Természetfeletti
A természetfeletti vagy természetfölötti kifejezés magába foglalja mindazok a tartalmakat, amelyek nem magyarázhatók meg a természet törvényei szerint, amelyek megközelítésére az emberi megismerés biológiailag is leírható és értelmezhető eszközei alkalmatlanok. Elsősorban a vallásokban, az okkultizmusban, az ezoterikában használt fogalom.
Összetett latin szó fordítása: supernaturalis, amely két középkori szóból származik: supra (= fölött) + naturalis (= természet).[1]
Tartalomjegyzék
Vallás[szerkesztés]
A vallásokban a természetfeletti világhoz tartoznak a láthatatlan lények, a különféle csodák és jelenségek (megtestesülés, bilokáció, Mária-jelenések stb.), továbbá a mennyország és a pokol is.
A Biblia Istenről, angyalokról, démonokról és több égről beszél, mint egy többrétegű szféráról.[2]
A teológusok a természetfeletti szó helyett előnyben részesítik a transzcendens kifejezést.
Kereszténység[szerkesztés]
A katolikus teológiai nyelvhasználat "természetfeletti"nek azokat a jelenségeket nevezi, amelyek nem magyarázhatók meg, és amelyek nem sorolhatók ahhoz, amit kötelező érvénnyel mint Istentől kinyilatkoztatottat tartunk számon (pl. jelenések).[3]
Természetfeletti lények[szerkesztés]
A különböző vallásokban számtalan olyan entitással találkozunk, amelyek a fizikai világon túl léteznek, és amelyeket a test érzékszervein keresztül nem érzékelünk.
Csodák[szerkesztés]
Újszövetség[szerkesztés]
Az Újszövetség alapján Jézus számtalan csodát vitt véghez. Korának némely tudósai megkísértették, hogy bizonyítsa isteni voltát. A Biblia így írja le a történetet:
- Ekkor az írástudók és farizeusok közül egyesek azt mondták neki: »Mester, szeretnénk tőled egy jelet látni« .
- Ő azt válaszolta nekik: »A gonosz és parázna nemzedék jelet kíván, de nem kap jelet...« [4]
Nem az volt tehát a probléma, amit kértek, hanem amiért kérték.
Más alkalommal egy farizeus ezt mondta neki:
- Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jött tanító vagy, mert senki nem tudja ezeket a csodákat véghezvinni, amelyeket te cselekszel, hacsak nincs vele az Isten. [5]
Kereszténység[szerkesztés]
A keresztény kultúrkörben a szentek által végrehajtott csodákat a Lélek erejének is nevezik.[6] Ilyen erővel gyógyított Jézus, a tanítványok és a próféták, támasztottak fel halottakat, parancsoltak a természeti erőknek, olvastak mások gondolataiban, vagy jelentették meg a jövőt.
Iréneusz 2. századi püspök öt könyvből álló művében így ír[7]:
- "Sok híre még, hogy az apostolok imádság által halottakat támasztottak fel, és a (jelen) testvéri gyülekezetben is sokszor előfordult: szükséghelyzetben az egész helyi egyház böjtöléssel és buzgó könyörgéssel imádkozott, és az elhunyt lelke visszatért, és az ember a szentek imáinak volt köszönhető.
- Akik valóban (Krisztus) tanítványai, tőle kapják a kegyelmet, és az ő nevében használják fel arra, hogy jót tegyenek a többi emberrel. Egyesek ördögöket űznek ki, mások előre ismerik az eljövendő eseményeket, prófétai látomásokkal és szavakkal rendelkeznek, ismét mások kézrátétellel meggyógyítják a betegeket és helyreállítják az egészségüket .. és mint mondtuk, halottakat is feltámasztottak, akik (még) számos éven át velünk maradtak..."[8]
Buddhizmus[szerkesztés]
Egyes szerzetesek aszkéta gyakorlataik, a meditáció és az erényes életvitel segítségével mágikus tulajdonságokat nyernek, belső hőt állíthatnak elő (tummo), levitációra lesznek képesek, holtakat keltenek életre azzal, hogy szellemüket azokba táplálják. Általában is elmondható, hogy tanításaik szerint képesek meghaladni a hétköznapi emberek által ismert természeti törvényeket.[9]
Tibeti buddhizmus[szerkesztés]
A tibeti buddhizmusban senki sem tagadja a természetfeletti jelenséget, de nem tekintik őket csodának, tehát természetfelettinek. Az úgynevezett csodákat teljesen természetes, mindennapi eseményeknek tartják, amelyek kevésbé ismert törvények és erők megfelelő működéséből születnek.[10]
