Libanon

Libanoni Köztársaság
الجمهوريّة اللبنانيّة (Al Jumhuriyah al Lubnaniyah) République libanaise
Libanon zászlaja Libanon címere
Nemzeti himnusz: Koullouna Lilouataan Lil Oula Lil Alam
Fővárosa	Bejrút
é. sz. 33° 49′ 60″, k. h. 35° 46′ 00″33.833333, 35.766667
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Michel Aoun
Miniszterelnök	Szaad Haríri
Hivatalos nyelv	arab, francia (az alkotmány szerint)
Beszélt nyelvek	angol, örmény nyelv
Függetlenség	Franciaországtól
kikiáltása	1943. november 22.
Tagság	ENSZ, IMF, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint	4 467 390 fő (2013)
Rangsorban	119
Becsült	6 200 000 fő (2017)
Rangsorban	119
Népsűrűség	~ 600 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10 452 km²
Rangsorban	166
Víz	1,6%
Időzóna	UTC+02:00 UTC+03:00 Kelet-európai idő kelet-európai nyári idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Libanoni font (LBP)
Nemzetközi gépkocsijel	RL
Hívószám	961
Segélyhívó telefonszám	140 175 112 160
Internet TLD	.lb
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	Type A Type B Europlug Type D BS 1363
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Libanoni Köztársaság témájú médiaállományokat.
Szíria Izrael BEJRÚT Tripoli El Mîna Hermel Chekka Batroûn Biblosz Joūnié Baalbek Zahlé Szidón Dzsazzin Türosz Naqoura Földközi-tenger Libanoni- hegység Golán-fennsík

Libanon, hivatalos nevén: Libanoni Köztársaság (arabul: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Északról és keletről Szíria, délről Izrael, nyugatról pedig a Földközi-tenger határolja.

Története

Előtörténet

Türosz ostromának (Kr. e. 3. század) egy rajza

Az ókorban a föníciaiak éltek ezen a területen, akik tengerparti, kereskedő kultúrája több mint 2000 évig virágzott (Kr. e. 2700-450). Ősi romok találhatók Bübloszban, Bejrútban, Szidónban és Türoszban is. Büblosz, az egyik legjelentősebb föníciai város területén már a Kr. e. 28. században kereskedelmi kolónia létezett. A föníciaiak a Földközi-tenger medencéjében számos helyre eljutottak, és kereskedő kolóniákat alapítottak (például Karthágót). Fönícia hűbéresi viszonyban volt az Újbabiloni birodalommal, ténylegesen csak a Perzsa Birodalom foglalta el. Később Nagy Sándor birodalmának része lett, akinek halála után birodalma szétesett, Libanon I. Szeleukosz uralma alá került. A rómaiak a Kr. e. 1. században foglalták el a területet, ami a Római Birodalom bukása után a Bizánci Birodalom részévé vált egészen az arabok hódításáig a 7. században.

A középkorban Libanon nagy szerepet játszott a keresztes háborúkban. Itt vonultak a keresztesek Jeruzsálem felé, illetve később a keresztes államok része lett. A mai Libanon területének déli része a Jeruzsálemi Királysághoz tartozott, az északi rész a Tripoli fejedelemség központja lett. Libanon területe csak a 13. század végére került újra muszlim kézre: előbb az egyiptomi központú Mamlúk Birodalom, majd 1516-tól az Oszmán Birodalom része lett. A libanoni kikötők fontos szerepet játszottak a Velencével és más itáliai államokkal folytatott kereskedelemben. A helyi keresztények felett Franciaország vállalt védnöki szerepet.

A modern Libanon

Az első világháború után Libanon a francia népszövetségi irányítás alatt álló Szíriához került. 1926. szeptember 1-jén Franciaország létrehozta a független Libanoni Köztársaságot, ami immár önálló állam volt, de még mindig a szíriai népszövetségi mandátum irányítása alatt állt. 1941-ben a Vichy Franciaország megengedte, hogy a német hadsereg keresztülvonuljon Szírián Irak felé, ahol britekkel harcoltak. Nagy-Britannia emiatt csapatokat küldött Libanon és Szíria területére. A harcok befejezése után 1941. november 26-án bejelentették, hogy Libanon független lesz, de a Szabad Franciaország irányítása mellett. 1943-ban választásokat tartottak, a megalakuló kormány pedig november 8-án egyoldalúan felmondta a francia mandátumot. Válaszul a franciák bebörtönözték a kormányt, majd november 22-én a nemzetközi nyomás hatására szabadon engedték őket, és elismerték Libanon függetlenségét. Az utolsó francia csapatok 1946-ban vonultak ki.

