Körülírás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A körülírás, idegen szóval perifrázis terminus eredetileg a retorika területéhez tartozott. Ezen a szakterületen a szóképek közé tartozik, olyan szócsoportot nevezve meg, amely egyetlen szót helyettesít, több lehetséges céllal. Az egyik nagyobb kifejező erő elérése. Példák erre (magyarul) Árpád fiai, Csaba népe,[1] (franciául) la Ville Lumière (szó szerint ’A világosságváros’) Párizsra értve, la grande bleue (szó szerint ’a nagy kék’) ’a tenger’ helyett,[2] (angolul) the Emerald Isle (szó szerint ’a smaragd sziget’) Írországot megnevezve.[3] Körülírást használnak továbbá gúnyos célzattal (pl. Ott állt ingben, glóriában), kímélő jelleggel (Hátul állt, amikor az észt osztogatták) vagy illetlennek tekintett szavak helyettesítése céljából: Szükségére megy.[1]

A nyelvészetben a „körülírás” terminust átvették a fenti értelemben, de ennél tágabban is. Egyes nyelvek grammatikáiban belefoglalják a valamilyen szófaji értékű szókapcsolatokat (lásd a következő szakaszt), de általában az analitikus grammatikai alakokat is, a szintetikusokkal ellentétben.[4]. Ez abból indul ki, hogy egyes nyelvek történetében analitikus alakok helyettesítettek szintetikusokat ugyanolyan grammatikai jelentések kifejezése végett, ami megfelel a körülírás eredeti meghatározásának (egyetlen szót helyettesítő szócsoport). A francia nyelvben, például, j’ai fait ’csináltam, tettem’ a latin feci megfelelője[2].

A fentieket figyelembe véve megkülönböztethető lexikai körülírás és grammatikai (alaktani).

Lexikai körülírások[szerkesztés]

Egyes nyelvekben, mint például a francia vagy a román, majd mindegyik szófajhoz tartoznak olyan állandósult szókapcsolatok, amelyeket nem elemeznek, mivel alkotóelemeik elveszítették szemantikai autonómiájukat, és ebből a szempontból egység jellemzi őket. Ezen nyelvek grammatikáiban külön terminus is van az ilyen körülírásokra, (franciául) locution, (románul) locuțiune. Magyarul egyes szerzőknél megfelelőjeként megtalálható a valamilyen szófaji értékű szókapcsolat elnevezés.[5]

Az ilyen körülírások egysége többféle kritérium szerint állapítható meg, melyek mindegyikének csak egyesek felelnek meg (franciául):[6]

  • Egyetlen szóval helyettesíthető (paradigmai kritérium), pl. Il voyage en chemin de fer ’Vasúton utazik’ / Il voyage en voiture ’Autóval utazik’.
  • Nem tart be valamilyen szerkesztési szabályt, például nincs determinánsa a benne részt vevő főnévnek (mondattani kritérium): avoir lieu (szó szerint ’hely van’) ’történik’.
  • Jelentése más, mint a külön tekintett összetevőié, vagy szinonimája egy szónak (szemantikai kritérium): bande dessinée (szó szerint ’rajzolt szalag’) ’képregény’, machine à laver (szó szerint ’mosásra való gép’) = lessiveuse ’mosógép’.
  • Ma már magában nem használt szót vagy szókapcsolatot (archaizmust) tartalmaz: d’ores et déjà ’immár, máris’. D’ores egykor magában jelentette azt, hogy ’immár’, tehát a körülírás szó szerinti jelentése ’immár és már’.

Lexikai körülírások szófajok szerint:

