1943

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1943 más naptárakban
Gergely-naptár 1943
Ab urbe condita 2696
Bahái naptár 99 – 100
Berber naptár 2893
Bizánci naptár 7451 – 7452
Buddhista naptár 2487
Burmai naptár 1305
Dzsucse-naptár 32
Etióp naptár 1935 – 1936
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1998 – 1999
Shaka Samvat 1865 – 1866
Kali-juga 5044 – 5045
Holocén naptár 11943
Iráni naptár 1321 – 1322
Japán naptár 2603 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4639–4640
Kopt naptár 1659 – 1660
Koreai naptár 4276
Muszlim naptár 1361 – 1363
Örmény naptár 1392
ԹՎ ՌՅՂԲ
Thai szoláris naptár 2486
Zsidó naptár 5703 – 5704

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek

Évek: 19381939194019411942194319441945194619471948

Események[szerkesztés]

Január[szerkesztés]

  • január 13. – A keleti fronton a szovjetek támadást indítanak a térség északi részén harcoló német erők bekerítésére.
  • január 10. – A szovjet Doni Front megkezdi a Sztálingrádnál bekerített csapatok felszámolását.
  • január 12. – A tüzérségi előkészítést követően – 10.30-kor hadosztálynyi erővel – megindul a Vörös Hadsereg támadása Urivnál.
  • január 13. – A magyar főparancsnokság összevonja a rendelkezésére álló tartalékokat és ellentámadást indít; a nap végére sikerül elérni az előző napon elvesztett állásokat.
  • január 14. – Az urivi hídfőnél áttört szovjet csapatok a betörés helyét 40 km széles és 20 km mély réssé tágítják.
  • január 1426.Winston Churchill és Franklin D. Roosevelt Casablancában tárgyal, és elhatározzák az olaszországi partraszállást.
  • január 15. – A Lengyel Munkáspárt KB nyílt levélben fordul az emigráns kormány lengyelországi képviseletéhez, melyben Nemzeti Harci Front létrehozására tesz javaslatot.[1]
  • január 16. – 20.30-kor a magyar 2. hadsereg parancsnoksága kiadja a parancsot, miszerint – a visszavonulás biztosítása, valamint a szovjet támadás lassítása érdekében – Osztrogozsszkot minden körülmények közt tartani kell. A szovjetek megsemmisítik a miskolci 13. gyalogezredet, az egység nagy része elesik, kisebbik része fogságba kerül.
  • január 18.
    • A szovjet csapatok áttörik Leningrád blokádját.
    • Podszerednyeje és Ilovszkoje térségében a bekerítő hadmozdulatot végző szovjet csapatok tűzösszeköttetést létesítenek egymással.
    • K. Sz. Moszkalenko tábornok jelentős erőket csoportosít át Osztrgozsszk bevételére, így az 1. páncéloshadosztály vissza tudja foglalni az időközben elesett Alekszejevkát, s a bekerítésből kivezető út 21-éig nyitva marad.
    • A magyar 2. hadsereg leharcolt részei számára az Oszkol-völgyben jelölnek ki gyülekezőhelyet.
  • január 19. – A fellépő krónikus lőszerhiány miatt mind Osztrogozsszk, mind Ilovszkoje védői a kitörnek. A repülő csoportnak sikerül rést ütni a várost körülvevő gyűrűn, s azt áttörniük. A kitörést vezető Csukás Kálmán vezérkari alezredes hősi halált hal. A megmaradt csapatok visszahúzódva Heppes Aladár százados vezetése alatt újra körvédelemre rendezkedik be.
  • január 20.Vargyassy Gyula vezérőrnagy az Oszkol völgyében gyülekező erőkből harccsoport alakítására és Bugyennij védelmére kap parancsot. A szovjet hadvezetés megkezdi a voronyezs-kasztornojei hadművelet előkészítését, amely 23-án veszi kezdetét.
  • január 21. – A szovjet csapatok Oszkol völgyét támadják.
  • január 23. – Az angolok elfoglalják Tripolit.
  • január 24. – A németek kiüríttetik a voronyezsi hídfőt.
  • január 25. – A szovjet csapatok bevonulnak Voronyezsbe.
  • január 27.
  • január 29. – A szovjet csapatok beveszik Kasztornojét, de nem sikerül harapófogóba zárniuk a teljes német 2. hadsereget.
  • január 30. – A lemondott Raeder helyett Dönitz lesz a német haditengerészet új főparancsnoka.
  • január 31.Seydlitz tábornok kapitulál Sztálingrádban.

