Rouen
| Rouen | |||
 | |||
| A Rouen-i Notre Dame-székesegyház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Régió | Felső-Normandia | ||
| Megye | Seine-Maritime | ||
| Polgármester | Yvon Robert (2014-2020) | ||
| INSEE-kód | 76540 | ||
| Irányítószám | 76000 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 110 169 fő (2015)[1] | ||
| Népsűrűség | 5218 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 2–152 m | ||
| Terület | 21,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rouen
Pozíció Franciaország térképén
| |||
| é. sz. 49° 26′ 38″, k. h. 1° 06′ 11″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 38″, k. h. 1° 06′ 11″ | |||
| Rouen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rouen témájú médiaállományokat. | |||
Rouen (kiejtés: ʁwɑ̃) nagyváros Franciaország északnyugati részén, a Szajna partján. Felső-Normandia régiójának, illetve ennek egyik megyéjének, Seine-Maritime székhelye. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
Rouen az egyetlen olyan település az országban, amelyet „ville-musée”, azaz múzeumváros néven emlegetnek. A körülbelül 400 000 lakosú agglomeráció ipari és kereskedelmi központ egyben hatalmas tengeri kikötő, forgalma az ötödik helyen áll az országban. Kiemelkedő a kulturális élete, jelentős egyetemi város. Katedrálisa, gótikus templomai, fagerendás, normann házakkal teli óvárosa, múzeumai, történelmi emlékhelyei turisták millióit vonzzák.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Már a gallok felfedezték, milyen ideális ez a vidék a letelepedésre, ez lett a Véliocassus törzs központja. A rómaiak erődöt építettek, várost emeltek, ott ahol a Szajna még nem túl széles, hidat lehet verni rajta, de ameddig még a nagy hajók is feljuthatnak rajta. A normannok első hercege, Rollon, azaz Robert itt alapította meg fővárosát. Az általa kiépített rakpartok egészen a 19. századig megvoltak.
A város és környéke a százéves háború harcainak egyik fő színtere lett. Az angolok elfoglalták, de a lakosság többször felkelt ellenük, amit mindig kegyetlen megtorlás követett. Amikor Jeanne d’Arc Compiègne ostrománál megsebesült, az angolok ide hozták, és Fülöp Ágost akkor még meglévő várának egyik tornyába zárták. A hónapokig tartó kihallgatások és tárgyalások után az angolokkal együttműködő egyházi bíróság Jeanne-t élete végéig tartó börtönre ítélte, kenyéren és vízen, ha megbánja bűneit. Az angolok azonban ebbe nem nyugodtak bele. A szűztől elvették női ruháit, bár az ítélet arra kötelezte, hogy azokat viselje, férfiruhát kényszerítettek rá, s ekkor visszaeső bűnösként máglyahalálra ítélték. 1431. május 30-án égették el a régi vásártéren, hamvait a Szajnába szórták. Bár a francia egyházi bíróság már 1456-ban utólag felmentette a vádak alól, csak 1920-ban avatták szentté, ekkor lett Franciaország patrónája.
Rouen a százéves háború után jelentős kereskedelmi központtá, fontos kikötővé fejlődött, a környék mezőgazdasági centruma, vásárvárosa, majd a 18. századtól ipari központ lett, elsősorban a textilipar bővült igen nagy mértékben.
Bár a második világháború bombázásai az ősi városmag egy jelentős részét elpusztította, legfőbb műemlékei csak kevésbé sérültek meg, az óváros egy része is megmaradt, a többit pedig újjáépítették.
Demográfia[szerkesztés]
|
Látnivalók[szerkesztés]
- Cathédrale Notre-Dame – a katedrális több száz szoborral, rengeteg kőcsipkével ékes főhomlokzatát két hatalmas torony szegélyezi. A bal oldali Tour St-Romain a régebbi, alsó része a 12. században épült. A jobb oldali Tour de Beurre, a „Vaj-torony”, fiatalabb de magasabb, 75 méteres, építését a 15. században kezdte el Guillaume Pontifs mester, s a 16. században fejezték be. Egyiken sincs sisak, utóbbi tetejét nyolcszögletű terasz ékesíti. 56 harangból álló harangjáték kapott benne helyet. A két torony között három kapu van, a középső a legfiatalabb, a 16. században készült, a bal oldali St-Étienne és a jobb oldali St-Jean kapu a 12. században. Mindhárom kaput hatalmas, csúcsos keret szegélyezi, a kapuk melletti fülkében apostolok, szentek, hitvallók, mártírok rendkívüli emberismerettel ábrázolt szobrai láthatóak. Ez a homlokzat ihlette meg Monet, aki 1892-1894 között egész sorozat festményben örökítette meg. Az épület harmadik tornya, a középtorony, melynek alsó része a 13. században épült, három évszázaddal később magasították meg, csipkés toronysisak azonban csak a 19. században került rá, ezzel magassága 151 méter, és így lett az ország legmagasabb ilyen jellegű épülete.