A negyedik arab-izraeli háború (1973) után két évvel Libanon polgárháborúba süllyedt, amely 15 éven át tartott (1975-1990). A szemben álló felek 1989-ben egyeztek meg (Táifi egyezmény), ami után elkezdődhetett a politikai élet és az ország újjáépítése. Azonban az ország déli részéből egy kb. 25 km-es sáv izraeli megszállás alatt maradt, a síita Hezbollah dél-libanoni milíciáját nem szerelték le, Bejrúttól keletre, főként a Bekaa völgyben pedig kb. 16 000 szíriai katona állomásozott.

Politikai téren, újból érvénybe lépett a függetlenség elnyerése után kialakult hatalommegosztás, amely szerint az államelnöki tisztséget minden esetben maronita keresztény, a miniszterelnökit szunnita muzulmán, míg a parlament elnökének tisztét síita muzulmán vallású személy tölti be.

2000. május 25-én Izrael kivonult a dél-libanoni határövezetből, feladva a falangista milicisták által ellenőrzött kb. 25 km széles ütközőzónát.

Az ENSZ BT 1559. számú határozata felszólította Szíriát, hogy vonuljon ki Libanon keleti részéből, az arab állam azonban sokáig vonakodott eleget tenni a felszólításnak. 2005 februárjában, az ENSZ által elrendelt vizsgálat szerint feltehetően a szír titkosszolgálat közreműködésével, meggyilkolták Rafík Haríri korábbi libanoni miniszterelnököt és további 20 személyt. A libanoni közvéleményt az eset mélységesen felháborította, Bejrútban hatalmas tömegtüntetéseken („cédrusforradalom”) követelték a szíriai csapatok kivonulását, amely a külföldi nyomásnak is köszönhetően 2005 áprilisában következett be. A következő hónapokban Libanon megtartotta a polgárháború utáni első demokratikus választását, amelyen a meggyilkolt exminiszterelnök fiának, Szaad Harírinek és szövetségeseinek pártja kapta a legtöbb szavazatot.

Szétlőtt lakóház Türoszban (2006)

2006. július 12-én, miután Izrael megsértette Libanon légterét, a Hezbollah harcosai betörtek az izraeli határövezetbe, majd megöltek nyolc katonát és kettőt hadifogságba ejtettek, Izrael bombázni kezdte a Hezbollah állásait és valamint egyéb, polgári létesítményeket egész Libanon területén, az országot pedig tengeri és légi zárlat alá helyezte. A Hezbollah válaszul több ezer rakétát lőtt ki Izrael északi területeire. A konfliktus első heteit elszórt határ menti harcok és kölcsönös rakétatámadások sora jellemezte, amelynek túlnyomórészt civilek estek áldozatul. Augusztus 11-én, az ENSZ BT hosszas ideig egyeztetett, békéltető állásfoglalásának kihirdetése előtt, Izrael a Litani folyó vonaláig bezáróan az addigiaknál nagyobb erejű szárazföldi támadást indított. A BT határozata értelmében a zsidó állam vezetése augusztus 13-án elfogadta a tűzszüneti felhívást és beleegyezett, hogy csapatait több ezer ENSZ-békefenntartó és a libanoni hadsereg katonái váltsák fel. Hasonlóképp nyilatkoztak a libanoni kormány és a Hezbollah képviselői is. Az egy hónapon át tartó harcok közel 1100 halottat és 3700 sebesültet követeltek Libanonban, az ország gazdaságát pedig előzetes számítások szerint több mint ötmilliárd dolláros kár érte. (A két elhurcolt izraeli katona holttestét 2008. július 16-án adták Izraelnek a korábban megkötött fogolycsere-egyezmény keretében.)

