Húszas számrendszer
Számjelölő rendszerek |
---|
Arab · Babiloni · Csuvas · Egyiptomi · Görög · Inka · Maja · Római · |
Számábrázolási rendszerek |
1 · 2 · 3 · 4 · 5 · 6 · 7 · 8 · 9 · 10 · 12 · 14 · 16 · 20 · 60 |
Vegyes alapú számrendszer |
A húszas számrendszer olyan helyiérték-jelölő számrendszer, aminek alapja a 20-as szám. Eredete valószínűleg az, hogy az embernek tíz ujj van a kezén és tíz lábujja van, ami összesen 20. (Ritkán használt elnevezéssel: vigezimális rendszer, ami a latin vigesimus szóból ered, jelentése: „huszadik”.)
Tartalomjegyzék
A számjegyek modern jelölése[szerkesztés]
A hindu–arab számírás mind a 10 számjegyét használja ez a számrendszer. Mivel azonban ez nem elég, ezért a latin ábécé első tíz betűjét is használni kell, amelyek a 10-től 19-ig terjedő számoknak felelnek meg.
Tízes | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
Húszas | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I* | J |
Az „I” betű bizonyos betűképek esetén az 1-es számjeggyel összetéveszthető, ennek ellenére használják.
Példák:
- 4010 a húszas rendszerben = 2 × 201 + 0 × 200 = 2020
- 27010 a húszas rendszerben = 13 × 201 + 10 × 200 = DA20
- 40010 a húszas rendszerben = 1 × 202 + 0 × 201 + 0 × 200 = 10020
Átváltás tízes számrendszerből húszasba[szerkesztés]
Az átváltandó számot a bal felső cellába írjuk. Fentről lefelé haladva az alapszámmal (ami: 20) osztunk, amíg az alapszámmal osztható marad. A maradékot, mint osztás előtti egész értéket a jobb oldali oszlopba írjuk. Az átváltott érték a jobb oldali oszlopban keletkezik, amit alulról felfelé olvasunk ki.
A jelen példában a tízes számrendszerbeli 2016-ot alakítjuk át húszas számrendszerbeli számmá:
Tízes | Húszas |
---|---|
2016 | 16 |
100 | 0 |
5 | 5 |
Vagyis
Előfordulása[szerkesztés]
Dél-Amerika[szerkesztés]
A húszas számrendszer legismertebb alkalmazói a dél-amerikai maják és az inkák voltak, akiknek nem csak a számrendszere, hanem a maja naptár is a 20-as számon alapult. A maják az alábbi többszörösöket használták: kal (20), bak (202 = 400), pic (203 = 8000), calab (204 = 160 000), kinchil (205 = 3 200 000) és alau (206 = 64 000 000).
A húszas számrendszer alkalmazására a modern nyelvekben is bőven van példa. Az eszkimó nyelvben a 20 jelentése „a teljes ember”.
Európa[szerkesztés]
- A francia nyelvben a 80 az quatre-vingts, vagyis „négy húszas”, és az archaikus sixvingts forma („hat húszas”) is létezik.
- A dán nyelvben a 60 és 80 számokat (tresindstyve és firsindstyve) tres és firs alakban rövidítik (jelentésük „három húszas” és „négy húszas”) .
- A 20 (njëzet) az albán nyelv egyik alapszáma. A 40 (dyzet) jelentése 2×20. Az arbëreshë nyelvjárás Olaszországban a trizetë szót használja a 60 jelölésére (=3×20).
- A baszk nyelvben a 40 (berrogei), a 60 (hirurogei) és a 80 (laurogei), jelentésük: 2×20, 3×20, 4×20.
- Az 1971 előtti brit pénzrendszerben 20 shilling tett ki egy angol fontot (egyenként 12 penny értékben).
Ázsia[szerkesztés]
- A Bhutánban hivatalos dzongkha nyelvben a 20-as szám hatványait (20, 400, 8000 és 160 000) külön szóval jelölik, de a nyelvben a 10-es számrendszer elemei is megtalálhatók.
- Az Indiában beszélt munda nyelvekben (főbb nyelvcsoportjai: szantáli, mundari, khérvári) külön szóval jelölik a 20-at, például a didej nyelvben a 20 az kuri, a 100 mal-kuri (=5×20).
- Japánban a kihalt ainu nyelvben a 20-nak külön neve van, hotnep, és például a 30-at is ehhez viszonyítják: wanpe etu hotnep („a 2×20-hoz 10 hiányzik”).
Afrika[szerkesztés]
Afrikában is elterjedt, például a joruba nyelvben a 20 többszöröseit használják: ogun = 20, ogoji = 40, ogota = 60, ogorin = 80, ogorun = 100.
Maja számok[szerkesztés]
A táblázat a maja számok szimbólumait mutatja a jukaték maja, a navatl (modern írásmóddal) és a klasszikus navatl nyelv szavaival.