  • főnév: francia chemin de fer ’vasút’,[6] román băgare de seamă ’figyelem’;[7]
  • melléknév: fr. Il rencontra une dame comme il faut (szó szerint ’ahogy kell’) ’Rendes hölggyel találkozott’,[6] rom. în floarea vârstei (szó szerint ’a kor virágában’) ’fiatal’;[7]
  • névmás: Quelque chose est arrivé ’Történt valami’,[6] vrute și nevrute (szó szerint ’akartak és nem akartak’) ’sok és sokféle’;[7]
  • határozatlan determináns: n’importe quel (szó szerint ’nem fontos, milyen) ’akármilyen’;[6]
  • ige: magyar váddal illet, harcot folytat, beleegyezését adja;[1] fr. avoir lieu ’történik’, rom. a o lăsa moartă (szó szerint ’holtan hagyja’) ’lemond vmiről’,[7] montenegrói voditi borbu ’harcot folytat’;[8]
  • határozószó: fr. à son corps défendant (szó szerint ’testét védve’) ’akarata ellenére’,[6] rom. cu noaptea-n cap (szó szerint ’az éjszakával a fejben’) ’nagyon korán reggel’;[7]
  • elöljárószó: fr. quant à ’illetően’,[6] rom. de față cu ’jelenlétében’;[7]
  • kötőszó: fr. bien que ’bár’,[6] rom. în schimb (szó szerint ’cserében’) ’viszont’;[7]
  • indulatszó: fr. Par exemple ! (szó szerint ’például’) ’Micsoda?!’,[6] rom. ți-ai găsit! (szó szerint ’találtál magadnak’) ’dehogy, fenéket!’[7]

Egyes esetekben párhuzamosság van különböző szófajokhoz tartozó körülírások szerkezetét illetően: Példák (románul):[9]

cu toate acestea (szó szerint ’mindezekkel’) ’ennek ellenére’ (határozószó) – cu toate că ’bár’ (kötőszó);
în jur ’körül’ (határozószó) – în jurul ’körül’ (kötőszó);
înainte de ’előtt’ (elöljáró) – înainte (ca) să ’mielőtt’ (kötőszó).

Grammatikai körülírások[szerkesztés]

Abból a szempontból, hogy egységes grammatikai jelentésűek, körülírásoknak tekintik az analitikus szerkezetű grammatikai alakokat is. Ilyenek főleg az ige nyelvtani kategóriáit fejezik ki, de egyéb szófajokéit is.

Igei körülírások[szerkesztés]

A körülírásos igealakok, melyeket másként összetetteknek neveznek, segédigékkel alakulnak.

Igemód és igeidőalakok[szerkesztés]

Vannak körülírásos igeidőalakok, a magyarban csak kettő: a kijelentő mód jövő időé (élni fog) és a feltételes mód múlt időé: kért volna.[10]

A francia nyelvben viszonylag sok körülírásos igeidőalak van. A grammatikák összetett alakoknak nevezik a fő ilyeneket, melyeket az avoir (lexikai jelentése ’birtokolni’) és az être (lexikai jelentése lenni) segédigékkel és a lexikai jelentésű igének („főigének”) megfelelő múlt idejű melléknévi igenévvel alakítanak, például az összetett múlt időt: J’ai gagné un beau livre ’Nyertem egy szép könyvet’.[11] Csak a többit nevezik körülírásos igeidőalakoknak, amelyek ún. félsegédigékkel alakulnak és az igének megfelelő főnévi igenévvel, pl. a közvetlen jövő idő: Nous allons goûter le champagne ’Most megkóstoljuk a pezsgőt’.[12]

Az angol nyelvben két igeidőalakon kívül (egyszerű jelen és egyszerű múlt) az összes többi körülírásos: a folyamatos jelen (We are playing cards now ’Most kártyázunk’), a folyamatos múlt (We were playing cards at the time ’Akkor éppen kártyáztunk’) stb.[13]

A románban van egy körülírásos igemód- és egyben igeidőalak (a feltételes mód jelen idő – aș vorbi ’beszélnék’), és a többi igeidőalak többsége is körülírásos: az összetett múlt idő (am vorbit ’beszéltem’) vagy a jövő idő: voi vorbi ’beszélni fogok’.[14]

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben ugyancsak találhatók ilyen igemód- és igeidőalakok: a feltételes mód (Morali bismo ga pośetiti ’Meg kellene látogatnunk őt’),[15] a múlt idő (Jeste li čuli? ’Hallottátok?’),[16] a jövő idő: Jednog dana on će završiti studije ’Egy szép napon be fogja fejezni a tanulmányait’[17] stb.

