Karoling-ház
| Karoling-ház | |
 | |
| Államok, melyekben uralkodtak tagjai | |
| Államnév | Az egységes Frank Királyság királyai |
| Időszak | 751 – 840 |
| Államnév | A nyugati Frank Királyság királyai |
| Időszak | 843 – 987 |
| Államnév | A keleti Frank Királyság királyai |
| Időszak | 843 – 918 |
| Államnév | A Középső Frank Királyság királyai |
| Időszak | 843 – 900 |
| Államnév | Vermandois grófjai |
| Időszak | 834 – 1085 |
| Alapító | Metzi Arnulf († 641) |
| Utolsó tag | II. Ottó vermandois-i gróf († 1085) |
| A Karoling-ház uralkodói |
|---|
| Pipinidák |
|
| Arnulfingok |
|
| Karolingok |
|
| A verduni szerződés (843) után |
|
A Karoling dinasztia irányította a Frank Birodalmat és utódállamait a 8.-tól a 10. századig, miután 751-ben megdöntötték a Merovingok uralmát. Az uralkodóház nevét Martell Károlyról (Carolus Martellus) kapta, aki 732-ben megverte a mórokat a Tours melletti csatában, korábban Pippin-nemzetségként (vagy Pippinidák néven) nevezték őket. Legnagyobb alakja Nagy Károly (latinul Carolus Magnus) volt, akit 800-ban III. Leó pápa a Szent Római Birodalom császárává koronázott.
Tartalomjegyzék
Történet[szerkesztés]
A dinasztia két jelentős nemzetség összeolvadásából jött létre. Egyrészt a Pipin-nemzetség másrészt Metzi Arnulf (Szent Arnulf), aki a Metzi egyházmegye püspökeként a 7. század végén nagy befolyással bírt a Meroving királyságokban, közös leszármazottaiból.
Pipin-nemzetség[szerkesztés]
Austrasiai nemzetség, amely a 7. században tartósan meg tudta szerezni a majordomusi tisztséget. Hatalmuk odáig jutott, hogy idősebb Pipin (-640) fia, I. Grimoald megpróbálta saját fiát, az uralkodó Meroving király adoptált fiaként Childebert néven trónra ültetni. Azonban az apa és fia is 662-ben meghalt. Örökségük Grimolad nővére révén az Arnulfoké lett, azonban mivel a Pipin család volt a tekintélyesebb, ezért Pipin-nemzetségként éltek tovább.
Arnulfingok[szerkesztés]
Mivel a katolikus egyházban a gergelyi reformokig nem volt általánosan kötelező a cölibátus, Metzi Arnulfnak fia született, Ansegisel, aki Szent Beggát (Landeni Pepin lányát) vette feleségül. Mivel a Pipin nemzetség Begga bátyjának 662-es halálával kihalt, fiuk, Herstali vagy más néven középső Pipin örökölte hatalmukat, illetve szerezte meg Austrasia majordomusa tisztséget.
Középső Pipin[szerkesztés]
Középső Pipin családja és a Frank Birodalom számára is döntő győzelmet aratott 687-ben a tertry-i csatában, amelynek következtében mind Austrasia, mind Neustria háznagya ő lett. Ezt követően északon hozzáfogott, hogy a Rajna és a Waal folyókon átkelt frízeket (690, 695) és frízföldet meghódoltassa és keresztény hitre térítse. Pipin és II. Grimoald nevű fia 714-es halála után özvegye Theudoald nevű unokája nevében próbált meg kormányozni, amely a család hatalmának meggyengüléséhez vezetett. Végül a nemzetség tekintélyét Pipin egyik ágyasától született fia Martell (katonai pöröly) Károly állította újra helyre, aki magához ragadta a hatalmat.
Karolingok[szerkesztés]
Pipin törvénytelen fia, Martell Károly olyannyira megerősítette hatalmát (tekintélyének a 732-es poitiers-i győzelem óriásit segített) hogy több évig az uralkodó meroving király nélkül kormányzott. Majordomusi tisztségében két fia III. Pipin frank király, illetve I. Karlmann frank király követte, ezáltal a Frank Birodalom újra felosztásra került. Nem tartott azonban ez sokáig mivel Karlemann 747-ben lemondott tisztségéről és Monte Casino kolostorába vonult, majd 754-ben elhunyt.
III. Pipin frank király (Kis Pipin) a frank előkelők és Zakariás pápa támogatásával (aki a longobárdok elleni küzdelemben kapott segítséget a frankoktól) 751-ben letaszította a trónról, majd kolostorba záratta III. Childerich frank királyt, az utolsó Meroving királyt, és elfoglalta a trónt. 752-ben, Zakariás pápa engedélyével, Szent Bonifác frank királlyá koronázta Pipint.
Nagy Károly, Kis Pipin fia, 768-ban lett a frankok királya és III. Leó pápa 800-ban koronázta császárrá, ezzel megerősítette Zakariás pápa 8 évvel korábbi döntését, így vált törvényessé a nem királyi vérből származó Karolingok uralkodói joga.
A verduni szerződésben (843) létrehozott három frank állam mindegyikében a Karolingok uralkodtak.
A nyugati frank királyságban a hatalmat 987-ben átvevő Capeting-dinasztia a Karoling család egyik ágából eredt.
A Keleti Frank Királyságban, amelyből a Német-római Birodalom kialakult, a Karolingok 911-ig ültek a trónon; utána egy szász hercegi család követte őket.
Források[szerkesztés]
- Epperlein, Siegfried: Nagy Károly. Budapest, Gondolat Kiadó, 1982. ISBN 9632811100
- Papp Imre: Nagy Károly és kora. Debrecen, Csokonai Kiadó, 1997. ISBN 9789632601069
További információk[szerkesztés]
- http://www.themolloys.net/molloy/france/carolingian[halott link] dynasty/carolingian dynasty.htm
|
