Mutató névmás

Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is). Ez az entitás lehet tárgy vagy élőlény, amelyet a beszélő térben mutat, de lehet olyan tárgy, élőlény, fogalom vagy cselekvés, történés is, melyről a beszélő azt jelzi, hogy ismert, mert már volt róla szó, vagy mert valamilyen okból jelen van a címzett tudatában.

A magyar nyelv grammatikáiban megkülönböztetnek főnévi és melléknévi mutató névmást, bár az elsőnek lehet melléknévi funkciója is, az utóbbinak pedig főnévi funkciója is. Ugyanez a nézete a közép-délszláv diarendszerhez tartozó nyelvek grammatikáinak is, de más nyelvek grammatikáiban a főnévi mutató névmásnak egyszerűen mutató névmásnak nevezett szó felel meg, a melléknévinek pedig egyesekben mutató determinánsnak, másokban mutató melléknévnek nevezett szó.

Egyes nyelvekben (magyar, angol, közép-délszláv diarendszer) a determináns/melléknév alakja nem különbözik a névmásétól, másokban csaknem teljesen különbözik (francia), megint másokban részben különbözik (román).

Nem ugyanaz a helyzet különböző nyelvekben a tekintetben sem, hogy két vagy több közelségi/távolsági fokot fejeznek ki a mutató névmások: a magyarban, az angolban, a franciában vagy a románban csak kettőt, a spanyolban vagy a közép-délszláv diarendszer nyelveiben hármat.

A magyar nyelvben

A magyar mutató névmások alakjai a következők:

• főnévi mutató névmások: ez, az (rámutató), emez, amaz (nyomósító), ugyanez, ugyanaz (azonosító);
• melléknévi mutató névmások: ily(en), oly(an), ekkora, akkora, efféle, afféle, ilyenféle, olyanféle, ilyesmi, olyasmi (rámutató), emilyen, amolyan (nyomósító), ugyanilyen, ugyanolyan, szintolyan (azonosító);
• számnévi mutató névmások: ennyi, annyi (rámutató), emennyi, amannyi (nyomósító), ugyanennyi, ugyanannyi (azonosító).

Főnévi névmás is lehet melléknévi használatú, azaz jelző (azt a hegyet), és melléknévi névmás is lehet főnévi használatú: Effélére gondolt. Ugyanakkor a számnévi névmás lehet úgy főnévi, mint melléknévi használatú. A főnévi használatú mutató névmások, amennyiben névszóra utalnak, egyeznek az utóbbival, de más nyelvekkel szemben a magyarnak az a sajátossága, hogy a jelzőként használt mutató névmás nem egyezik a jelzett szóval, azaz nem veszi fel annak toldalékait vagy névutóját. Kivételek ezalól csak az ez és az névmások: azt a hegyet, azok a fiúk.

Más magyar sajátosság az, hogy a távolra mutató névmás viszonylag gyakran használatos a főmondat utalószójaként, de ekkor elveszíti a távolra mutató jellegét: Azt mondta, hogy esik az eső vs. (franciául) Il/Elle a dit qu’il pleuvait (utalószó nélkül).

Más nyelvekben

Az angol nyelvben

Az angol nyelv grammatikáiban csak két szót tartanak mutató névmásnak, melyek úgy főnévi, mint determinánsi használatúak lehetnek:

• this, többes számban these: What about this jug? ’Mit szólsz ehhez a korsóhoz?’, What about these? ’Mit szólsz ezekhez?’;
• that, többes those: that waiter ’az a pincér’, Those (people) who ordered lunch … ’Azok (az emberek), akik ebédet rendeltek ….’.

A francia nyelvben

A francia nyelvben a mutató névmások alakjai különböznek a mutató determinánsokéitól.