2007-ben az észak-libanoni palesztin menekülttáborok körül fegyveres összecsapások voltak.

Földrajz

Libanon területe Magyarországénak kb. egy-kilencede.

Domborzata

Nyugatról kelet felé haladva négy fő tájegység különböztethető meg:

• a keskeny tengerparti síkság
• a Libanoni-hegység
• a Bekaa-völgy - az ország legfontosabb mezőgazdasági vidéke.
• az Antilibanon-hegység. Délen a Hermon-hegységben ér véget és természetes határt képez Szíriával

A Földközi-tenger keleti partvidékén elterülő országot a Libanoni-hegység uralja. Magasabb részeit télen hó borítja. A hegység legmagasabb pontja: Kurnat-esz-Szauda, 3083 m. A hegységtől keletre húzódó Antilibanon 2629 méterig emelkedik, míg ennek déli hegyóriása, a Hermon 2814 m magas.

Domborzati térkép

Bejrút

Szidón

Tripoli

Szúr

Baalbek

Bekaa–
völgy

Hermon

Antilibanon

Libanoni-
hegység

Dzsubeil

S z í r i a

I z r a e l

Nabatijje

Zahlé

Földközi-
tenger

Litáni

Orontész

'

Domborzati térkép

• 

  Műholdas kép (2002. márc.)

• 

  Főbb folyók, települések stb.

• 

  Hegyek Baalbek és Bcharre között

• 

  A Kadisha-völgy az ország északi részén

• 

  Egy libanoni cédrus

Vízrajza

Főbb folyói: Orontész, Litáni, Nahr al-Kabir.

Éghajlata

A parti síkság meleg, mediterrán éghajlatú, száraz nyarakkal. Nagyobb magasságokban télen gyakori a fagy, decembertől áprilisig hó is előfordul. A tenger vize télen is elviselhető a fürdéshez (kb. 16 °C).

Élővilág, természetvédelem

A hegyeket örökzöld erdő borítja. A tölgy az egész országban elterjedt. Az ország jelképe a libanoni cédrus. Egykor hajóépítésre és épületfának használták, mára alig maradt belőle valami. Az a kevés védett. A kiirtott erdők helyén az újulat nem tudja megvédeni a talajt az eróziótól, ezért az egykori nagy erdőségeit kopár karsztfennsíkok, sziklagyepek váltották fel.

Állatvilágában a növényevők közül megtalálható a bezoárkecske és a golyvás gazella, a rágcsálók közül jellegzetes a perzsa mókus, a törpe hörcsög, az erdei pele, a levantei földikutya. A madarak közül fészkel itt pl. a kis kócsag, üstökösgém, fekete és parlagi sas. Jellegzetes hüllők: mór teknős, vörös rézsikló, homoki kígyó.

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete

Közigazgatási beosztás

Libanon hat kormányzóságra oszlik, azok 25 körzetre, a körzetek pedig községekre és városokra. A kormányzóságok a következők:

Bejrút Libanon-hegy kormányzóság Észak kormányzóság Bekaa kormányzóság Nabatijja kormányzóság Dél kormányzóság

Népesség

Zahlé városa

Egy keresztény templom és egy mecset Bejrútban

Az ország becsült népsűrűsége 2017-ben közel 600 fő/km². Ezzel a Közel-Kelet legsűrűbben lakott állama.

Etnikai megoszlás

A népesség etnikai megoszlása: arab 95%, örmény 4%, egyéb 1%. A keresztény libanoniak nagy része nem arabnak azonosítja magát, hanem az ősi kánaániták leszármazottaiként, és még inkább föníciainak. A libanoni lakosság a föníciai, görög, egyiptomi, török és arab népek keveredéséből alakult ki az évezredek során.

Az ország becsült lakossága 6,2 millió fő volt 2017-ben. Ennek kb. 40%-a menekült. Az 1990-es évek óta közel félmillió menekült érkezett Palesztinából. A 2010-es években kb. 2 millió szír menekült érkezett és maradt az országban.