- Église St-Maclou – a templom a város angol korszakának a maradványa, Bedtford grófja kezdeményezte építését 1436-ban. Ötoszlopos tornáca van a bejárat előtt, a három díszes kapu domborműveinek egy részét Jean Goujon készítette. Az egyszárnyú bal oldali kapun, a Jézust jó pásztorként ábrázoló csoportban három alak a tévelygéseket szimbolizálja: a görög-római pogányságot, az egyiptomiak vallását és az iszlámot.
- Aitre St-Maclou – az egykori temetőház.
- Église St-Ouen – a város harmadik jelentős építészeti emléke a gótikus templomok sorában. Hossza mindössze 1 méterrel rövidebb a katedrálisnál. Építése 1318-ban kezdődött, de csak a 15. század közepére fejeződött be. Kisebb tornyokkal körülvett, 82 méteres központi tornyának tetején a normandiai hercegi korona látható. Valaha apátsági templom volt.
- Musée des Antiquités – régészeti múzeum.
- Muséum d’Histoire Naturelle, d’Ethnographie et de Préhistoire – a múzeum anyaga Normandia élővilágával ismerteti meg a látogatót.
- Musée des Beaux-Arts – szépművészeti múzeum, képtára rendkívül gazdag, többek között Veronese, Caravaggio, Vélazquez, Géricault, Fragonard, Poussin, Delacroix, David, Ingres, Corot alkotásai láthatóak.
- Musée maritime fluvial et portuaire de Rouen – a kikötő történetét, a tenger- és folyamhajózást bemutató múzeum.
- Musée Le Secq-des-Tournelles – a magas színvonalú francia kovácsoltvas-művészet alkotásait mutatja be.
- Musée de la Céramique – a 15-17. századi roueni fajanszedénygyártás legszebb termékeit mutatja be.
- Tour Jeanne d’Arc – Fülöp Ágost egykori palotájából megmaradt torony, ez volt a helyszíne az orléans-i szűz kínvallatásának. Ma a szűzről és az egykori várról található itt kiállítás.
- Palais de Justice – az igazságügyi palota, a 15. században épült.
- Le Gros-Horloge – a „nagy óra” épülete, a palota a város órájának az elhelyezésére épült 1527-ben. Tornyának minden oldalán hatalmas, mitológiai figurákkal díszített aranyozott keretben van a régi óra. A nagymutató nyilán egy bárány van ezüstből, a számlap feletti kis ablakban egy gömb mutatja a Hold állását, s minden délben megjelenik a nap jelképes figurája, vasárnap például egy oroszlán.
- Monument National, Église Ste-Jeanne d’Arc – a hatalmas, 20 méter magas betonkereszt, hivatalos nevén a Croix de la Réhabilitation, az egykori máglya helyén emelkedik, ahol Jeanne d’Arc-ot kivégezték. Mellette áll Szent Johanna emléktemploma.
- Musée Ste-Jeanne d’Arc – a múzeumban viaszbábok idézik fel az orléans-i szűz életét.
- Musée Corneille – a francia drámaíró, Pierre Corneille szülőházában berendezett múzeum.
- Hotel de Bourgtheroulde – a palota a 16. században épült.
- Musée Flaubert – a múzeumban a régi egészségügyet bemutató gyűjtemény tekinthető meg.
- Cote Ste-Catherine – egy kilátó a város feletti dombháton.
- Panorama XXL, kiállítóhely, ahol Yadegar Asisi középkori Rouent ábrázoló panorámaképe tekinthető meg
Testvérvárosok[szerkesztés]
.svg){kind=small}
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Recensement de la population 2015, 2017. december 27.
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
