Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya

Az alkotmány eredeti kéziratának első oldala

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya (angolul: Constitution of the United States of America) az ország jogrendjének legfőbb jogforrása. Az alkotmányba foglaltak adnak alapot az Egyesült Államok szövetségi kormányzatának működéséhez, meghatározzák a kormányzat, az egyes tagállamok és a polgárok viszonyát. Szövegét a pennsylvaniai Philadelphiában fogadták el 1787. szeptember 17-én, ratifikációjára az elkövetkező években minden államban sor került. Mindösszesen huszonhét alkalommal egészítették ki; az első tíz alkotmánykiegészítés Bill of Rights néven ismert. Felépítését tekintve áll preambulumból, hét cikkelyből és az előbb említett huszonhét alkotmánykiegészítésből.

Ez a dokumentum a történelem legrégebbi alkotmánya, amely még ma is hatályban van (ha nem számoljuk Massachussets (tag)állami alkotmányát, amelyet 1780-ban fogadtak el és mai is hatályban van).

Történeti összefoglaló

Az alkotmány a Konföderációs cikkelyek helyébe lépett, azokat jelentősen továbbfejlesztette. A cikkelyek fő hibáját az alkotmány kijavította, ti. hogy az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának kezében nem volt megfelelő hatalom a törvények betartatására. 1787. február 17-ére a Kongresszus gyűlést hívott össze, ami csúszott, de végül 12 állam részvételével májusában a Kongresszus összeült, hogy a Cikkelyeken változtasson. A végső megoldás a dokumentum újraírása lett. Ez a dokumentum már ténylegesen az alkotmány volt. 1787. szeptember 17-én a dokumentum elkészült, és miután 1788. június 21-én az életbe léptetéshez szükséges többséghez tizenhárom államból kilencedikként New Hampshire is aláírta, 1789. március 4-én hatályba lépett.

1787-ben az Egyesült Államok alkotmánya a világon az elsők között volt, amely kinyilvánította a zsidók egyenjogúságát (a legelső amerikai állam, amelyik egyenlővé tette a zsidókat, Virginia volt 1785-ben, teljes egyenlőségben részesítette a őket, polgári és vallási értelemben egyaránt).

Szövegezés, ratifikációs kívánalmak

1786 szeptemberében 5 állam küldöttei találkoztak az Annapolisi konvenció keretében, hogy a kereskedelmi feltételeket javítandó javaslatokat fogalmazzanak meg a Konföderációs Cikkelyek felülvizsgálatáról. Ezután az államok képviselőit Philadelphiába hívták meg, hogy megvitassák, hogyan lehetne javítani a szövetségi kormányzat működésén. A vita után 1787. február 21-én a Konföderációs Kongresszus magáévá tette a tervet a Cikkelyek revíziójáról. E meghívást a májusi újabb konvencióra tizenkét állam fogadta el, az egyetlen kivétel Rhode Island volt. A határozat szerint, amely a Konvenciót összehívta, a cél a cikkelyek módosítását célzó javaslatok megfogalmazása volt, a küldöttek azonban úgy döntöttek, hogy új Alkotmány szövegjavaslatát dolgozzák ki. A philadelphiai konvenció arról döntött, hogy alapvetően új kormányzati modellt dolgoz ki, amelyet a 13-ból elég kilenc államnak jóváhagynia ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen (a részt vevő államok számára).

A philadelphiai konvenció

A konvenció nem hivatalos napirendje a főleg James Madison által megfogalmazott Virginia-terv volt. Ez főképp a nagyobb államok érdekeire helyezte a hangsúlyt és többek közt a következőket javasolta:

• Erős kétkamarás törvényhozás, Képviselőházzal és Szenátussal.
• A törvényhozás által választott végrehajtó elnök.
• Bírói testület életre szóló mandátummal, gyenge hatalommal.
• A nemzeti törvényhozás vétójoggal rendelkezne az államok szintjén meghozott törvényekkel szemben.

A kisebb államok ehelyett a New Jersey-tervet támogatták, amely az államoknak egyenlő jogokat adott volna.

A kompromisszum kovácsa Roger Sherman volt. Ő azt javasolta, hogy a képviselőházat népességarányosan válasszák, a Szenátusban azonban az államok egyenlő képviseletet kapjanak, és a törvényhozás helyett elektorok válasszanak egy erős elnököt. A rabszolgák helyzetét nem tárgyalta a javaslat, de a népességbe a rabszolgák 3/5-ét is beleszámították, ugyanakkor a szökött rabszolgákat vissza kellett küldeni a szökés helyére.

A ratifikáció

Bár a 16. cikkely nem ezt az eljárást írta elő, a kongresszus elküldte a javaslatot az államoknak és meghatározta a képviseleti elveket.

