Hugó francia király
| Capet Hugó | |
 | |
| Capet Hugó az igazságszolgáltatást jelképező kézzel, a három ujj a Szentháromságot jelzi | |
| Francia király | |
| Uralkodási ideje | |
| 987. – 996. október 24. | |
| Koronázása | 987. december 25., Noyon  |
| Elődje | V. Lajos |
| Utódja | II. Róbert |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Capeting-dinasztia |
| Született |
939-941 körül Dourdan  |
| Elhunyt |
996. október 24. Prasville |
| Édesapja | Nagy Hugó Neustria grófja |
| Édesanyja | Szász Hedvig |
| Házastársa | Adelaide of Aquitaine |
| Gyermekei |
|
 | |
| Capet Hugó aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Capet Hugó témájú médiaállományokat. | |
Hugó vagy Capet Hugó (Dourdan, 939-941 körül – Prasville, 996. október 24.) a frankok hercege 960-tól, majd Franciaország királya 987-től haláláig, a Capeting-dinasztia első uralkodója.
Apja Nagy Hugó Neustria grófja, anyja Szász Hedvig I. Ottó huga, nagybátyja Odó, Párizs grófja volt. Nagyapja, I. Róbert a Róbertidák/Rupertidák ripuári frank nemzetségéből származott és II. Lajossal riválizált a Nyugati Frank Királyság trónjáért. Egy évig tartó uralkodás után elesett a soissons-i csatában 923-ban.
A Karoling-házbeli V. Lajos 14 hónap uralkodás után vadászbalesetben meghalt. Nem volt fiúörököse, és fivérei törvénytelen utódok voltak. A Frank Királyság előkelő családjai, egyházi méltóságai, élükön Adalbéron reims-i érsek és aurillac-i Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pápa (mindketten közel álltak Ottó udvarához) Hugót választották uralkodójuknak az elhunyt király nagybátyja helyett, Senlis-ben. Noyonban koronázták meg 987. július 3-án.
Hugó szilárd alapokra akarta helyezni a királyságot, ezért 987 karácsonyán Róbert fiát tette meg társkirálynak. Ezzel a lépéssel dinasztiát alapított, szakított a királyválasztás hagyományával. Törvénybe iktatta, hogy csak a legidősebb fiú örökölheti a trón, így akarta elejét venni az esetleges trónviszályoknak. A békés természetű Hugó nem jelentett riválist és veszélyt sem Ottónak, sem vazallusainak. Egyházi emberekkel vette magát körül, kapcsolatokat létesített az arisztokrata családokkal, Normandia hercegével, Anjou grófjával. A Nyugati Frank Királyság (kb. a Schelde, a Maas, a Saône és Rhône közötti terület) alkotta a Francia Királyság magvát, amelynek területét fokozatosan növelték a későbbi francia királyok.
Hugó uralkodása alatt viszonylagos béke honolt a királyságban, a szabad parasztok és jobbágyok új területeket tettek művelhetővé, az apátságok iskolákat nyitottak, a kereskedelem fellendült. Hugó városról városra járva kormányzott. Az első Capeting királyok nem választottak székvárost maguknak.
Dinasztia egyenes ága 1328-ban kihalt, de az oldalági leszármazottak 1848-ig uralkodtak (kivéve a francia forradalom és Francia Császárság idejét).
A dinasztia neve Hugó halála után néhány évtizeddel született. Adémar de Chabannes, a limoge-i Saint-Martial apátság szerzetese és krónikása nevezte művében először Vállköpenyes (Cappa) Hugónak a királyt 1030 körül. A cappa Tours-i Szent Gergely vállköpenyére utal, a Tours-i apátságban őrizték egy darabját, ahol Hugó harmadrendi, laikus apátként teljesített szolgálatot.
Források[szerkesztés]
- Capétiens (987–1498)
- Début de la dynastie des capétiens (987-996)
- Dominique Barthélemy: Nouvelle histoire des capétiens : 987-1214, Seuil, Paris, 2012. ISBN 978-2-02-085163-3
| Előző uralkodó: V. Lajos |
|
Következő uralkodó: II. Róbert |
|