Kétféle (főnévi) névmás van. Egyesek egyeztetettek, és csak nyelvtani nemmel rendelkező, élő vagy élettelen főnevet helyettesítenek, mások változatlan alakúak, így semlegeseknek tekinthetők. Ezek utalnak nemmel nem rendelkező entitásra, mint amilyen egy mondat, de olykor főnévre is. Mindegyik közelre mutató alak ’ez(ek)’-nek felel meg, és mindegyik távolra mutató ’az(ok)’-nak:

Egyes szám						Többes szám
Hímnem		Nőnem		Semleges		Hímnem		Nőnem
Közelre mutató	Távolra mutató	Közelre mutató	Távolra mutató	Közelre mutató	Közelre/Távolra mutató	Közelre mutató	Távolra mutató	Közelre mutató	Távolra mutató
celui-ci	celui-là	celle-ci	celle-là	ceci	cela, ça	ceux-ci	ceux-là	celles-ci	celles-là

Az egyeztetett alakokat a -ci vagy a -là szócskákkal használják. A -ci közelre mutat, de a -là is mutathat közelre, ha nem szükséges ellentétet kifejezni távolsági fok szerint. Ezek a szócskák csak akkor maradnak el, ha a névmás jelzőt vagy jelzői mellékmondatot rendel alá: Celui qui prendra l’épé périra par l’épé ’Aki kardot ragad, az kard által vész el’ (szó szerint ’Az, aki megragadja a kardot, elvész a kard által’).

A semleges cela (pallérozott nyelvi regiszterbeli alak) és ça (a cela-ból keletkezett azonos jelentésű szokásos regiszterbeli alak) mutathat közelre is, távolra is: Cela/Ça ne me plaît pas ’Ez/Az nem tetszik nekem’. A ceci pallérozott regiszteri alak csak közelre mutat.

Van még egy semleges alak, ce, az egyetlen, amely determinánsként is megvan. Utalhat akármilyen fajta entitásra:

• főnévi igenévre: Partir, c’est mourir un peu ’Elmenni annyi, mint egy kicsit meghalni’;
• mondatra: Il refuse de m’aider, et ce après m’avoir fait les plus belles promesses ’Nem akar segíteni rajtam, miután ezt többször is megígérte’ (szó szerint ’Visszautasítja, hogy segítsen nekem, és ezt miután a legszebb ígéreteket tette nekem’);
• élettelen főnévre: La difficulté, c’est de décider ’Az a nehéz, amikor dönteni kell’ (szó szerint ’A nehézség, az van dönteni’);
• élőre, beleértve személyre: C’est nous ’Mi vagyunk (azok)’.

A mutató determinánsok alakjai a következők:

• ce – mássalhangzóval kezdődő hímnem egyes számú szavak előtt: ce couteau(-ci) ’ez a kés’;
• cet – magánhangzóval kezdődő hímnem egyes számú szavak előtt: cet animal-là ’az az állat’;
• cette – minden nőnem egyes számú szó előtt: cette fleur(-ci) ’ez a virág’;
• ces – minden többes számú szó előtt: ces couteaux-là ’azok a kések’, ces animaux(-ci) ’ezek az állatok’, ces fleurs-là ’azok a virágok’.

Amint látszik, a mutató determináns esetében a -ci és -là szócskák helye az utánuk állő főnév mögött van, és jelenlétük nem kötelező. A közelre mutatás -ci nélkül is lehetséges, a -là pedig nem mindig jelez távolra mutatást.

A közép-délszláv diarendszerben

A közép-délszláv diarendszerhez tartozó nyelvekben azonos alakok használatosak úgy főnévi, mint melléknévi névmásokként, melyek három távolsági fokot fejeznek ki.

A magyar ’ez’ és ’az’ névmásoknak a következők felelnek meg:

Közelre/távolra mutató	Egyes szám			Többes szám
	Hímnem	Semlegesnem	Nőnem	Hímnem	Semlegesnem	Nőnem
Közelre mutató	ovaj	ovo	ova	ovi	ova	ove
Közbülső távolságra mutató	taj	to	ta	ti	ta	te
Távolra mutató	onaj	ono	ona	oni	ona	one

Ezeket a névmásokat a melléknevekhez hasonlóan ragozzák. Az itt bemutatott alanyesetű alakokon kívül még öt esetű alakjuk van.

