Misztériumjáték
A misztériumjáték vagy misztériumdráma az angol és francia területeken alakult ki a liturgikus drámákból. A városi polgárság műfaja volt, első utalás az előadására 1374-ből való. Tárgya elsősorban Jézus élete volt. Magyarországon a betlehemezés is a középkori misztériumokból alakult ki, ezért nevezték paraszti misztériumjátéknak is. Franciául mystére, az angol nyelvben mystery a neve.
Misztériumjáték technikája[szerkesztés]
A játék eredetileg a templom kapuja előtt játszódott, fejlődése azonban egyre nagyobb területet követelt, így alakultak ki az úgynevezett szimultán színpadok amelyek 10-12 színpadképből álltak. Ezeken a képeken a mennyországtól a bibliai helyszíneken át a pokolig minden fontosabb helyszín volt ábrázolva. Rendszerint egy hosszú emelvény-rendszeren voltak elhelyezve a város főterén. A álló közönség minden jelenet után egy másik képhez vonult az előadás folytatásáért. Angliában olyan megoldás is volt, ahol az emberek ülve nézték az előadást és a képeket lovaskocsi vontatta el a nézők előtt a szereplőkkel együtt.
Misztériumjáték Magyarországon[szerkesztés]
A magyar kutatók a 19. században kezdték keresni a magyar nyelvű középkori misztériumjátékot. Ekkor irányult a figyelem a paraszti betlehemes játékokra, mert azt remélték, hogy ezek segítségével sikerül majd rekonstruálni az eltűnt középkori magyar misztériumjátékot. Ez a tudományos meggondolás késztette Gyulai Pált arra, hogy a Magyar Népköltési Gyűjtemény első kötetét betlehemes játékok közzétételével kezdje. A 15. századtól itáliai típusú féldramatikus passiószövegek szép számmal maradtak ránk. Arról is van tudomásunk, hogy a 16. században írtak már magyar passiót, azonban a legrégibb fennmaradt magyar passiószövegek 18. századiak, amikor Magyarországon, különösen Csíksomlyón virágzott a misztériumjáték. A karácsonyi és úrnapi misztériumjátékaink egy századdal régebbiek.
Fajtái[szerkesztés]
- passiójáték: legfejlettebb formája
- mystére mimée: némajelenetekkel kerül bemutatásra
- mystére profane: ebben a változatban több a világi, főleg történelmi elem
Források[szerkesztés]
- Kardos Tibor–Dömötör Tekla: Régi magyar drámai emlékek I–II., Budapest, 1960
- Színházi kislexikon, Gondolat, Budapest 1969
- Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 628–629. o. ISBN 963-05-1288-2
