Tesla, Inc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tesla Inc
IFA 2010 Internationale Funkausstellung Berlin 92.JPG
Típus
Alapítva 2003
Névadó Nikola Tesla
Székhely Palo Altóban, USA
Vezetők Elon Musk
Alapító Martin Eberhard
JB Straubel
Marc Tarpenning
Ian Wright
Iparág autóipar
Tulajdonos
  • Baillie Gifford
  • Elon Musk
  • Fidelity Investments
  • T. Rowe Price
Forma nyilvánosan működő részvénytársaság
Termékek elektromos autó
Árbevétel 4,04 milliárd USD (2015)
Profit -888 millió USD (2015)
Alkalmazottak száma 13058 (2015.)
Leányvállalatai
  • SolarCity
  • Tesla Grohmann Automation
Tőzsde NASDAQ

Tesla Motors hivatalos éves beszámoló (angolul)
Tesla Inc (USA)
Tesla Inc
Tesla Inc
Pozíció az USA térképén
é. sz. 37° 25′ 45″, ny. h. 122° 08′ 17″Koordináták: é. sz. 37° 25′ 45″, ny. h. 122° 08′ 17″
A Tesla Inc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tesla Inc témájú médiaállományokat.
Jobbkormányos Tesla Roadster modell

A Tesla (korábban Tesla Motors) elektromos meghajtású autók gyártására alapított amerikai vállalat, amely idővel más megújuló energiára épülő területre, így például a villamosenergia-tároló egységek, vagy napelemek kutatásába, gyártásába is belépett. Központja a Szilícium-völgyben, Palo Altóban található.

Története[szerkesztés]

A vállalatot 2003-ban alapította Martin Eberhard, JB Straubel, Marc Tarpenning és Ian Wright. Nevét a szerb származású amerikai feltalálóról, Nikola Tesláról kapta.

A vállalat első terméke a Tesla Roadster volt, ami 2008-ban került sorozatgyártásba. A Roadster egy teljes mértékben elektromos meghajtású sportautó. Forgalmazására a vállalat weboldalán keresztül és koncesszióban, a világ számos pontján kerül sor. Az oldal a Star Gate nevet kapta és az első 220 Roadster eladását jegyezte négy hónap alatt.[1]

A 2008-ban és 2009-ben gyártott, körülbelül ezer járművet előre lefoglalták az amerikai ügyfelek, akik a márka első piacát képezték. Első európai bemutatkozása során, 2008. április 25. és 28. között Monacóban, a márka olyan hírességek érdeklődését is felkeltette, mint Albert monacói herceg, Damon Hill egykori Formula–1 bajnok, valamint Bono a U2 zenekar énekese. A Roadster európai forgalmazása – Limited Edition név alatt – 2009-ben kezdődött, egy limitált 250 darabos sorozattal.

2009. március 26-án jelent meg a cég második modellje a Tesla Model S, ami egy elektromos meghajtású szedán. 2011 októberéig a modellre 6500 előjegyzés érkezett, az autók kiszállítását 2012 júniusában kezdték meg.[2]

2012. február 9-én mutatta be a cég harmadik modelljét, a Tesla Model X-et, ami egy crossover (CUV).[3] Gyártásának elindítását 2013-ra tervezték, ám később 2014-re halasztották, hogy az új projekt előtt a vállalat nyereségessége megerősödjön, illetve hogy 2013-ban elérjék a kitűzött 20 000-es darabszámot a Model S-ből.[4] Végül a cég meghaladta ezt a tervet: 2013-ban közel 22 500 Model S-t adtak el.[5]

A Tesla Motors létrehozott egy divíziót Tesla Energie Group (TEG) néven, amelynek feladata a Tesla modellekben használt energia tároló egységek fejlesztése és gyártása, továbbá e technológia értékesítése olyan partnerek számára, mint a Daimler vagy a Toyota.