A távolsági fokokat az alábbi példával lehet illusztrálni:

Ami a beszélőnél van	Ami a címzettnél van	Ami nincs sem a beszélőnél, sem a címzettnél
Evo ti ova knjiga,	ti meni daj tu,	a ona na stolu ne treba mi
Itt van neked ez a könyv,	te add nekem azt,	az pedig, amelyik az asztalon van, nem kell nekem

A semlegesnemű alakok általában semlegesnemű élettelenre, azonosíthatatlan nemű élettelenre és mondatra utalnak. Példák: Šta je ono na krovu? ’Mi az ott a háztetőn?’, Priča se da je izbio štrajk, ali ja o tome nisam obavešten ’Azt mondják, hogy sztrájk tört ki, de én erről nem értesültem’. Kivételes eset, hogy a mutató névmás alanyként nem egyezik a főnévvel kifejezett névszói állítmány névszói részével, hanem semlegesnem egyes számba teszik, még akkor is, ha a főnév személynév: Ovo su moji sinovi ’Ezek itt a fiaim’, To je bila nesreća ’(Az) szerencsétlenség volt’.

A fenti mutató névmásokon kívül vannak még a következők:

• ovakav, ovakva, ovakvo: Želim ovakve rukave ’Ilyen kabátujjakat szeretnék’ (ügyfél szabóhoz szólva, miközben a saját ruhadarabja ujjait mutatja);
• takav, takva, takvo: Želim takve rukave ’Olyan kabátujjakat szeretnék’ (mint amilyen a szabó kezében van);
• onakav, onakva, onakvo: Želim onakve rukave ’Olyan kabátujjakat szeretnék’ (az ügyféltől is, a szabótól is távolabbra levő ruhadarabra mutatva);
• ovoliki, -a, -o: Riba je bila ovolika ’A hal ekkora volt’ (Személy kezeit széttartva mutatja egy hal hosszát.);
• toliki, -a, -o: Šta ćeš raditi s tolikim novcem? ’Mit fogsz csinálni annyi pénzzel?’ (a pénz a címzettnél van);
• onoliki, -a, -o: Šteta nije onolika kao pre dve godine ’A kár nem olyan nagy, mint két évvel ezelőtt’ (múltbéli mennyiségre való utalás).

A spanyol nyelvben

A spanyol nyelvben is három távolsági fokot fejeznek ki a mutató névmások. Az ’ez’-nek és ’az’-nak megfelelőket tekintik ilyeneknek. A semleges alakok csak főnévi használatúak, de a többiek melléknéviek is lehetnek. Alakjaik:

Közelre/távolra mutató	Egyes szám			Többes szám
	Hímnem	Nőnem	Semleges	Hímnem	Nőnem
Közelre mutató	este	esta	esto	estos	estas
Közbülső távolságra mutató	ese	esa	eso	esos	esas
Távolra mutató	aquel	aquella	aquello	aquellos	aquellas

A spanyolban nincsenek semlegesnemű főnevek. Az ilyen nemű névmások másféle entitásra utalnak, mint főnév: Lo suspendieron en matemáticas. Eso me extraña ’Megbukott matematikából. Ez meglep’. Egyébként nincs többes számú alakjuk.

Az ese, esa, esos, esas alakok utalhatnak:

• a közlés címzettjéhez közel levő valamire: – Me da un kilo de manzanas. – ¿Ésas? – No, aquéllas. ’– Egy kiló almát kérek. – Azokból? (amelyek Önhöz közel vannak?) – Nem, azokból (amelyek távolabb vannak)’;
• a címzettel a múltban megosztott valamire: ¿Te acuerdas de ese día que pasamos juntos en Benidorm? ’Emlékszel arra a napra, amit együtt töltöttünk el Benidormban?’

A román nyelvben

A román nyelv grammatikáiban megkülönböztetnek egyrészt olyan alakokat, melyek csak főnévi mutató névmások, olyanokat, melyek csak melléknévi mutató névmások, és olyanokat, melyek azonos alakban mindkét funkciót betölthetik. Másrészt vannak szokásos regiszteri alakok, melyek a pallérozott regiszterben is használhatók, és fesztelen regiszterbeli alakok.

