Burgundia
| Burgundia (Bourgogne Borgoègne) | |||
![Clos Vougeot, kastély a burgundiai borvidéken[1]](https://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Clos_de_Veugeot_01.JPG) | |||
| Clos Vougeot, kastély a burgundiai borvidéken[1] | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Rang | Régió | ||
| Székhely | Dijon | ||
| Megyéi |
Côte-d’Or (21) Nièvre (58) Saône-et-Loire (71) Yonne (89) | ||
| Elnök | François Patriat | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 642 687 fő (2013) | ||
| Népsűrűség | 52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31582 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) | ||
 | |||
| Burgundia régió elhelyezkedése | |||
| Burgundia weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Burgundia témájú médiaállományokat. | |||
Burgundia (franciául Bourgogne, burgundiul Borgoègne) Franciaország történelmi régióinak egyike. Korábban területe a Német-római Birodalom része volt. Területe az időben is változott, nevét a germán burgundokról kapta. A történelem során a mai Bourgogne régiónál sokkal nagyobb területet fedett a Burgundia név. Idetartozott többek között a mai francia Franche-Comté, Provence, Savoya és Elzász is.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A germán burgundok királyságai[szerkesztés]
A Frank Birodalom utódállamai[szerkesztés]
Jámbor Lajos az egységes Frank Birodalom utolsó királyának és császárának fiai 843-ban a verduni szerződésben felosztották egymás között a birodalmat, így három királyságot hozva létre. A középső részt (Itália valamint nagyjából a Rajna, Rhône és a Maas közötti területet és Frízföldet valamint a királyi cím mellé a császárit a legidősebb fiú, Lothár örökölte.
A Középső Frank Királyságnak a ribemonti szerződéssel 880-ban történő felosztása során a nagyjából Baseltől északra eső rész Lotaringia néven a Keleti Frank Királysághoz került, a déli részből Itália önálló Itáliai Királysággá, a többi ma Franciaországhoz és Svájchoz tartozó terület pedig Burgundiai Királyság-gá vált.
A Burgundiai Királyság hamarosan kettévált felső-burgundiai és alsó-burgundiai királyságokká, majd 933-ban újra egyesültek Areláti Királyság néven.
A Burgund Szabadgrófság[szerkesztés]
A Burgundi Hercegség[szerkesztés]
A Burgundi hercegség a százéves háborút követően független lett Franciaországtól. Szerzett területeket a Német-római Birodalomtól is. Előnye az volt, hogy rendkívül nagy jövedelmű területek is hozzá tartoztak (Németalföld, a mai Belgium és Hollandia), hátránya viszont az, hogy területe szétszabdalt volt. Állandó hadsereget kellett felállítania és rendkívül sebezhető volt. A 15. század második felében XI. Lajos francia király fel akarta számolni, ezért Merész Károly burgund uralkodó létrehozta az elégedetlen koronahercegek koalícióját. Merész Károly a királyi címet is meg akarta szerezni, ezért III. Frigyes német-római császárhoz fordult. Nem volt fia, csak egyetlen leánya, Burgundi Mária, őt Frigyes fiához, Miksa főherceghez adta feleségül. A Burgundi Hercegség Merész Károly halála után XI. Lajos királynak jutott, ám az értékesebb rész, Németalföld Merész Károly lányának, Máriának hozományaként a Habsburgokhoz került, ezzel is gyarapítva a Habsburg Birodalmat.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
|