A tibeti ember rendíthetetlen determinista. Hite szerint minden tudatos cselekedetnek számtalan oka van. Ez okok közül legjobban az követhető, amely a cselekvést végző elméjében jött létre: a tudatos akarat. A tibetiek ideszámítják azokat az okokat is, amelyek akár a cselekvő tudtán kívül is cselekvésre ösztönöztek. Mindkét fajtáját GYU-nak (közvetlen, elvi oknak) nevezik. Aztán következnek azok az okok, amelyek nem a cselekvőben eredtek, de segíthetik a cselekvés véghezvitelét. Ezek a kién-ek. (Pl. a növény gyúja a mag. A talaj, a benne levő különböző szubsztanciák, a víz, levegő, nap, a kertész, aki elvetette a magot stb., ezek a kiének.)[10] Amikor tehát a gondolatok koncentrációjáról, mint egy jelenség közvetlen okáról beszélünk, nem szabad elfelejtenünk, hogy a tibeti misztikusok szerint ez a koncentráció nem spontán, hanem determinált; másodsorban, hogy a közvetlenül látható ok mellett a háttérben sok másodlagos ok is létezik, ezek ugyanúgy szükségesek a jelenség létrehozásához. A pszichikus tréning titka - a tibeti felfogás szerint - olyan koncentrációs erő kifejlesztése, amely messze meghaladja a legtehetségesebb ember képességét. A misztikus mesterek állítják, hogy az elme ilyen koncentrációjának révén energiahullámok jönnek létre, amelyeket többféle módon lehet felhasználni. Hitük szerint ez az energia létrejön minden fizikai vagy szellemi cselekvésnél; a buddhista meghatározás szerint az elme, a beszéd és a test akciója. A pszichikus jelenségek létrejötte ennek az energiának az erejétől és irányától függ.[10]
Hinduizmus[szerkesztés]
A hinduizmusban a sziddhi paranormális vagy természetfeletti képességet jelent, amelyet a tökéletessé vált mestereknek, egyes jógiknak tulajdonítanak. Paramahansza Jógánanda így ír Egy jógi önéletrajza című könyvében:
- "Aki tökéletes egységben él az isteni hatalommal, az tetszése szerint hajthat végre bármilyen változást a kozmikus vízióban, tetszése szerint varázsolhat elő, vagy tüntethet el tárgyakat. Minél inkább megvalósítja Istennel és az ő örök törvényeivel való egységet, annál kevésbé uralkodhat rajta az anyag. Nem a fizikus, hanem a megvalósult mester érti meg az anyagok valódi természetét. Ilyen tudásánál volt képes Jézus is arra, hogy visszaforrassza a szolga fülét, amelyet egyik tanítványa a kardjával levágott.[11]"
Parapszichológia[szerkesztés]
A parapszichológiában a paranormális szót használják inkább helyette, hiszen ami természetfeletti, az nem evilági, márpedig a híveik szerint a parapszichológia tárgyát képező jelenségek nem e világ felett álló jelenségek, hanem nagyon is valóságosak.[12]
Szkeptikusok[szerkesztés]
1964 óta a James Randi Educational Foundation 1 millió dollárt kínált fel annak a személynek vagy csoportnak, aki elfogadott tudományos vizsgálati kritériumok alapján bizonyitani tud bármilyen természetfeletti vagy paranormális képességet. A felkínált összeget senki nem vitte el.
Állítólag a híresen ateista [13] Mussolinival történt az meg, hogy egyik előadása közben azt mondta a hallgatóságának, hogy bebizonyítja nekik, hogy nincs Isten. Ha van Isten, adok neki egy percet, hogy elpusztítson engem – mondta, majd az óráját letette az emelvényre és várta a perc elmúlását, miközben síri csend volt. Miután letelt a perc, így szólt hozzájuk: "Látjátok nincs Isten, még mindig élek!" [14]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.dictionary.com/browse/supernatural?s=t
- ↑ Hit Gyülekezete → természetfeletti
- ↑ Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár → Természetfeletti
- ↑ Mt 12,38-39
- ↑ Jn 3,2
- ↑ Róm 15,19
- ↑ A hamis gnózis (tudás) cáfolata és szétrombolása, lat. Adversus Haereses
- ↑ Ireneusz - Részlet Euszébiosz Egyháztörténetéből
- ↑ Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története. Bp, 2006. 755. o.
- ↑ a b c Alexandra David Neel: Mágusok között Tibetben
- ↑ Luk 22, 49-51
- ↑ Michéle Curcio: Parapszichológia A-tól Z-ig, 1991
- ↑ Benito Mussolini: God does not exist
- ↑ Földvári Tibor: Jelet követelő hitetlenség
