Gnómon

Ekvatoriális (egyenlítői) napóra

A legősibb napóra a gnómon, ami egy árnyékvető pálca, illetve egy függőleges tengelyű bot, vessző vagy obeliszk, amely árnyékát egy vízszintes felületre veti, a gnomón árnyéka a Nap delelésekor északra (vagy majdnem északra) mutat A napórának a síkja az adott földrajzi helyen a földgömb érintősíkjával párhuzamos sík, ami meghatározza a gnómon által bezárt szöget

A gnómon (gnomon, gnómón), avagy árnyékvető pálca az egyik legősibb és legegyszerűbb csillagászati mérőműszer: egy vízszintes alapon álló függőleges pálca. A nap magassági szögét a pálca árnyékának hosszából számíthatjuk ki.

Korlátozottan napóraként is használható. A földrajzi szélesség és a Nap égi koordinátáinak közelítő meghatározására is alkalmas.

Az ókori Hellászban állítólag Anaximandrosz vezette be használatát. Egyes beszámolók szerint ő maga állított fel egyet Spártában.

Brahmagupta középkori indiai matematikus módszere alapján durva közelítéssel megállapítható a gnómon árnyékának hossza alapján a napfelkelte óta eltelt idő, illetve a napnyugtáig hátralévő idő.

$t={\frac {d}{2\left({\frac {s}{g}}+1\right)}}$

ahol

$t:$ az eltelt idő

$d:$ az időkülönbség a napfelkelte és a naplemente között

$s:$ az árnyék hossza

$g:$ a gnomón hossza

Forrás

Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 669. o. ISBN 963-85773-9-8  

További információk

• Sundial links, dewsworld.com