]
USA[szerkesztés]
A pártpolitikai agytrösztök is itt jelentek meg az 1970-es években. Feladataik – ellenzékben való párt segítsége: a republikánusok visszakerüljenek a hatalomba. 1976-ban kerültek ki a politikai hatalomból és 1980-ban kerültek vissza. Watergate botrány: Nixon lemondott, Gerald Ford került a helyére, de utána nem őket választották meg. 1980-as években republikánus kormányok voltak az USA-ban. 1992-ben Bill Clinton, demokrata elnök 2000-ig. 2000-től George W. Bush.
Az agytrösztök dolgozták ki a választási programokat.
- Heritage Foundation - konzervatív agytröszt
- Cato Institute - libertariánus, pártfüggetlen intézmény
- Brookings Institute – liberális-centrista pártfüggetlen intézmény
1992 után a demokrata agytrösztök erősödtek meg. Clintonnal megjelent az image formálás. Bruce Newman politikai marketing, image építés. Nagy költségvetéssel dolgoznak az agytrösztök, sok emberrel.
Angliában[szerkesztés]
Anglia 1976–1980 között a brit konzervatívok hozták létre a pártpolitikai agytrösztöket, hogy hatalomra kerülhessenek. Angliában az agytrösztök kis szervezetek (20-30 ember), kis költségvetéssel.
- CPS (Centre for Policy Studies). Margaret Thatcher hozta létre.
- IEA (International Economic) gazdaságpolitikai agytröszt. Nemzetközi és angol gazdaság összehangolása.
- Adam Smith Institute – általános politikai kérdésekkel foglalkozott.
Magyarországon[szerkesztés]
1990 előtt Magyarországon nem voltak agytrösztök. Az 1990-es évek közepétől jelentkeztek. Minden magyar párt mögött áll egy. A Fidesz eredményes támaszkodott 1998-ban kormányra kerüléséhez a Századvég Politikai elemzések Központjának szolgáltatásait. Az MSZP Clinton agytrösztjeit „importálta” 2002-ben.[forrás?]
A pártpolitikai tevékenységet, vagy aktuálpolitikai elemzést végző agytrösztök mellett a think tank-ek egy másik csoportját a specializált, illetve általános közpolitikai agytrösztök jelentik. Ezek a szervezetek, csoportok tudományos szemlélettel, szakértőként, párt- és aktuálpolitikától függetlenül elemzik a közpolitikát, és a hozzá tartozó szakterületeket. Hasonlószervezetek több nyugat-európai, illetve észak-amerikai országban már hosszabb idő óta léteztek, ám Magyarországon csak az utóbbi években jelentek meg.
Közéjük tartozik például a Professzorok Batthyány Köre, amely konzervatív, de nem pártközeli agytröszt.
Ilyen szervezetek Magyarországon még a Demos Magyarország Alapítvány, a Méltányosság Politikaelemző Központ, illetve a Compass Közpolitikai Intézet.