Február[szerkesztés]

Március[szerkesztés]

Április[szerkesztés]

  • április 24.Kállay Miklós magyar miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Rómában és a Vatikánban.
  • április 5. – A németek a prágai börtönben elkezdik a bebörtönzött cseh hazafiak kivégzését. (1945. április 26-ig 1 075 személyt végeznek ki.)[4]
  • április 13. – A Szmolenszk melletti Katyń közelében található erdőben a német katonák tömegsírokat fedeznek fel, bennük több mint 4 ezer lengyel tiszt holttestével. (Az áldozatok 1939. szeptemberében Kelet-Lengyelországban estek szovjet hadifogságba, s kivégzésükig a kocelski táborban tartották fogva őket. A Szovjetunió a németeket vádolja a barbár tettel.)[1]
  • április 1718.Horthy Miklós kormányzó Hitlernél.
  • április 19. – A varsói gettó felkelésének első napja.[5] (A gettólázadást május 16-án verik le.)
  • április 25. – A Szovjetunió megszakítja diplomáciai kapcsolatait a londoni lengyel emigrációs kormánnyal, mivel a kormány a katyńi ügy nemzetközi kivizsgálását követeli.[1]
  • április 30.
    • Japánban totális mozgósítást rendelnek el.
    • A német hatóságok minden német zsidót megfosztanak állampolgárságuktól. (Az állami önkénynek kiszolgáltatottak minden megmaradt vagyona az államra szállt.)[6]

Május[szerkesztés]

  • május 7.
  • május 8. – A Szovjetunióban megalakul a Lengyel Hazafiak Szövetsége.[1]
  • május 13.Tunéziában megadja magát a Hans-Jürgen von Arnim tábornok vezette német 5. páncéloshadsereg – amelyet azért hoztak létre, hogy a szövetségesek várható észak-afrikai partra szállását megakadályozza.
  • május 15. – A III. internacionálé feloszlik, miután a kommunista pártok munkáját már nem segíthette elő.
  • május 16. – A varsói gettó felkelésének leverése. (Megtorlásul a német egységek módszeresen „felszámolják a lázadókat”, azaz elpusztítják a gettó túlélő lakóit, a sok ezer halott pontos száma ma sem ismert.)
  • május 19. – Berlint „zsidómentesnek” nyilvánítják.[5]
  • május 22.Karl Dönitz tengernagy felfüggeszti az észak-atlanti őrjáratokat.
  • május 2329. – A britek tömeges légitámadást hajtanak végre Dortmund ellen.
  • május 29. – A Wuppertal elleni légitámadásban 2450 ember veszti életét.

Június[szerkesztés]

Július[szerkesztés]

Augusztus[szerkesztés]

Szeptember[szerkesztés]

Október[szerkesztés]

November[szerkesztés]

December[szerkesztés]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés]

  • január–március – Tárgyalások a Lengyel Munkáspárt és az emigrációs kormány lengyelországi képviseletének tagjai között, amelyek az emigrációs kormány egyik képviselőjének (Piekalkiewicz) letartóztatása miatt megszakadnak.[1]
  • márciusSzegedy-Maszák Aladár, a Külügyminisztérium tisztviselője Stockholmban az angolokkal tárgyal a békekötésről.
  • április – Szakadás következik be a Lengyel Szocialista Pártban, amikor a „Baloldal” elválik a „Szabadság, Egyenlőség, Függetlenség” frakciótól, s létrehozza a Lengyel Szocialisták Munkáspártját.[1]
  • május – Szlovákia területén kialakulnak az első partizáncsoportok.[4]
  • nyáron – Csehországban létrejönnek az első partizáncsoportok.[4]
  • augusztus–szeptember – A jugoszláv partizánhadsereg az olasz kapituláció idején a jugoszláv területen lévő 15 olasz hadosztályból 11-et lefegyverez.[2]
  • november – A Lengyel Munkáspárt közzéteszi Miért harcolunk mi? című programnyilatkozatát, melyben a nagyipar államosítását és a demokratikus földreformot követeli. (Elismeri, hogy a lengyel államot az emigráns kormány képviselje.)[1]

Az év témái[szerkesztés]

Államok vezetőinek listája 1943-ban[szerkesztés]

1943 a tudományban[szerkesztés]

1943 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1943 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1943 a filmművészetben[szerkesztés]

1943 az irodalomban[szerkesztés]

1943 a zenében[szerkesztés]

1943 a politikában[szerkesztés]

A II. világháború

1943 a sportban[szerkesztés]

1943 a jogalkotásban[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjasok[szerkesztés]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Otto Stern
Kémiai Hevesy György
Orvosi-fiziológiai Henrik Carl Peter Dam, Edward Adelbert Doisy
Irodalmi nem adták ki
Béke nem adták ki

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i Baló–Lipovecz Lengyelország, 185. o.
  2. a b c d e f Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 167. o.
  3. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  4. a b c d e f Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 143. o.
  5. a b Kronológia. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 57. oldal, ISSN 0865-6347
  6. Németh István: A kiközösítéstől a holokausztig. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 57. oldal, ISSN 0865-6347
  7. Baló–Lipovecz Lengyelország, 186. o.
  8. a b Feith László: Győzelem a gyanakvás árnyékában. Berlin, végállomás. In.: Magyar Honvéd. XXVI. évf., 5. (2015/5.) sz., 44-47. oldal, ISSN 0865-6932

Források[szerkesztés]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1943 témájú médiaállományokat.