1787. szeptember 7-én az Alkotmányt befejezték Philadelphiában. A záróbeszédet Benjamin Franklin tartotta. Egyhangú jóváhagyást kért, holott már eldöntötték, hogy az Alkotmány életbelépéséhez elég lesz kilenc állam támogatása.

Miután több államban heves vitákat váltott ki a javaslat, az 1788. június 21-i New Hampshire-i jóváhagyással elérték a kilences határt. Amint erről értesült, a Kongresszus megkezdte az előkészületeket az Alkotmány bevezetésére és 1789. március 4-én megkezdte a munkáját az első kormány, amely az Alkotmány alapján működött.

Történelmi hatások

Az Alkotmány lefektette gondolatok közül sok már nagyon régi és közismert volt. Sok az amerikai republikanizmus irodalmából származott, illetve a 13 állam tapasztalataiból, továbbá a vegyes kormányzat brit tapasztalataiból. A legfontosabb európai hatás Montesquieu-é volt, aki arról írt, hogy a zsarnokság kialakulását csak egymást ellenőrző erők egyensúlya tudja megelőzni. (Az ő gondolatai pedig a Kr. e. 2. századi Polübiosz hatását tükrözi, aki a Római Köztársaság ellensúlyokra épülő alkotmányáról értekezett.) Az alkotmány John Locke hatását is tükrözi. A törvényes eljáráshoz való jog az alkotmányban az 1215-ös Magna Charta közjogi hagyományát követi.

Az Alkotmány ratifikálása államonként
	Dátum	Állam	Szavazatok
			Igen	Nem
1	1787. december 7.	Delaware	30	0
2	1787. december 12.	Pennsylvania	46	23
3	1787. december 18.	New Jersey	38	0
4	1788. január 2.	Georgia	26	0
5	1788. január 9.	Connecticut	128	40
6	1788. február 6.	Massachusetts	187	168
7	1788. április 28.	Maryland	63	11
8	1788. május 23.	Dél-Karolina	149	73
9	1788. június 21.	New Hampshire	57	47
10	1788. június 25.	Virginia	89	79
11	1788. július 26.	New York	30	27
12	1789. november 21.	Észak-Karolina	194	77
13	1790. május 29.	Rhode Island	34	32

Az Alkotmány cikkelyei

• A preambulum, ami leírja az alkotmány öt célját (Preamble):
  • Az államok közti jobb összhang megteremtése
  • Igazság és béke biztosítása
  • Támadások elleni védekezés
  • A nép jóllétének előtérbe helyezését
  • A szabadság biztosítása

Az alkotmány hét főcikkelyből áll:

• 1. A törvényhozói hatalom: (Legislative Branch)
  • A kongresszus, ami a szenátusból és a képviselőházból áll.
  • Választások módja
  • Szenátori és képviselői tisztség betöltésére irányuló előfeltételek
  • A törvényhozói hatalom jogai
• 2. A végrehajtói hatalom (Executive Branch)
  • Az elnökség: Tisztség betöltésének feltételei, elnöki eskű, jogkör.
  • Az alelnök: A szenátus feje
• 3. Bírósági hatalom (Judiciary Branch)
  • Legfelső bíróság (Supreme Court) [magában foglalta a Legfelsőbb Bíróságot és az Alkotmánybíróságot]
  • Tárgyalás esküdtszék jelenlétében minden bűnügyi perben
  • A hitszegés büntetése
• 4. Államok hatalma
  • Az államok és a kormány közti viszony leírása: Miben van az államoknak saját hatásköre, és miben dönthet csak a kongresszus.
  • Az államok közti szabad költözés joga
• 5. Változtatás az alkotmányon
  • Leírja, hogy milyen módon és hogyan lehet változtatást javasolni az alkotmányban.
• 6. Az Egyesült Államok törvényei
  • Minden köztisztviselőnek és bírónak esküt kell tennie az alkotmányra
• 7. Aláírások
  • Eredetileg a 13-ból csak 9 államnak kellett aláírnia, hogy törvénybe lépjen. 1790 májusában a tizenharmadik állam, Rhode Island is aláírta.

A Bill of Rights

Az első tíz alkotmánykiegészítés összessége. Benne megfogalmazott alapvető hat alapjog:szabad szólás vagy sajtószabadság, gyülekezés- és vallásszabadság, szabad fegyvertartás, a vagyon biztonságának joga, az ártatlanság vélelme és a független bíróság előtti megjelenés joga.

Kapcsolódó szócikkek

• Emberi és polgári jogok nyilatkozata

Források

• Ez a szócikk részben vagy egészben az United States Constitution című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk

• Az amerikai alkotmány szövege magyarul
• Hamza Gábor: Alkotmányfejlődés az Amerikai Egyesült Államokban különös tekintettel a hatalmi ágak elválasztására. Parlamenti Szemle 1 (2016) 5-22. http://www.parlamentiszemle.hu/lapszamok/2016-1-lapszam