Ligurok
A ligurok (görögül: Λιγυες) ókori nép volt, akik nevet adtak Liguriának, annak a területnek, amely Itália északi részétől Gallia déli részéig terjedt a Római Birodalom idején. A mai területek, ahol a ligurok éltek: Toszkána északi része, Piemont, Lombardia egy része, és Franciaország délkeleti része.
A ligur területek valamikor ennél kiterjedtebbek lehettek. Hésziodosz Katalógusai (I. e. 6. század) szerint egyike voltak a három nagy barbár népnek az etiópok és a szkíták mellett, akik az ismert világ perifériáit uralták. Avienus (I. e. 4. század) arról ír, hogy a ligurok hatalma valaha elért az Északi-tengerig, ahonnan a kelták szorították vissza őket. Potenciálisan ligur eredetű neveket találtak Szicíliában, a Rhône völgyében, Korzikán és Szardínián is.
Nem tudni, vajon preindoeurópai nép volt-e, rokonai az ibéreknek; külön indoeurópai nép italikus és kelta keveredéssel; vagy a kelták egy ága. Egy másik elmélet a mai Andalúziába, Beticába vezeti vissza az eredetüket.
A ligurokat először a gallok, majd a rómaiak asszimilálták.
Források[szerkesztés]
- Anthon, Charles. A Classical Dictionary (angol nyelven). Harper & Brothers, 537. o. (1895). Hozzáférés ideje: 2012. március 18.
- Boardman, John. The Cambridge Ancient History (angol nyelven). Cambridge University Press (1988). ISBN 0521228042. Hozzáférés ideje: 2012. március 18.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Ligures című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