Nyelvi megoszlás

Hivatalos nyelv az arab, de sokan beszélik a franciát és az angolt is. Az alkotmány határozza meg azokat az eseteket, amelyekben a francia nyelv hivatalosként használható.

Vallási megoszlás

A vallási megoszlás 2014-es becslés alapján :

• muzulmán 54% (síita, szunnita, drúz, izmaelita, alavita vagy nuszajri);
• keresztény 40% (maronita katolikus, görög ortodox, melkita katolikus, örmény ortodox, örmény katolikus, szír katolikus, szír ortodox, római katolikus, káldeus, asszír, kopt, protestáns);
• egyéb, ateista 6%

Hivatalosan 18 vallási felekezet van elismerve az országban (2012). A palesztin és szír menekültek beáramlása felborította az érzékeny vallási egyensúlyt.

A lakosság vallás szerinti területi elkülönülése fokozódott: a tengerpart középső szakaszát kísérő széles sávban a keresztények, északon és délen a muszlimok vannak többségben (2006), a Libanoni-hegység középső részén és a Bekaa-árok déli sávjában zárt drúz közösségek élnek.

Gazdaság

Bejrút, a főváros egy képe

Szidón

Általános adatok

Az 1970-es évekig a térség egyik leggazdagabb, legfejlettebb államának gazdasági fejlődését a sorozatos polgárháborúk, megszállások visszavetették és nagyarányú kivándorlást indítottak el. A kilencvenes években megkezdődött az ország helyreállítása, a közigazgatás működése, a gazdaság talpra állítása a jelentős külföldi támogatásokkal. Ennek hatására 1994-ben már 8%-os növekedést sikerült elérni, amely az évtized végére fokozatosan csökkent, részben a makrogazdasági körülmények, részben a világgazdasági helyzet miatt. A 2006-os nyári háború jelentős károkat okozott az infrastruktúrában, gazdaságban, s a helyreállítás csak lassan indul meg. A szíriai konfliktus, és többek között a beáramló mintegy 2 millió szíriai menekült miatt lelassult a gazdasági növekedés. Az elmúlt években (2014-2016) a GDP reál növekedési üteme 1-2%-ra esett vissza.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A hegyvidéki területeken az állattartás (juh, kecske) jellemző. A mezőgazdasági termények között megemlítendő a citrusfélék, szőlő, paradicsom, alma, zöldségek, burgonya, olajbogyó, dohány.

Ipar

Ásványkincsekben szegény ország, ipara viszonylag fejletlen. Gazdaságának fő jövedelme a kereskedelemből, pénzügyi szolgáltatásokból származott.

Főbb ágazatok: pénzügyi szolgáltatások, élelmiszerfeldolgozás, ékszer- és cementgyártás, textilipar, ásványi és vegyi termékek, továbbá fa- és bútoripari termékek gyártása, kőolajfinomítás, fémgyártás, borászat.

Kereskedelem

Külkereskedelme a CIA World Factbook alapján :

• Fő importcikkek: kőolajtermékek, gépjárművek, gyógyszerek, ruházat, a hús és élő állatok, fogyasztási cikkek, szövet, dohány, elektromos gépek és berendezések, vegyszerek
• Fő exportcikkek: ékszer, nemesfémek, vegyi anyagok, fogyasztási cikkek, gyümölcs és zöldség, dohány, építési nyersanyagok, elektromos gépek és kapcsolók, papír
• Fő importpartnerek (2015): Kína 11,5%, Olaszország 7,1%, Németország 6,8%, Franciaország 6%, USA 5,7%, Oroszország 4,6%, Görögország 4,4%
• Fő exportpartnerek (2015): Szaúd-Arábia 12,1%, Egyesült Arab Emírségek 10,6%, Irak 7,6%, Szíria 7,1%, Dél-afrikai Köztársaság 6,6%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Turizmus, halászat.

Közlekedés

Egy főút Bejrútban

Közút

Közúthálózatának 7300 km a hossza.

Gyorsforgalmi utak:

• Beirut - Tripoli. 81 km.
• Beirut - Kfar Badde. 65 km.
• Beirut - Sofar. 26 km.
• Tripoli - Khane. 20 km.