Igenemet, igeszemléletet, modalitást és pragmatikai jelentést kifejező alakok[szerkesztés]

Az újlatin nyelvekben például, segédigeként a létigével fejezik ki a szenvedő igenemet. Ezt teszik mindegyik ige- és igenévalakba úgy, mint a cselekvő igéket, és hozzáadják a „főigének” megfelel múlt idejű melléknévi igenevet: fr. La lettre a été envoyée ’A levelet elküldték.’ (szó szerint ’A levél volt elküldött’).[18]

A műveltető (idegen szóval faktitív) igenem kifejezése körülírásos például a franciában és az angolban, a ’csinál, tesz’ lexikai jelentésű félsegédigével: fr. Le portier a fait remplir les fiches d’hôtel ’A portás kitöltette a szállodacédulákat’,[19] ang. She makes him eat ’Eteti őt’.[20]

A magyarban egy igeszemléletre, a szokásos cselekvést, történést, állapotot kifejezőre van körülírás, a szokott segédigével: Esténként olvasni szokott.[21]

Az angolban a folyamatos igeidőalakok (lásd fentebb) egyben a folyamatos igeszemléletet is kifejezik.

A franciában igeszemléletet kifejező körülírásokra példák az alábbiak:[22]

  • cselekvés kezdete:
En entandant cette histoire, tout le monde s’est mis à rire ’Ezt a történetet hallva, mindenki elkezdett nevetni’;
Il était sur le point de se coucher, lorsque nous sommes arrivés ’Már majdnem lefeküdt, amikor megérkeztünk’;
  • cselekvés folyamatban léte: Ne dérange pas Stanislas ! Il est en train de travailler ’Ne zavard Stanislas-t! Most dolgozik’;
  • cselekvés vége:
Au bout de trois jours, la pluie a enfin cessé de tomber ’Három nap után az eső végre elállt’ (szó szerint ’… megszűnt esni’);
Tu peux prendre le journal. J’ai fini de le lire ’Elveheted az újságot. Kiolvastam’ (szó szerint ’Befejeztem olvasni’).

Példák modalitást kifejező körülírásokra a következők:

  • cselekvés, történés akaratlan volta: magy. Ha el találod árulni a titkot, megharagszom;[21]
  • cselekvés, történés akart volta: fr. Je veux savoir ’Tudni akarom’;[23]
  • eshetőség: ang. We may have problems ’Lehetséges, hogy gondjaink lesznek’;[24]
  • képesség: magy. El tudod ezt nekem intézni?;[21]
  • kötelezettség, szükségesség: rom. Am a scrie / de scris ’Írnivalóm van’;[25]
  • látszat: fr. Le temps semble s’améliorer ’Az időjárás javulni látszik’;[23]
  • lehetőség: szerb Ja ovde mogu studirati/da studiram ’Én itt tudok tanulni’;[26]
  • majdnem megvalósult cselekvés: fr. Nous avons failli réussir ’Majdnem sikerült (nekünk)’.[27]
  • valószínűség: (franciául) Quelle chaleur ! Il doit faire au moins 35 °C ’Micsoda hőség! Legalább 35 fok lehet’.[22]

Pragmatikai körülírás a magyarban a tetszik segédigével alakul: Tetszett már venni a süteményből?[21]

A fokozást kifejező körülírások[szerkesztés]

Egyes nyelvekben az összes, másokban egyes fokozást kifejező melléknévi és határozószói alakok körülírásosak. A magyar nyelvben csak a tulajdonság kisebb fokát fejezik ki ilyenek, pl. kevésbé rossz, a legkevésbé jó.[28]

Az angolban a legtöbb melléknév és határozószó fokozása csak analitikus (more intersting ’érdekesebb’), egyesek felfelé fokozása csak szintetikus, azaz toldalékkal megvalósított (bigger ’nagyobb’), és néhányat mindkét módszerrel meg lehet valósítani: happier vagy more happy ’boldogabb’, the happiest vagy the most happy ’a legboldogabb’.[4]

A franciában is, kivéve néhány melléknév és határozószó felfelé fokozását illetően, mindegyik fokozott alak analitikus: plus cher ’drágább’, moins cher ’kevésbé drága’, le plus fort ’a legerősebb’, la moins gentille ’a legkevésbé kedves’.[29]