2013-ra a Tesla Motors azt tervezte, hogy összesen 21 000 autót állít elő. Ebben az évben a cég Hollandiában új üzemet létesített, ahonnan az európai piacot szándékoztak ellátni: céljuk az volt, hogy 2014 után évi 10 000 Tesla elektromos autót tudjanak eladni a kontinensen.[6] A Tesla azt is tervbe vette, hogy két éven belül piacra lép új modelljével, a Tesla Model E-vel, ami mérsékeltebb árú, és így elérhetőbb elektromos autó lesz az átlagos jövedelmű családok számára is: a modellt 35 000 dolláros áron tervezték forgalmazni.[7] (Az autó később a Model 3 nevet kapta, mert a Model E-t a Ford egy modeljére bejegyeztette.[8])

2013 őszén Elon Musk egy interjúban bejelentette, hogy a cég beszáll az automata, azaz vezető nélküli autók kifejlesztésére irányuló versenybe, és 2016-ig megalkotja saját modelljét.[9] [10]

2014-ben a Tesla Motors minden szabadalmát közzétette és lehetővé tette, hogy azokat bárki felhasználja. A lépés célja az volt, hogy a versenytársak minél nagyobb mértékben építsék be a vállalat által kifejlesztett megoldásokat saját termékeikbe, ezáltal ugyanis a Tesla megoldásai válnak meghatározóvá a piacon.[11]

2015-ben a cég bejelentette, hogy a háztartási és ipari energiatárolás piacára is be kívánnak lépni Powerwall és Powerpack nevű termékeikkel. A Tesla által fejlesztett nagy kapacitású integrált lítiumion-akkumulátorok elsősorban a napelemekkel előállított energia helyben történő tárolására szolgálnak, akár teljesen önálló áramellátással rendelkező és központi elektromos hálózattól független háztartásokat és ipari létesítményeket létrehozva. Az akkumulátorok másik felhasználási lehetősége, hogy a már meglévő elektromos hálózattal integrálva biztosítsa a folyamatos áramellátást, egyfajta egész épületet ellátó szünetmentes tápegységként. [12] [13]

Kibővülő profiljára tekintettel 2017 februárjában a cég elhagyta nevéből az autóiparra utaló „Motors” tagot. A változtatást követően a vállalat neve „Tesla” (hivatalosan „Tesla, Inc”) lett.[14]

2017. július 28-án átadták az első 30 Model 3-at a tulajdonosaiknak (mind Tesla alkalmazott).[15][16] Az autóra ekkor a Tesla 455 ezer előrendeléssel rendelkezett.[17]

A cég jövőjének megítélése körüli vita[szerkesztés]

Egyes vélemények szerint a cég a tőzsdén erősen túlértékelt, és a technológia újdonsága, az elektromos meghajtás alacsony piaci részesedése miatt a Tesla Motors nem válhat sikeressé. Mások az új technológiától és a cégtől az autóipar forradalmasítását várják és emiatt szerintük a Tesla Inc. rendkívül nagy növekedés előtt áll.[18]

Technológiai kérdések[szerkesztés]

Újratöltő-hálózat kialakítása[szerkesztés]

Gyorstöltő állomás Delaware-ben

A cég által fejlesztett technológiában az egyik legnagyobb kihívást az akkumulátorok újratöltésének korlátozott lehetőségei, a feltöltés módja és az ehhez szükséges idő hosszúsága jelenti. Ezért a Tesla Motors 2012 szeptemberében bejelentette, hogy ingyenes újratöltő hálózat kiépítésébe kezd. Az állomások napelemmel állítják elő az energiát, a felesleget pedig visszatáplálják az elektromos hálózatba.[19] Az első – hat állomásból álló – hálózat 2012 októberében nyílt meg San Francisco és Las Vegas között,[20] a második pedig két hónappal később Washington és Boston között.[21] 2014 elejére a 74 töltőállomás üzemelt és elhelyezkedésük lehetővé tette, hogy februárban két S model (váltott sofőrökkel) 76,5 óra alatt megtegye a Los Angeles és New York közötti távot, bebizonyítva ezzel a hálózat használhatóságát.[22]

2013-ban a cég bejelentette, hogy Európában is újratöltő-hálózat kialakítását tervezi: Németországban 2015 végéig 40-50 töltőállomást állítanak üzembe.[6] 2014-re Európában 14 állomás üzemelt.[22]

Akkumulátor-csere hálózat kialakítása[szerkesztés]

A cég 2013 végétől olyan hálózatot tervez kiépíteni az Egyesült Államokban, ahol a lemerült akkumulátorokat igen rövid idő alatt feltöltött állapotúakra cserélhetik az ügyfelek. A technológia jelentősen lerövidíti és egyszerűsíti a járművek feltöltési idejét: a vezetőnek nem kell kiszállnia a művelet során és a csere körülbelül 90 másodperc alatt megtörténik. A hálózatot a Model S kiszolgálására tervezik.[23][24]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tesla Motors című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tesla Motors című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tesla, Inc témájú médiaállományokat.