Az ’ez’-nek és ’az’-nak megfelelő mutató névmások alakjai némileg különböznek aszerint is, hogy a jelzett főnév előtt vagy mögött helyezkednek el. Az utóbbiak mind -a-ra végződnek:

Jelleg	Regiszter	Helyzet	Egyes szám		Többes szám
			Hímnem, semlegesnem	Nőnem	Hímnem	Nőnem, semlegesnem
Közelre mutató	szokásos/pallérozott	főnév előtt	acest câine ’ez a kutya’	această chestiune ’ez a kérdés’	acești oameni ’ezek az emberek’	aceste flori ’ezek a virágok’
		főnév után	timbrul acesta ’ez a bélyeg’	fata aceasta ’ez a lány’	copiii aceștia ’ezek a gyerekek’	caietele acestea ’ezek a füzetek’
	fesztelen		băiatul ăsta ’ez a fiú’	cartea asta ’ez a könyv’	pantofii ăștia ’ezek a cipők’	femeile astea ’ezek az asszonyok’
Távolra mutató	szokásos/pallérozott	főnév előtt	acel copac ’az a fa’	acea tufă ’az a bokor’	acei studenți ’azok a diákok’	acele probleme ’azok a problémák’
		főnév után	locul acela ’az a hely’	școala aceea ’az az iskola’	elevii aceia ’azok a tanulók’	grijile acelea ’azok a gondok’
	fesztelen		tipul ăla ’az a pasas’	ușa aia ’az az ajtó’	pomii ăia ’azok a gyümölcsfák’	ferestrele alea ’azok az ablakok’

Főnévi névmásokként a fenti fesztelen regiszterbeli alakok és a főnév mögötti szokásos/pallérozott alakok használatosak.

A távolra mutató szokásos/pallérozott főnévi névmásoknak rövid alakjaik is vannak (cel, cea, cei, cele), melyek teljes alakjaik helyett használhatók, amikor jelzőjük van (cel de dincolo ’a túloldali’), vagy amikor jelzői mellékmontatot rendelnek alá: Cea care vine este prietena mea ’Az, aki ott jön, a barátnőm’.

A román grammatikákban is számontartanak azonosító mutató névmást: același (drum) ’ugyanaz (az út)’, aceeași (persoană) ’ugyanaz (a személy)’, aceiași (profesori) ’ugyanazok (a tanárok)’, aceleași (străzi) ’ugyanazok (az utcák)’.

A fentieken kívül elkülönítenek megkülönböztető mutató névmásokat is, melyek a magyar grammatikákban határozatlan névmásoknak felelnek meg: celălalt (element) ’a másik (elem)’, cealaltă (autostradă) ’a másik (autópálya)’, ceilalți (factori) ’a többi (tényező)’, celelalte (camioane) ’a többi (teherautó)’. A fesztelen regiszterben van közelre mutató megkülönböztető mutató névmás is: ăstălalt, astălaltă ’ez a másik’; ăștilalți, astelalte ’ezek a többiek’.

Mindezeket a névmásokat ragozzák, olyan értelemben, hogy a fenti alany- és tárgyesetűeknek nevezett alakon kívül van birtokos-részes esetű alakjuk is.

A közönbösnek ítélt vagy azonosíthatatlan nemű élettelenre, valamint mondatra, az ’ez(ek)’-nek megfelelő nőnemű névmások utalnak: Aceasta nu este recomandabil ’Ez nem ajánlatos’, Asta-i frumos din partea ta ’Ez szép tőled’. Ezek utalhatnak olyan tárgyra is, amelyre a beszélő rámutat.

Források

• (románul) Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
• (horvátul) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1 (Hozzáférés: 2017. április 26)
• (angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2017. április 26)
• (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
• (angolul) Eastwood, John. Oxford Guide to English Grammar (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, ISBN 0-19-431351-4 (Hozzáférés: 2017. április 26)
• (franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9 (Hozzáférés: 2016. szeptember 11)
• (angolul) Kattán-Ibarra, Juan – Pountain, Christopher J. Modern Spanish Grammar. A practical guide (Modern spanyol grammatika. Gyakorlati kézikönyv). 2. kiadás. London / New York: Routledge. 2005. ISBN 0-203-42831-5 (Hozzáférés: 2017. április 26)
• (szerbül) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2016. szeptember 11)
• (franciául) Mauger, Gaston. Grammaire pratique du français d’aujourd’hui (A mai francia nyelv gyakorlati grammatikája). 4. kiadás. Párizs: Hachette. 1971
• (franciául) Szende, Thomas – Kassai, Georges. Grammaire fondamentale du hongrois (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L'Asiathèque. 2001. ISBN 2-911053-61-3