Vasút

Az országnak korábban volt, ma azonban nincs vasúthálózata.

Egyéb

Ezenkívül 12 kikötő és 5 repülőtér is van Libanonban, melyek közül a legjelentősebb a bejrúti kikötő és a nemzetközi repülőtér.

Kultúra

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Az UNESCO által elismerten a kulturális világörökség része:

• Andzsar, az omajjádok városának romjai;
• Baalbek;
• Büblosz;
• Türosz;
• Vádi Kádísa (a Szent Völgy) és az Isten Cédrusainak Erdeje (Hors Arz er-Ráb)

Gasztronómia

• 

  Fajrúz

• 

  Baalbek romjai

• 

  Beit ed-Din-i palota belső udvara

• 

  Büblosz romjai

• 

  Bejrúti Nemzeti Múzeum

Turizmus

Libanon éghajlata kitűnő lehetőséget kínál a kikapcsolódásra. Az ország bővelkedik látnivalókban. A libanoni polgárháború előtt Bejrútot a "Közel-Kelet Párizsa" vagy "a közel-keleti gyöngyszem" néven emlegették. Bevételének egyötöde akkor a turizmusból származott. Az arab és francia konyha ízes remekei, a tengerparti üdülőhelyek, a szidóni és bübloszi lovagvárak, a régi föníciai és római települések maradványai, a gyönyörű tájak, a Bekaa-völgy látvány a Libanoni-hegységen áthaladó Dah-el-Beidar hágóról, a havas hegyek nyújtotta sportolási lehetőségek Libanont méltán tették igazi turistaparadicsommá. A 2010 előtti években a politikai stabilitás és a biztonság fokozódása miatt a beérkező turisták száma ismét jelentősen növekedett, ami az időnkénti izraeli beavatkozások és a szír polgárháború miatt újra visszaesett.

Ünnepei

Nemzeti ünnepei

dátum	név	arab név	francia név	megjegyzés
Jan 1	Újév	رأس السنة ‎	Le Nouvel an
Jan 6	örmény karácsony	عيد الميلاد - الأرمن الأرثودكس ‎	Noël Arménien	Az ünnepet 2003-ban hivatalosan elismerték Libanonban Az örmények ünneplik.
Feb 9	Szt. Maron-nap	عيد مار مارون	La Fête de Saint-Maron	a maroniták ünneplik
Marc 25	A megtestesülés ünnepe	عيد البشارة	La Fête de l'Annonciation
változó	Nagypéntek	جمعة الآلام ‎	Vendredi Saint
változó	Húsvét vasárnap	الفصح المجيد ‎	Pâques
Máj 1	A munka ünnepe	عيد العمّال	Fête du Travail
Aug 15	Nagyboldogasszony	عيد إنتقال العذراء ‎	L'Assomption de Marie
Nov 22	A Függetlenség Napja	عيد الإستقلال ‎	La Fête nationale	elsődleges nemzeti ünnep, a franciáktól elnyert függetlenségre emlékezve (1943)
Dec 25	Karácsony	عيد الميلاد	Noël
a holdhónapok - az iszlám naptár alapján:
1 Muharram	iszlám újév	رأس السنة الهجرية ‎	Le Nouvel an islamique	franciául még:1er Muharram.
10 Muharram	Ásúrá	ذكرى عاشوراء ‎	La Fête de l’Achoura
12 Rabi' al-awwal	Maulid	مولد النبي	Le Mawlid	Rabi' al-awwal 12. a szunnitáknál, míg a síitáknál Rabi' al-awwal 17 . Franciául még: mouloud, mouled, maoulide vagy Mawlid al-Nabi.
1 Shawwal	Eid ul-Fitr	عيد الفطر	L'Aïd el-Fitr
10 Dhu al-Hijjah	Eid al-Adha	عيد الأضحى	L’Aïd el-Kebir	Franciául még: la Fête du sacrifice, Aïd al Adha, vagy Eid el-Kebir .

További információk

• Libanon.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Kitekintő.hu Libanonnal kapcsolatos cikkgyűjteménye
• Libanon térkép
• [1]