A románban csak analitikus fokozott alakok vannak: mai înalt ’magasabb’, mai puțin înalt ’kevésbé magas’, cel mai înalt ’a legmagasabb’, cel mai puțin înalt ’a legkevésbé magas’.[30]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Hangay 2007, 545. o.
  2. ↑ a b Dubois 2002, 354. o.
  3. ↑ Bussmann 1998, 879. o.
  4. ↑ a b Crystal 2008, 358. o.
  5. ↑ Pl. „igei vagy melléknévi értékű szókapcsolat” (O. Nagy Gábor. Magyar szólások és közmondások. 4. kiadás. Budapest: Gondolat. 1985. Hozzáférés: 2018. március 22), „határozószói értékű szókapcsolat” (B. Gergely Piroska. Az idő főnév időhatározói alakulatainak történetéből. Nyelv- és irodalomtudományi közlemények. XXVII. évf. 1983. 1. sz. Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának kiadója. 1983. 47 52. o. Hozzáférés: 2018. március 22), „lexéma értékű szókapcsolatok” (Ittzés Nóra. Tájékoztató a szótár szerkesztési elveiről, szerkezetéről és használatának módjáról. A magyar nyelv nagyszótára. Hozzáférés: 2018. március 22).
  6. ↑ a b c d e f g h i Grevisse – Goosse 2007, 196–197. o.
  7. ↑ a b c d e f g h Constantinescu-Dobridor 1998, locuțiune szócikk.
  8. ↑ Čirgić 2010, 168. o. (montenegrói grammatika).
  9. ↑ Avram 1997, 33. o
  10. ↑ Bokor 2007, 275. o.
  11. ↑ Karakai 2006, 63. o.
  12. ↑ Karakai 2006, 66. o.
  13. ↑ Eastwood 1998, 82. o.
  14. ↑ Constantinescu-Dobridor 1998, perifrază szócikk.
  15. ↑ Čirgić 2010, 177. o. (montenegrói grammatika).
  16. ↑ Barić 1997, 240. o. (horvát grammatika).
  17. ↑ Klajn 2005, 119. o. (szerb grammatika).
  18. ↑ Karakai 2013, 51. o.
  19. ↑ Karakai 2013, 52–53. o.
  20. ↑ Crystal 2008, p 70. o.
  21. ↑ a b c d Lengyel 1999.
  22. ↑ a b Delatour 2004, 100. o.
  23. ↑ a b Mauger 1971, 287. o.
  24. ↑ Eastwood 1994, 114. o.
  25. ↑ Avram 1997, 198. o.
  26. ↑ Moldovan – Radan 1997, 114. o.
  27. ↑ Mauger 1971, 286. o.
  28. ↑ Bokor 2007, 225. o.
  29. ↑ Karakai 2013, 122. o.
  30. ↑ Avram 1997, 121–124. o.

Források[szerkesztés]

  • (románul) Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
  • (horvátul) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1 (Hozzáférés: 2018. március 22)
  • Bokor József. Szóalaktan. A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 254–292. o. (Hozzáférés: 2018. március 22)
  • Bokor József. Szófajtan. A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 197–253. o. (Hozzáférés: 2018. március 22)
  • (angolul) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2018. március 22)
  • (montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2018. március 22)
  • (románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline. DTL (Hozzáférés: 2018. március 22)
  • (angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2018. március 22)
  • (franciául) Delatour, Yvonne et al. Nouvelle grammaire du français (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. ISBN 2-01-155271-0 (Hozzáférés: 2018. március 22)
  • (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
  • (angolul) Eastwood, John. Oxford Guide to English Grammar (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, ISBN 0-19-431351-4 (Hozzáférés: 2018. március 22)
  • (franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9
  • Hangay Zoltán. Szövegtan. A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 521–554. o. (Hozzáférés: 2017. 2018. március 22)
  • Karakai Imre. Francia nyelvtan magyaroknak. 6. kiadás. Legutóbbi frissítés: 2013. december 2. (Hozzáférés: 2018. március 22)
  • (szerbül) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2018. március 22)
  • Lengyel Klára. A segédigék kérdéséhez. Magyar Nyelvőr. 1. sz. 1999 (Hozzáférés: 2018. március 22)
  • (franciául) Mauger, Gaston. Grammaire pratique du français d’aujourd’hui (A mai francia nyelv gyakorlati grammatikája). 4. kiadás. Párizs: Hachette. 1971
  • (románul) Moldovan, Valentin – Radan, Milja N. Gramatika srpskog jezika. Morfologija (A szerb nyelv grammatikája. Alaktan). Temesvár: Sedona. 1996. ISBN 973-97457-4-1
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Körülírás&oldid=20698566”