1 - 10 között | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 (egy) | 2 (kettő) | 3 (három) | 4 (négy) | 5 (öt) | 6 (hat) | 7 (hét) | 8 (nyolc) | 9 (kilenc) | 10 (tíz) |
Hun | Ka'ah | Óox | Kan | Ho' | Wak | Uk | Waxak | Bolon | Lahun |
Se | Ome | Yeyi | Naui | Makuili | Chikuasen | Chikome | Chikueyi | Chiknaui | Majtlaktli |
Ce | Ome | Yei | Nahui | Macuilli | Chicuace | Chicome | Chicuei | Chicnahui | Matlactli |
11 - 20 között | |||||||||
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
Buluk | Lahka'a | Óox lahun | Kan lahun | Ho' lahun | Wak lahun | Uk lahun | Waxak lahun | Bolon lahun | Hun k'áal |
Majtlaktli onse | Majtlaktli omome | Majtlaktli omeyi | Majtlaktli onnaui | Kaxtoli | Kaxtoli onse | Kaxtoli omome | Kaxtoli omeyi | Kaxtoli onnaui | Sempouali |
Matlactli huan ce | Matlactli huan ome | Matlactli huan yei | Matlactli huan nahui | Caxtolli | Caxtolli huan ce | Caxtolli huan ome | Caxtolli huan yei | Caxtolli huan nahui | Cempohualli |
21 - 30 között | |||||||||
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
Hump'éel katak hun k'áal | Ka'ah katak hun k'áal | Óox katak hun k'áal | Kan katak hun k'áal | Ho' katak hun k'áal | Wak katak hun k'áal | Uk katak hun k'áal | Waxak katak hun k'áal | Bolon katak hun k'áal | Lahun katak hun k'áal |
Sempouali onse | Sempouali omome | Sempouali omeyi | Sempouali onnaui | Sempouali ommakuili | Sempouali onchikuasen | Sempouali onchikome | Sempouali onchikueyi | Sempouali onchiknaui | Sempouali ommajtlaktli |
Cempohualli huan ce | Cempohualli huan ome | Cempohualli huan yei | Cempohualli huan nahui | Cempohualli huan macuilli | Cempohualli huan chicuace | Cempohualli huan chicome | Cempohualli huan chicuei | Cempohualli huan chicnahui | Cempohualli huan matlactli |
31 - 40 között | |||||||||
31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 |
Buluk katak hun k'áal | Lahka'a katak hun k'áal | Óox lahun katak hun k'áal | Kan lahun katak hun k'áal | Ho' lahun katak hun k'áal | Wak lahun katak hun k'áal | Uk lahun katak hun k'áal | Waxak lahun katak hun k'áal | Bolon lahun katak hun k'áal | Ka' k'áal |
Sempouali ommajtlaktli onse | Sempouali ommajtlaktli omome | Sempouali ommajtlaktli omeyi | Sempouali ommajtlaktli onnaui | Sempouali onkaxtoli | Sempouali onkaxtoli onse | Sempouali onkaxtoli omome | Sempouali onkaxtoli omeyi | Sempouali onkaxtoli onnaui | Ompouali |
Cempohualli huan matlactli huan ce | Cempohualli huan matlactli huan ome | Cempohualli huan matlactli huan yei | Cempohualli huan matlactli huan nahui | Cempohualli huan caxtolli | Cempohualli huan caxtolli huan ce | Cempohualli huan caxtolli huan ome | Cempohualli huan caxtolli huan yei | Cempohualli huan caxtolli huan nahui | Ompohualli |
20 - 200 között, húszas lépésekben | |||||||||
20 | 40 | 60 | 80 | 100 | 120 | 140 | 160 | 180 | 200 |
Hun k'áal | Ka' k'áal | Óox k'áal | Kan k'áal | Ho' k'áal | Wak k'áal | Uk k'áal | Waxak k'áal | Bolon k'áal | Lahun k'áal |
Sempouali | Ompouali | Yepouali | Naupouali | Makuilpouali | Chikuasempouali | Chikompouali | Chikuepouali | Chiknaupouali | Majtlakpouali |
Cempohualli | Ompohualli | Yeipohualli | Nauhpohualli | Macuilpohualli | Chicuacepohualli | Chicomepohualli | Chicueipohualli | Chicnahuipohualli | Matlacpohualli |
220 - 400 között, húszas lépésekben | |||||||||
220 | 240 | 260 | 280 | 300 | 320 | 340 | 360 | 380 | 400 |
Buluk k'áal | Lahka'a k'áal | Óox lahun k'áal | Kan lahun k'áal | Ho' lahun k'áal | Wak lahun k'áal | Uk lahun k'áal | Waxak lahun k'áal | Bolon lahun k'áal | Hun bak |
Majtlaktli onse pouali | Majtlaktli omome pouali | Majtlaktli omeyi pouali | Majtlaktli onnaui pouali | Kaxtolpouali | Kaxtolli onse pouali | Kaxtolli omome pouali | Kaxtolli omeyi pouali | Kaxtolli onnaui pouali | Sentsontli |
Matlactli huan ce pohualli | Matlactli huan ome pohualli | Matlactli huan yei pohualli | Matlactli huan nahui pohualli | Caxtolpohualli | Caxtolli huan ce pohualli | Caxtolli huan ome pohualli | Caxtolli huan yei pohualli | Caxtolli huan nahui pohualli | Centzontli |
Források[szerkesztés]
- Mario Livio: The Golden Ratio - The Story of Phi, the World's Most Astonishing Number, Broadway Books, New York
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Vigesimal című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Szakirodalom[szerkesztés]
- Karl Menninger: Number words and number symbols: a cultural history of numbers; translated by Paul Broneer from the revised German edition. Cambridge, Mass.: M.I.T. Press, 1969 (also available in paperback: New York: Dover, 1992 ISBN 0-486-27096-3)
- Levi Leonard Conant: The Number Concept: Its Origin and Development; New York, New York: MacMillon & Co, 1931. Project Gutenberg EBook