Mássalhangzó-zöngésülés és -zöngétlenedés

A fonológiában a zöngésülés és zöngétlenedés hangváltozást jelent. Ennek során a mássalhangzó megváltozik, és egy adott zöngétlen hang a zöngés párjává alakul vagy fordítva.

A zöngésülés a mássalhangzók változásain belül a részleges hasonulások közé tartozik, a hang hangszálműködés szerint hasonul.

A zöngésülés esetei

• A h két magánhangzó közt vagy zengőhang szomszédságában, azok hatására, zöngésül.
• sugorgat > zsugorgat
• Zöngésülés előfordult a magyar nyelvfejlődésben, pl. a p--ből b- lett.
• Intervokalikus zöngésülés: a zöngésülés a környező magánhangzók miatt lépett fel
  • Halotti Beszéd: szoboduχ’χ’a ~ szabadíjja
• Csak egyes szavakra kiterjedő zöngésülés
  • k > g
    • Szó elején: török küren > magyar görény
    • Szó végén: török tözäk > magyar tőzeg
  • t > d
    • Szó elején: török törsöl > magyar dörzsöl
  • sz > z
    • Szó elején: szaj > zaj
    • Szó belsejében: hé-szak > hézag
  • s > zs
    • Szó elején: sugorgat > zsugorgat
    • Szó belsejében: török törsöl > magyar dörzsöl

Zöngétlenedés

A szóvégi zöngés mássalhangzó gyakran zöngétlenedik a Du.túl nyugati részén. Pl.: küszöp, szalat, áty.

Példák a zöngésülésre az angol nyelvben

Az alábbi néhány angol szópár bemutatja a mássalhangzók zöngésülését:

• belief - believe
• life - live
• proof - prove
• strife - strive
• thief - thieve

Források

• Kiss Jenő & Pusztai Ferenc (2003, szerk.): Magyar Nyelvtörténet, Budapest: Osiris Kiadó.
• E. Abaffy Erzsébet (2003a): Hangtörténet. Az ősmagyar kor. In Kiss & Pusztai (2003), 106–128.
• E. Abaffy Erzsébet (2003b): Hangtörténet. Az ómagyar kor. In Kiss & Pusztai (2003), 301–351.
• Roach, Peter (2004), "British English: Received Pronunciation", Journal of the International Phonetic Association 34 (2): 239–245